CIA-börtön működött Bukarest központjában?

A CIA hivatalos álláspontja szerint a foglyok a világ legveszélyesebb terroristái közül kerültek ki. A CIA Kyle D. Foggo-t, a szolgálat egyik németországi ellátó bázisának irányítóját bízta meg a munka koordinálásával, aki arról volt ismert a CIA-n belül, hogy a világ bármely pontján képes volt fegyvert vagy élelmiszereket beszerezni a CIA-akciók számára. A lap szerint Foggo – aki e feladata végeztével afganisztáni és iraki hírszerzési akciókban vett részt – három titkos börtön létrehozását irányította, ezek közül az egyik Bukarest egyik forgalmas utcájában, egy felújított épületben kapott helyet, a második Marokkóban, a harmadik pedig egy, az egykori szovjet tömb egyik meg nem nevezett városának közelében. A börtönöket tökéletesen egyformán rendezték be, hogy az őrizetesek ne tudják, hol is vannak.

Az al-Kaida terrorszervezet elfogott tagjainak őrzésére kialakított titkos CIA-börtönök létéről már évekkel ezelőtt felröppentek az első információk, ám a börtönök helyéről, berendezéséről és irányításáról csak a közelmúltban szolgáltattak adatokat az ügynökség korábbi munkatársai. Mint ismeretes, az előző, George W. Bush irányította amerikai adminisztráció idején e börtönök számítottak a terrorizmus elleni küzdelem egyik legfontosabb elemének. Foggo, aki jelenleg hároméves börtönbüntetését tülti egy Kentucky-i börtönben, a CIA ügynökeivel, mérnökeivel és alkalmazottaival együttműködve, helyben hozzáférhető építőanyagok felhasználásával hozta létre a börtönöket. Az 55 éves Foggo-t amúgy nem a titkos börtönök létre hozása miatt ítélték el – erről továbbra sem volt hajlandó információt szolgáltatni – hanem azért, mert saját haszna érdekében megkárosította a CIA-t. A New York Times szerint 2006-ban hagyta el a CIA-t, akkor az ügynökség harmadik számú vezetőjévé vált, ám felettesei elégedetlenek voltak a munkájával, ezért megváltak tőle, később pedig börtönbe is került.

Nicolai: nincs bizonyíték

Akárcsak két évvel ezelőtt, amikor legutóbb fölmerült a Romániában létre hozott titkos CIA-börtön témája, Bukarest most is cáfol. Norica Nicolai liberális európai parlamenti képviselő, aki a 2006-ban létre hozott, a CIA-börtönök ügyét firtató parlamenti vizsgálóbizottság elnöke volt – a testület akkor nem talált semmilyen bizonyítékot a börtönök létére – csütörtökön úgy vélte, arra továbbra sincs bizonyíték, hogy valóban létezett ilyen létesítmény Romániában, legfeljebb arra, hogy egy ilyen börtön megépítését tervezték az országban. Nicolai szerint sem akkor nem állt, sem most nem áll rendelkezésre olyan információ, amely bizonyítaná, hogy valóban létezett a börtön. Nicolai szerint a New York Times cikkéből sem derül ki egyértelműen, hogy létre is hozták volna a börtönt. A cikkben viszont egyértelműen úgy fogalmaz a szerző, hogy Foggo meg is építette a börtönöket.

Dick Marty: Románia kulcsszerepet játszott

Mint arról beszámoltunk, először 2005-ben merült fel, hogy Románia titkos CIA-börtönöknek adott otthont. A 2006-ban létre hozott parlamenti bizottság ugyan nem talált erre bizonyítékot, viszont az Európa Tanács jelentéstevője, a svájci Dick Marty 2007-es jelentésében arról írt, hogy Romániában és Lengyelországban titkos börtönök működtek. A jelentés szerint Ion Iliescu exelnök megállapodást írt alá 2001 októberében az Egyesült Államokkal arról, hogy az amerikai fél kiterjessze tevékenységét Románia területére. Ez azt jelenti – szögezi le a jelentés –, hogy az amerikai hadsereg fedése alatt a CIA-személyzet teljes szabadságban, a romániai hatóságok ellenőrzése nélkül tevékenykedhetett az ország területén. A svájci raportőr szerint Washington választása azért esett Lengyelországra és Romániára, mert a két ország gazdaságilag törékeny volt, és stratégiai fejlődésükhöz létfontosságú volt az amerikai támogatás. Fontos adu volt az amerikai fél kezében – áll a jelentésben –, hogy jelentős támogatást ígért Románia sikeres NATO-csatlakozásához. Marty szerint az amerikai hírszerzés Lengyelországba szállította, és ott vallatta az értékesebb foglyokat, Romániában pedig kevésbé fontos személyeket őriztek és hallgattak ki. A foglyok szállítására az amerikaiak a Konstanca melletti Mihail Kogălniceanu-repülőteret használták. A román elnöki hivatal és a hírszerző szolgálat ugyanakkor határozottan tagadta a jelentésben megfogalmazott adatokat.