
A román–magyar területi társulásban résztvevő települések képviselői a battonyai városházán idén januárban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Amint a társulásban résztvevői romániai települések önkormányzati képviselő-testületei is megszavazzák a román–magyar kistérség alapító okmányait, már csak a két ország külügyminisztériumainak jóváhagyása szükséges, hogy a határ menti régió közös fejlesztési szervezete megkezdhesse működését. Mákos Árpád battonyai polgármester a Krónikának elmondta: reményeik szerint az év végén már pályázatot nyújthat be az Európai Unióhoz a román–magyar ETT.
2025. május 07., 14:252025. május 07., 14:25
Öt-öt romániai, illetve magyarországi település elöljárói egy új Európai Területi Társulás (ETT, angol betűszóval: EGTC) létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot január végén Battonyán. Az együttműködés kezdeményezői azt remélik a szerveződéstől, hogy több forrásra és nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a román–magyar határ menti együttműködések programja keretében, ezáltal közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a kultúra, az egészségügy vagy az innováció területén.
Mákos Árpád battonyai polgármester, a kistérség megalapításának egyik ötletgazdája szerint
aminek egyik oka az, hogy a nyugat-romániai önkormányzatokhoz képest szegényebb kelet-magyarországi helyhatóságoknak gyakran nem állt rendelkezésére a közös pályázatban való részvételhez szükséges önrész.
Közösen nagyobb eséllyel pályázhatnak, nagyobb mértékű támogatásokat célozhatnak meg közvetlenül, és az önrészt is könnyebb előteremteni – ezért keresik az együttműködésnek ezt a formáját. Pécska és Battonya például testvérvárosok, és már konkrét pályázati elképzeléseik vannak:
A román–magyar határ menti együttműködésnek új lendületet adott Románia idei schengeni csatlakozása, azaz, hogy megszűnt az állandó ellenőrzés a két ország közötti határátkelőhelyeken – jegyezték meg mindkét oldal képviselői.
A gyulai Almássy-kastély – a fürdővárosban működik majd az ETT székhelye
Fotó: Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.
Az ETT magyarországi bejegyzésű szervezetként fog működni, és Görgényi Ernő gyulai polgármester felajánlotta, hogy a fürdővárosban legyen a székhelye, lévén Gyula a résztvevő települések közül a legnagyobb, gazdaságát tekintve pedig a legfejletteb. A januári megbeszélés résztvevői akkor megállapodtak abban, hogy a társulás elnöke a kistérség legnagyobb lakosú városa, Gyula, társelnöke pedig a második legnagyobb lakosú település, Nagyszalonta polgármestere lesz, és kétévente váltják egymást. Emellett háromtagú felügyelő-bizottsága és két társigazgatója lesz majd a szervezetnek, akik ügyvezetői jogkörrel rendelkeznek.
Az ETT-ben részt vevő tíz település lakossága meghaladja a százezer főt, ami Török László nagyszalontai polgármester szerint jelentős számú közösség, és növeli a társulás súlyát az EU-val való kapcsolattartásban. A hajdúváros elöljárójának javaslatára bekerült a célok közé a nemzeti közösségek törekvéseinek támogatása. „Mind magyar, mind román oldalon vegyes közösségek élnek, a magyarországi románok és a romániai magyarok erősítik, gazdagítják településeinket, hozzájárulnak a kulturális sokszínűséghez, ennek köszönhetően is a településeink szépek, gyarapodnak, erős polgársággal rendelkeznek. Ezért az ETT-nek erre oda kell majd figyelnie majd a nemzeti közösségek megmaradási feltételeinek a javítására is” – nyilatkozta akkor a Krónikának Török László.
A társulás kezdeményezői a következő területek fejlesztésén szeretnének együttműködni: idegenforgalom, közlekedés, oktatás és nevelés, innováció, kultúra, kutatásfejlesztés, egészségügy, szociális szolgáltatások, sport, mezőgazdaság, környezetvédelem, munkahelyteremtés, vízgazdálkodás, katasztrófavédelem, kisebbségvédelem.
A január végi battonyai megbeszélésen elhangzott, hogy a szervezet bejegyzése minimum három hónapot vesz igénybe, ezért Mákos Árpádhoz fordultunk kérdésünkkel: hol tart jelenleg a folyamat?
Mákos Árpád szerint senki nem gondolta meg magát, nem léptek vissza a kezdeményezéstől, megfogalmazása szerint „mindenki pozitív”. „Sőt olyat is hallottam, hogy például a romániai Nagylak vezetőségének annyira elnyerte tetszését az ötlet, hogy testvértelepülési kapcsolatot is létesítene velünk. Hivatalos megkeresés még nem történt, de mi nyitottak vagyunk erre” – mondta a battonyai polgármester.
Mákos Árpád battonyai polgármester bizakodó a kistérség működését illetően
Fotó: Facebook/Mákos Árpád
A romániai elnökválasztás eredményének következménye, a kormánykoalíció felbomlása és az ezzel járó kormányválság bizonyára késlelteti majd a bukaresti külügyminisztérium jóváhagyását az Európai Terület Társulás bejegyzésére, de Mákos Árpád ennek ellenére úgy becsülte, hogy október-november folyamán már benyújthatják az első finanszírozási kérelmeket az új román–magyar kistérség nevében.

A kezdeményezők azt remélik, hogy több forrásra nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a határ menti együttműködés keretében, ezáltal közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság vagy az egészségügy területén.
Határozottan cáfolta az Egyesült Államok elnöki hivatala, hogy az amerikai nemzetbiztonsági stratégiának lenne egy olyan, nem nyilvánosságra hozott változata, amelyben többek között az Európai Unió gyengítését tűznék ki célul.
A kétoldalú baráti kapcsolatok továbbfejlesztéséről folytatott eszmecserét telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Nicolás Maduro venezuelai elnök – közölte csütörtökön a Kreml sajtószolgálata.
Potápi Árpád János már csak gyökerei miatt is mindig egységes magyar nemzetben gondolkodott, lelki korlátok nélkül szolgálta szűkebb és tágabb hazáját ennek megfelelően – jelentette ki Gulyás Gergely.
Csütörtökön az EU tagállamai nagyköveti szinten úgy döntöttek, hogy aktiválják az európai szerződés egyik cikkelyét, amely lehetővé teszi, hogy az EU Tanácsában az általában egyhangúlag meghozandó döntéseket minősített többséggel fogadják el.
Az Egyesült Államok javasolta egy „szabad gazdasági övezet” létrehozását a keleti Donbasz régió egyes részein, ahonnan Ukrajna visszavonulna az Oroszországgal kötött béke megállapodás értelmében – jelentette be csütörtökön Volodimir Zelenszkij.
Orbán Viktor, az Európai Unió legrégebben hivatalban lévő vezetője azon gondolkodik, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát – írta csütörtöki cikkében a Bloomberg.
Roszen Zseljazkov bolgár kormányfő benyújtotta kormánya lemondását – jelentette be maga a miniszterelnök csütörtökön a bolgár köztelevízióban élőben közvetített nyilatkozatában.
Belgium nem zárja ki jogi lépések megtételét arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná a Belgiumban működő Euroclear értékpapír-letétkezelőnél tartott orosz állami vagyoneszközöket – nyilatkozta Bart De Wever a VRT flamand műsorszolgáltatónak.
Tizenkét orosz régió felett 287 ukrán drónt lőtt le az éjjel az orosz légvédelem, közülük 32 Moszkvát célozta, ami fennakadást okozott a fővárosi repülőterek működésében – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Ukrajna szerdán megküldte a Trump-kormánynak válaszát az Egyesült Államok által kidolgozott legújabb békejavaslatra, amelynek célja az Oroszországgal folytatott háború befejezése – közölték amerikai és ukrán tisztségviselők a CNN-nel.
szóljon hozzá!