2008. január 23., 00:002008. január 23., 00:00
A Világgazdasági Fórum (WEF) kormányokon kívül álló, profitra nem törekvõ, független nemzetközi magánalapítvány genfi székhellyel, amely a világ állapotának fejlesztése mellett kötelezte el magát. Vezetõ gazdasági döntéshozók egyik legtekintélyesebb vitafórumaként nagy befolyással bír. Az évenként csaknem egyhetes téli davosi eszmecserére a világ politikai, társadalmi és gazdasági vezetõi gyûlnek össze, hogy megvitassák a világ elõtt álló kihívásokat, megoldási lehetõségeket, és meghatározzák a jövõt érintõ legfontosabb feladatokat. A Fórum megalapítója és elnöke a német eredetû Klaus Schwab genfi profeszszor, aki azzal a céllal hozta létre, hogy lehetõséget adjon a világ legkiemelkedõbb politikai, gazdasági és pénzügyi személyiségeinek a kötetlen eszmecserére semleges terepen. Az elsõ davosi találkozón, amelyet 1971-ben tartottak, megvizsgálták azokat a lehetõségeket, amelyek a Közös Piac hatról kilenc tagúvá bõvülésébõl fakadtak. Mivel igény volt a folytatásra, Klaus Schwab megalapította az Európai Vállalatirányítási Fórumot, amely 1987-tõl Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) elnevezéssel a világméretû együttmûködés elõsegítését vállalta. Az éves találkozók sok fontos nemzetközi kezdeményezés kiindulópontjává váltak. A tanácskozás témáit a világpolitika és a gazdaság fejleményei határozzák meg. Az idei találkozó jelmondata: „Az innovációban való együttmûködés ereje\". A Fórum tevékenységi formái: davosi éves találkozó, országfórumok, iparági fórumok, a döntéshozókat összekapcsoló elektronikus hálózat, a Welcome mûködtetése és a globális kezdeményezések. A Világgazdasági Fórum éves találkozóit mindig Davosban tartják. Ez alól csak a 2002-ben rendhagyó módon New Yorkban megrendezett tanácskozás volt kivétel. Akkor a szervezõk a találkozó helyszínének megváltoztatásával fejezték ki a város iránti szolidaritásukat a 2001. szeptember 11-i terrortámadás miatt. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok