„A választók világosan megüzenték az ellenzéki pártoknak, hogy nem kérnek belőlük”
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A gazdasági helyzet, valamint a háború okozta nehézségek kezelését nevezte az ötödik Orbán-kormány várható prioritásának Deák Dániel budapesti politológus. Az országgyűlési választás kapcsán az elemző a Krónikának elmondta, a választók világosan megüzenték az ellenzéki pártoknak, hogy nem kérnek belőlük.
2022. április 04., 19:072022. április 04., 19:07
2022. április 04., 19:512022. április 04., 19:51
A baloldal megsemmisült – jelentette ki a magyarországi országgyűlési választások végeredményével kapcsolatban a Krónikának Deák Dániel politológus. A budapesti XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, bár több közvélemény-kutatás is jelezte, hogy komoly előnye lehet a Fidesz–KDNP-nek a választáson, ekkora fölényt senki sem gondolt. „Ez azt mutatja, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a Fidesz–KDNP-t felülmérnék a kutatóintézetek, teljesen reális az a kép, amit a jobboldal esetében mutatnak.
A 2018-as jobbikos szavazóknak a negyede a Fideszhez ment, míg a másik negyede a Mi Hazánkhoz. A Jobbik esetében nem valószínű, hogy bennmaradnak a baloldali összefogásban” – fogalmazott a szakértő.
Azon kérdésünkre, hogy mi várható az anyaországi ellenzék soraiban a megalázó vereség után, Deák Dániel azt is kérdésesnek nevezte, hogy egyáltalán beülnek-e a parlamentbe azok a politikusok, akik mandátumot szereznek. Szerinte a pártvezetők esetében az mindenképpen elvárható lenne, hogy lemondjanak.
„Próbálták külön és összefogva is, de a jelek szerint így sem tudják leváltani a jobboldalt. Ez világos üzenet: a választók nem kérnek belőlük, a személyi következtetéseket le kell vonni.
– húzta alá az elemző.
Deák Dániel az ötödik Orbán-kabinet várható prioritásait firtató kérdésünkre arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentős válsághelyzet van a világban, az orosz–ukrán háború komoly kihívás elé állítja egész Európát.
„Orbán Viktor azonban tapasztalt, sikeres válságkezelő, így várhatóan Magyarország is sikeresen túl lesz a mostani nehéz helyzeten. A prioritás mindenképpen a gazdasági helyzet kezelése lesz, úgy kell ugyanis a háború okozta gazdasági nehézségeket kezelni, hogy a lakosságot ne érjék megszorítások. Ez hasonlít a 2010 utáni válságkezeléshez, amikor például a multik és a bankok bevonásával a közteherviselésbe lehetett rendezni az ország gazdasági helyzetét” – fogalmazott lapunknak Deák Dániel.
A magyarországi országgyűlési választások vasárnap esti urnazárását megelőző percekben valósággal felrobbant a birkózó Európa-bajnokságnak otthont adó budapesti BOK-csarnok.
Történelmi győzelemként értékelték az Orbán Viktor kormányfő vezette Fidesz-KDNP által a vasárnapi országgyűlési választásokon elért eredményt a Nézőpont Intézet által szervezett hétfői budapesti rendezvény meghívott elemzői, akik szerint egy „kormányerősítő, ellenzékváltó” szavazáson vagyunk túl, amely valójában a miniszterelnök-választásról szólt. A Ki nyert ma? című, az országgyűlési választást értékelő rendezvényen Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója azt mondta: történelmi nagyságú győzelem volt a vasárnapi, amelyet az Orbán Viktor nevével fémjelzett Fidesz-KDNP-lista és az egyéni választókerületekben a jelöltjei elértek.
Hozzátette, a Fidesz-KDNP népszerűségében az „égvilágon semmilyen” szerepe nincs a választási rendszernek. Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje is elismerte vasárnap este, hogy választási rendszertől függetlenül hatalmas arányú többséget szerzett volna a Fidesz-KDNP. Kovács István aláhúzta: a választási rendszerre „nem lehet mutogatni”, amikor annak keressük az okát, hogy miért tudott negyedszerre is nyerni a Fidesz-KDNP.
„Soha ilyen erős felhatalmazást magyar kormány még nem kapott demokratikus választáson” – idézte az MTI az elemzőt. Kifejtette: a mostani ellenzéki pártok 2010-ben a választáson 45 százalékot értek el, ebből mára 35 százalék lett, és 2018-hoz viszonyítva mára tíz ellenzéki választóból hárman nem szavaztak az ellenzéki közös listára. „A Fidesz-KDNP-re leadott szavazatok mostani aránya meghaladja a 2010-es hatalmas felhatalmazásét, így kimondható, hogy ilyen erős felhatalmazást kormánypárt még nem kapott” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint az Országgyűlésben helyreállt a centrális erőtér. Ez egy kicsit aszimmetrikus lesz, hiszen a baloldali pártok frakcióinak aránya várhatóan 28 százalék lesz, míg a Mi Hazánk Mozgalom csak 3,5 százalékát teszi majd ki a parlamentnek.
Hangot adott azon véleményének is, amely szerint vasárnap azt történt, hogy azon ellenzéki választók, akik nem akarták Márki-Zay Pétert miniszterelnöknek, nem szavaztak az ellenzéki közös listára, és azok a választók, akik nem voltak fideszesek, de Orbán Viktor munkájával elégedettek voltak, végül is a Fidesz szavazóivá váltak.
Újfent meglesz a Fidesz-kétharmad az Országgyűlésben, a leadott szavazatok 98,96 százalékának összesítése után a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint mandátumaik száma eléri a 135-öt. A kétharmadhoz 133 mandátum szükséges.
Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese a többi elemzővel egyetértve közölte, hogy a miniszterelnök-választásról szólt a vasárnapi voksolás. Kifejtette, a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a Fidesznek volt a legnagyobb esélye a választás megnyerésére, és jól látszódott az is, hogy az ellenzék az előválasztás után fokozatosan erodálódott. Ez igaz volt Márki-Zay Péter népszerűségére is. Barthel-Rúzsa Zsolt azt mondta, a Jobbik néppártosodása kudarcba fulladt és az ellenzéki közös lista gyakorlatilag „megsemmisült”. „A Jobbik nagyon sokat vesztett, míg a Mi Hazánk Mozgalom feljött: a szélsőjobboldal igazából hazatalált, lett egy párt, amely bejutott a parlamentbe” – jelentette ki, megjegyezve: régen volt ilyen radikális párt az Országgyűlésben. Ellenzékváltás történt – jelentette ki Barthel-Rúzsa Zsolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!