2008. január 23., 00:002008. január 23., 00:00
A Világgazdasági Fórum (WEF) kormányokon kívül álló, profitra nem törekvõ, független nemzetközi magánalapítvány genfi székhellyel, amely a világ állapotának fejlesztése mellett kötelezte el magát. Vezetõ gazdasági döntéshozók egyik legtekintélyesebb vitafórumaként nagy befolyással bír. Az évenként csaknem egyhetes téli davosi eszmecserére a világ politikai, társadalmi és gazdasági vezetõi gyûlnek össze, hogy megvitassák a világ elõtt álló kihívásokat, megoldási lehetõségeket, és meghatározzák a jövõt érintõ legfontosabb feladatokat. A Fórum megalapítója és elnöke a német eredetû Klaus Schwab genfi profeszszor, aki azzal a céllal hozta létre, hogy lehetõséget adjon a világ legkiemelkedõbb politikai, gazdasági és pénzügyi személyiségeinek a kötetlen eszmecserére semleges terepen. Az elsõ davosi találkozón, amelyet 1971-ben tartottak, megvizsgálták azokat a lehetõségeket, amelyek a Közös Piac hatról kilenc tagúvá bõvülésébõl fakadtak. Mivel igény volt a folytatásra, Klaus Schwab megalapította az Európai Vállalatirányítási Fórumot, amely 1987-tõl Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) elnevezéssel a világméretû együttmûködés elõsegítését vállalta. Az éves találkozók sok fontos nemzetközi kezdeményezés kiindulópontjává váltak. A tanácskozás témáit a világpolitika és a gazdaság fejleményei határozzák meg. Az idei találkozó jelmondata: „Az innovációban való együttmûködés ereje\". A Fórum tevékenységi formái: davosi éves találkozó, országfórumok, iparági fórumok, a döntéshozókat összekapcsoló elektronikus hálózat, a Welcome mûködtetése és a globális kezdeményezések. A Világgazdasági Fórum éves találkozóit mindig Davosban tartják. Ez alól csak a 2002-ben rendhagyó módon New Yorkban megrendezett tanácskozás volt kivétel. Akkor a szervezõk a találkozó helyszínének megváltoztatásával fejezték ki a város iránti szolidaritásukat a 2001. szeptember 11-i terrortámadás miatt. Hírösszefoglaló
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.