2008. január 23., 00:002008. január 23., 00:00
A Világgazdasági Fórum (WEF) kormányokon kívül álló, profitra nem törekvõ, független nemzetközi magánalapítvány genfi székhellyel, amely a világ állapotának fejlesztése mellett kötelezte el magát. Vezetõ gazdasági döntéshozók egyik legtekintélyesebb vitafórumaként nagy befolyással bír. Az évenként csaknem egyhetes téli davosi eszmecserére a világ politikai, társadalmi és gazdasági vezetõi gyûlnek össze, hogy megvitassák a világ elõtt álló kihívásokat, megoldási lehetõségeket, és meghatározzák a jövõt érintõ legfontosabb feladatokat. A Fórum megalapítója és elnöke a német eredetû Klaus Schwab genfi profeszszor, aki azzal a céllal hozta létre, hogy lehetõséget adjon a világ legkiemelkedõbb politikai, gazdasági és pénzügyi személyiségeinek a kötetlen eszmecserére semleges terepen. Az elsõ davosi találkozón, amelyet 1971-ben tartottak, megvizsgálták azokat a lehetõségeket, amelyek a Közös Piac hatról kilenc tagúvá bõvülésébõl fakadtak. Mivel igény volt a folytatásra, Klaus Schwab megalapította az Európai Vállalatirányítási Fórumot, amely 1987-tõl Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) elnevezéssel a világméretû együttmûködés elõsegítését vállalta. Az éves találkozók sok fontos nemzetközi kezdeményezés kiindulópontjává váltak. A tanácskozás témáit a világpolitika és a gazdaság fejleményei határozzák meg. Az idei találkozó jelmondata: „Az innovációban való együttmûködés ereje\". A Fórum tevékenységi formái: davosi éves találkozó, országfórumok, iparági fórumok, a döntéshozókat összekapcsoló elektronikus hálózat, a Welcome mûködtetése és a globális kezdeményezések. A Világgazdasági Fórum éves találkozóit mindig Davosban tartják. Ez alól csak a 2002-ben rendhagyó módon New Yorkban megrendezett tanácskozás volt kivétel. Akkor a szervezõk a találkozó helyszínének megváltoztatásával fejezték ki a város iránti szolidaritásukat a 2001. szeptember 11-i terrortámadás miatt. Hírösszefoglaló
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.