Csángó magyarok tettek állampolgársági esküt a budai Várban

Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) Budapest I. kerületének polgármester köszöntőjében kiemelte: történelmi ez az ünnep a csángó magyarok szempontjából. A honosítással a csángó magyarok évszázados kirekesztettsége szűnik meg, és magyarsághoz tartozásuk megkérdőjelezhetetlenné válik – mondta.

Azok, akik a magyar állampolgárság mellett döntöttek, egyértelműen bizonyítják a bennünket körülvevő többségi nemzetek beolvasztási kísérleteinek kudarcát. Az állampolgárság felvétele nemcsak a múltnak és múltról szól, a nemzetet nemcsak a közös múlt, hanem ugyanannyira a közös jövő is összetartja – hangsúlyozta.

A polgármester – aki szemmel láthatóan meghatódva szólt a csángó magyarokhoz – úgy fogalmazott: lehet, hogy némely dologban különbözőek vagyunk, másként gondolkodunk a világról (....) egyvalami mégis közös bennünk, a magyarságunk, a nyelvünk és a hitünk, és ez mindennél erősebb kötelék. Ezt az egyszerű érzést, a magyarságunk megélésének érzését évtizedeken keresztül el akarta venni tőlünk egy nemzetellenes hatalom – mondta. A határokon túl élő magyarokat folyamatos megaláztatás, hátrányos megkülönböztetés érte és éri sajnos mind a mai napig, így nem volt joguk, hogy anyanyelvükön tanuljanak, misézzenek, és még ezen túlmenően a moldvai csángók évszázadokon át éltek számkivetettként. A csángók egy része azonban minden történelmi törvényszerűséget meghazudtolva megtartotta magyarságát, őrizte kultúráját, táncait, zenéjét, ősi, ízes dialektusát, és őrizték álmaikat, mert álmodni mindenki anyanyelvén álmodik – emelte ki.

„Köszönjük az ezeréves ősi imádságokat, a csodálatos népdalokat” – tette hozzá.

Önök és őseik tisztességgel hely álltak, teljesítették történelmi feladatukat, védték, ápolták és ápolják a magyar kultúrát, nemzeti kincsünk részét. Akkor is, amikor ehhez semmilyen, még erkölcsi támogatták sem kaptak, akkor is amikor az anyaország egy gyászos emlékű népszavazással megtagadta a határon túli magyarokat – fogalmazott Nagy Gábor Tamás.

A kormánypárti politikus azt kérte közös vállalkozásként, „tegyük a XXI. századot a magyarok évszázadává”. Az első lépést a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotásával az Országgyűlés megtette, a második lépést megtették, akik éltek ezzel a lehetőséggel, a harmadik lépést innentől már közösen tesszük meg.

A közel száz csángó magyar eskütétele után csángó kulturális fesztivált rendeztek a Kapisztrán téren nemzeti összetartozás jegyében.

A rendezvényt Potápi Árpád (Fidesz) az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke nyitotta meg, aki kiemelte: amire olyan nagyon sokáig, gyakorlatilag 21 évet kellett várni, az ezen a hétvégén megvalósulhatott. A kormánypárti politikus szavait a téren taps fogadta, amikor azt mondta, üdvözli a csángó magyarokat a magyar nemzet tagjai között, ahová mindig is tartoztak. Most már hivatalosan is magyar állampolgárok - fogalmazott, és arra kérte őket legyenek büszkék állampolgárságukra, magyarságukra és ösztönözzék, hogy minél több moldvai csángó magyar éljen e történelmi lehetőséggel.

A fesztiválon fellépett mások mellett Petrás Mária csángó magyar énekes, a Somos Együttes, Szilágyi Angéla énekes, az Egyházaskozári Csángómagyar Hagyományőrző Együttes, Mokánu Róza énekes, Janku Laura költő.

A moldvai csángókkal – e keleti Kárpátokon túl élő népcsoporttal – külön foglalkozik az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény. Eszerint nekik nem kell bizonyítaniuk, hogy felmenőik Magyarország területén éltek, ők valószínűsíthetik magyar származásukat. Ez az igénylőnek vagy felmenőinek a családneve vagy születési helye alapján történik, de elősegíthetik más okmányok is, például magyariskola-látogatási igazolás, de mellékelniük kell egy magyar nyelven írt önéletrajzot is.