
Magyarország a szélsőségesen magyarellenes Bogdan Diaconu kitiltását tervezi. A soviniszta román politikus válaszul a restitúciós ügyekhez kapcsolódó korrupcióval megvádolt és Budapestre költözött volt RMDSZ-es képviselő, Markó Attila kiadatását követeli.
2016. május 16., 16:102016. május 16., 16:10
2016. május 16., 16:112016. május 16., 16:11
Arról, hogy Magyarország kitiltani készül a szélsőséges nézeteket hirdető Egységes Románia Párt (PRU) elnökét, független parlamenti képviselőt, a Népszabadság cikkezett szombaton saját értesülésre hivatkozva. A lap információi szerint a budapesti kormány ülésén szóba került, hogy a jövőben nem engedik be az országba a magyarellenes kirohanásairól ismert Bogdan Diaconut.
Diaconu tavaly alapította meg a nacionalista, magyarellenes Egységes Románia Pártot (PRU), amelynek első kongresszusán, január végén bejelentette egy – a Magyar Gárdára hasonlító – „polgári önvédelmi\" szervezet létrehozását Karóbahúzó Vlad (Vlad Țepes) Őrjárata néven. Diaconu a Népszabadságnak nyilatkozva azzal fenyegetőzött: ha eredményesen szerepelnek a 2016-os parlamenti választáson, kitiltják a magyar cégeket Romániából. Szerinte a magyar kormány azért akarja kitiltani, mert a PRU „az egyetlen párt, amely ellent tud állni a magyar irredentizmus térnyerésének\".
A Népszabadság azt sugallja, hogy a magyar kormány a kitiltással a Jobbiknak tesz gesztust. Tavaly októberben ugyanis három évre kitiltották a Jobbik alelnökét, Szávay Istvánt Romániából. Erről Szávay márciusban szerzett tudomást, amikor a határon feltartóztatták. A képviselő most a lapnak úgy nyilatkozott, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már tájékoztatta arról, a kormány lépése válasz az ő kitiltására. Budapest jelezni akarja: elfogadhatatlanak tartja, ha egy másik uniós tagállam így lép fel egy magyar parlamenti képviselővel szemben. A jobbikos politikus egyébként nem örül annak, hogy Diaconuval hasonlítják össze, mert ő nem tartja magát „románellenesnek\".
Minderre Bogdan Diaconu Facebook-oldalán először egy összeesküvés-elmélettel reagált, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök valójában Klaus Johannis román államfő és „főnöke\", Angela Merkel német kancellár felszólítására csatlakozott azon erőkhöz, amelyek „cenzúrázni\" akarják a PRU által képviselt román nacionalizmust.
Emellett arról „tájékoztatta\" Orbán Viktort, hogy az őszi parlamenti választásokat követően, amikor a PRU – szerinte – parlamenti párt lesz, kitiltja a magyar cégeket Romániából, mivel azok álláspontja szerint a „magyar szeparatizmust\" pénzelik. Egyben azért fognak küzdeni, „hogy betiltsák az államellenes RMDSZ-t, valamint a többi autonómiapárti magyar szervezetet, amelyek közül egyesek egyenesen terrorszervezetek, mint a HVIM.”
Azt is közölte: pártja fel kívánja venni a kapcsolatot a Magyarországgal szomszédos országokban tevékenykedő nacionalista pártokkal, „hogy harapófogóba szorítsák a magyar irredentizmust.”
Később nyilvános felhívást tett közzé, amelyben felszólította a román hatóságokat az általa bűnözőnek nevezett Markó Attila kiadatási ügyének rendezésére. „Másfél éve a bűnöző volt RMDSZ-es képviselő, Markó Attila még mindig Magyarországon bujkál a magyar állam védelme alatt, a román hatóságok pedig elfelejtették megtenni a kiadatásához és romániai bíróság elé állításához szükséges lépéseket\" – áll a közleményben.
Diaconu szerint ellenkező esetben a román hatóságok cinkossá válnak abban, hogy a szökésben levő bűnöző elkerülje a felelősségre vonást. „Markó Attila igazságszolgáltatás elé állítása kulcsfontosságú a nemzetbiztonsági fenyegetést jelentő, törvénytelen erdélyi visszaszolgáltatások hálózatának felderítésére, amelyekben Magyarország is érintett, ezt bizonyítja, hogy a magyar állam bujtatja a bűnözőt\" – áll a szélsőséges politikus közleményében.
Mint ismeretes, Markó Attila RMDSZ-es képviselő korábban az ingatlanrestitúcióért felelős bukaresti szaktestület magyar tagja volt. Ebbéli minőségében jogerősen három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, miután a bíróság szerint jogtalanul döntött a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásáról az azt építtető református egyháznak. Ezt követően az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) azzal is meggyanúsította, hogy szándékosan felülértékelt bukaresti ingatlanok után jogtalanul járó kárpótlási összegek kifizetéséről szóló döntésekben vett részt. Mivel emiatt a korrupcióellenes ügyészség előzetes letartóztatásba akarta helyezni, ő tavaly lemondott, és Budapestre költözött. Románia az Interpollal adatott ki nemzetközi körözést ellene.
Markó Attila a Krónikának Diaconu követelésével kapcsolatosan úgy nyilatkozott: nincs véleménye a szélsőséges politikus kifakadásáról. „Ilyen beteg emberekkel nem foglalkozom, csak legyintek\" – szögezte le.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!