
A román–magyar területi társulásban résztvevő települések képviselői a battonyai városházán idén januárban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Amint a társulásban résztvevői romániai települések önkormányzati képviselő-testületei is megszavazzák a román–magyar kistérség alapító okmányait, már csak a két ország külügyminisztériumainak jóváhagyása szükséges, hogy a határ menti régió közös fejlesztési szervezete megkezdhesse működését. Mákos Árpád battonyai polgármester a Krónikának elmondta: reményeik szerint az év végén már pályázatot nyújthat be az Európai Unióhoz a román–magyar ETT.
2025. május 07., 14:252025. május 07., 14:25
Öt-öt romániai, illetve magyarországi település elöljárói egy új Európai Területi Társulás (ETT, angol betűszóval: EGTC) létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot január végén Battonyán. Az együttműködés kezdeményezői azt remélik a szerveződéstől, hogy több forrásra és nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a román–magyar határ menti együttműködések programja keretében, ezáltal közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a kultúra, az egészségügy vagy az innováció területén.
Mákos Árpád battonyai polgármester, a kistérség megalapításának egyik ötletgazdája szerint
aminek egyik oka az, hogy a nyugat-romániai önkormányzatokhoz képest szegényebb kelet-magyarországi helyhatóságoknak gyakran nem állt rendelkezésére a közös pályázatban való részvételhez szükséges önrész.
Közösen nagyobb eséllyel pályázhatnak, nagyobb mértékű támogatásokat célozhatnak meg közvetlenül, és az önrészt is könnyebb előteremteni – ezért keresik az együttműködésnek ezt a formáját. Pécska és Battonya például testvérvárosok, és már konkrét pályázati elképzeléseik vannak:
A román–magyar határ menti együttműködésnek új lendületet adott Románia idei schengeni csatlakozása, azaz, hogy megszűnt az állandó ellenőrzés a két ország közötti határátkelőhelyeken – jegyezték meg mindkét oldal képviselői.
A gyulai Almássy-kastély – a fürdővárosban működik majd az ETT székhelye
Fotó: Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.
Az ETT magyarországi bejegyzésű szervezetként fog működni, és Görgényi Ernő gyulai polgármester felajánlotta, hogy a fürdővárosban legyen a székhelye, lévén Gyula a résztvevő települések közül a legnagyobb, gazdaságát tekintve pedig a legfejletteb. A januári megbeszélés résztvevői akkor megállapodtak abban, hogy a társulás elnöke a kistérség legnagyobb lakosú városa, Gyula, társelnöke pedig a második legnagyobb lakosú település, Nagyszalonta polgármestere lesz, és kétévente váltják egymást. Emellett háromtagú felügyelő-bizottsága és két társigazgatója lesz majd a szervezetnek, akik ügyvezetői jogkörrel rendelkeznek.
Az ETT-ben részt vevő tíz település lakossága meghaladja a százezer főt, ami Török László nagyszalontai polgármester szerint jelentős számú közösség, és növeli a társulás súlyát az EU-val való kapcsolattartásban. A hajdúváros elöljárójának javaslatára bekerült a célok közé a nemzeti közösségek törekvéseinek támogatása. „Mind magyar, mind román oldalon vegyes közösségek élnek, a magyarországi románok és a romániai magyarok erősítik, gazdagítják településeinket, hozzájárulnak a kulturális sokszínűséghez, ennek köszönhetően is a településeink szépek, gyarapodnak, erős polgársággal rendelkeznek. Ezért az ETT-nek erre oda kell majd figyelnie majd a nemzeti közösségek megmaradási feltételeinek a javítására is” – nyilatkozta akkor a Krónikának Török László.
A társulás kezdeményezői a következő területek fejlesztésén szeretnének együttműködni: idegenforgalom, közlekedés, oktatás és nevelés, innováció, kultúra, kutatásfejlesztés, egészségügy, szociális szolgáltatások, sport, mezőgazdaság, környezetvédelem, munkahelyteremtés, vízgazdálkodás, katasztrófavédelem, kisebbségvédelem.
A január végi battonyai megbeszélésen elhangzott, hogy a szervezet bejegyzése minimum három hónapot vesz igénybe, ezért Mákos Árpádhoz fordultunk kérdésünkkel: hol tart jelenleg a folyamat?
Mákos Árpád szerint senki nem gondolta meg magát, nem léptek vissza a kezdeményezéstől, megfogalmazása szerint „mindenki pozitív”. „Sőt olyat is hallottam, hogy például a romániai Nagylak vezetőségének annyira elnyerte tetszését az ötlet, hogy testvértelepülési kapcsolatot is létesítene velünk. Hivatalos megkeresés még nem történt, de mi nyitottak vagyunk erre” – mondta a battonyai polgármester.
Mákos Árpád battonyai polgármester bizakodó a kistérség működését illetően
Fotó: Facebook/Mákos Árpád
A romániai elnökválasztás eredményének következménye, a kormánykoalíció felbomlása és az ezzel járó kormányválság bizonyára késlelteti majd a bukaresti külügyminisztérium jóváhagyását az Európai Terület Társulás bejegyzésére, de Mákos Árpád ennek ellenére úgy becsülte, hogy október-november folyamán már benyújthatják az első finanszírozási kérelmeket az új román–magyar kistérség nevében.

A kezdeményezők azt remélik, hogy több forrásra nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a határ menti együttműködés keretében, ezáltal közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság vagy az egészségügy területén.
Legalább tíz ember meghalt egy középiskolában és egy lakóépületben kitört lövöldözésben a kanadai Brit Columbia tartományban – közölte a rendőrség helyi idő szerint kedden.
Kegyelmi döntés fejében hajlandó beszélni Jeffrey Epstein börtönbüntetését töltő egykori barátnője – közölte Ghislaine Maxwell ügyvédje, miután a Kongresszus alsóházában a felügyeleti bizottság által kezdeményezett meghallgatás eredménytelenül zárult.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn az orosz BRICS televíziónak nyilatkozva azzal vádolta a Trump-kormányzatot, hogy megtagadja az Ukrajnával kapcsolatos állítólagos orosz–amerikai megállapodások végrehajtását.
A hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak törni az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán – közölte hétfőn a moszkvai védelmi minisztérium.
Egy legalább 306 millió euró, kábítószerkereskedelemből és más bűncselekményekből származó illegális haszon tisztára mosásával gyanúsított bűnözői hálózat 13 tagját állították elő Romániában és Franciaországban.
Oroszországnak nincs terve Európa megtámadására, de szükség esetén készen áll a katonai megtorlásra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Volodimir Zelenszkij szerint Oroszország az energiahordozók értékesítéséből származó bevételeiből vásárolja azon fegyvereit, amelyekkel Ukrajnát támadja, így mindegy, hogy Ukrajna az orosz katonai célpontokat, vagy az energetikai létesítményeket támadja.
Elrabolták Daniel Kajmakoszki északmacedón énekest a szombat esti belgrádi fellépését követően – közölte a szerb sajtó vasárnap.
A külhoni magyaroknak nyújtott támogatások megtartását és átláthatóvá tételét ígéri frissen nyilvánosságra hozott programjában a Tisza Párt.
Felerősödtek a magyarellenes hangok az ukrán médiában a hétvégén, miután a miniszterelnök szombaton kijelentette: amíg Ukrajna azt követeli Brüsszeltől, hogy válassza le az országot az olcsó orosz energiáról, addig Ukrajna Magyarország ellensége.
szóljon hozzá!