Hirdetés

Célegyenesben a román–magyar területi társulás bejegyzése

román–magyar

A román–magyar területi társulásban résztvevő települések képviselői a battonyai városházán idén januárban

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Amint a társulásban résztvevői romániai települések önkormányzati képviselő-testületei is megszavazzák a román–magyar kistérség alapító okmányait, már csak a két ország külügyminisztériumainak jóváhagyása szükséges, hogy a határ menti régió közös fejlesztési szervezete megkezdhesse működését. Mákos Árpád battonyai polgármester a Krónikának elmondta: reményeik szerint az év végén már pályázatot nyújthat be az Európai Unióhoz a román–magyar ETT.

Pataky Lehel Zsolt

2025. május 07., 14:252025. május 07., 14:25

Öt-öt romániai, illetve magyarországi település elöljárói egy új Európai Területi Társulás (ETT, angol betűszóval: EGTC) létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot január végén Battonyán. Az együttműködés kezdeményezői azt remélik a szerveződéstől, hogy több forrásra és nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a román–magyar határ menti együttműködések programja keretében, ezáltal közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a kultúra, az egészségügy vagy az innováció területén.

  • Magyarországról Battonya mellett az ugyancsak Békés vármegyei Gyula, Elek, Sarkad és Medgyesegyháza,
  • romániai oldalról az Arad megyei Pécska, Nagylak, Kürtös és Kisjenő, továbbá a Bihar megyei Nagyszalonta vállalta a tagságot.

Mákos Árpád battonyai polgármester, a kistérség megalapításának egyik ötletgazdája szerint

Hirdetés

az uniós források közül a román–magyar együttműködés keretében hívják le a legkevesebb pénzt a régió települései,

aminek egyik oka az, hogy a nyugat-romániai önkormányzatokhoz képest szegényebb kelet-magyarországi helyhatóságoknak gyakran nem állt rendelkezésére a közös pályázatban való részvételhez szükséges önrész.

Közösen nagyobb eséllyel pályázhatnak, nagyobb mértékű támogatásokat célozhatnak meg közvetlenül, és az önrészt is könnyebb előteremteni – ezért keresik az együttműködésnek ezt a formáját. Pécska és Battonya például testvérvárosok, és már konkrét pályázati elképzeléseik vannak:

a két város között az első világháború előtt létező utat (ami ma már csak dűlőút) szeretnék újjáépíteni, emellett az Arad–Pécska–Nagylak vasútvonal régi szárnyvonalát Pécska és Battonya között helyreállítani.

A román–magyar határ menti együttműködésnek új lendületet adott Románia idei schengeni csatlakozása, azaz, hogy megszűnt az állandó ellenőrzés a két ország közötti határátkelőhelyeken – jegyezték meg mindkét oldal képviselői.

A gyulai Almássy-kastély – a fürdővárosban működik majd az ETT székhelye •  Fotó: Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. Galéria

A gyulai Almássy-kastély – a fürdővárosban működik majd az ETT székhelye

Fotó: Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.

Az ETT magyarországi bejegyzésű szervezetként fog működni, és Görgényi Ernő gyulai polgármester felajánlotta, hogy a fürdővárosban legyen a székhelye, lévén Gyula a résztvevő települések közül a legnagyobb, gazdaságát tekintve pedig a legfejletteb. A januári megbeszélés résztvevői akkor megállapodtak abban, hogy a társulás elnöke a kistérség legnagyobb lakosú városa, Gyula, társelnöke pedig a második legnagyobb lakosú település, Nagyszalonta polgármestere lesz, és kétévente váltják egymást. Emellett háromtagú felügyelő-bizottsága és két társigazgatója lesz majd a szervezetnek, akik ügyvezetői jogkörrel rendelkeznek.

Az ETT-ben részt vevő tíz település lakossága meghaladja a százezer főt, ami Török László nagyszalontai polgármester szerint jelentős számú közösség, és növeli a társulás súlyát az EU-val való kapcsolattartásban. A hajdúváros elöljárójának javaslatára bekerült a célok közé a nemzeti közösségek törekvéseinek támogatása. „Mind magyar, mind román oldalon vegyes közösségek élnek, a magyarországi románok és a romániai magyarok erősítik, gazdagítják településeinket, hozzájárulnak a kulturális sokszínűséghez, ennek köszönhetően is a településeink szépek, gyarapodnak, erős polgársággal rendelkeznek. Ezért az ETT-nek erre oda kell majd figyelnie majd a nemzeti közösségek megmaradási feltételeinek a javítására is” – nyilatkozta akkor a Krónikának Török László.

A társulás kezdeményezői a következő területek fejlesztésén szeretnének együttműködni: idegenforgalom, közlekedés, oktatás és nevelés, innováció, kultúra, kutatásfejlesztés, egészségügy, szociális szolgáltatások, sport, mezőgazdaság, környezetvédelem, munkahelyteremtés, vízgazdálkodás, katasztrófavédelem, kisebbségvédelem.

Megszületett a román–magyar kistérség alapító okirata

A január végi battonyai megbeszélésen elhangzott, hogy a szervezet bejegyzése minimum három hónapot vesz igénybe, ezért Mákos Árpádhoz fordultunk kérdésünkkel: hol tart jelenleg a folyamat?

Idézet
Magyarországi oldalról százszázalékban kész vagyunk: megszületett a szervezet alapító okirata és alapszabályzata, ennek elkészítettük a szakszerű fordítását, amit elküldünk a romániai partnereinknek, és várjuk, hogy minden településen a képviselőtestület elé terjesszék, és megszavazzák azt. Amint megkapjuk a szavazásról szóló jegyzőkönyveket, küldhetjük a két ország külügyminisztériumaihoz ellenjegyzésre az alapító okiratokat” – magyarázta kedden a Krónikának a battonyai elöljáró.

Mákos Árpád szerint senki nem gondolta meg magát, nem léptek vissza a kezdeményezéstől, megfogalmazása szerint „mindenki pozitív”. „Sőt olyat is hallottam, hogy például a romániai Nagylak vezetőségének annyira elnyerte tetszését az ötlet, hogy testvértelepülési kapcsolatot is létesítene velünk. Hivatalos megkeresés még nem történt, de mi nyitottak vagyunk erre” – mondta a battonyai polgármester.

román–magyar Galéria

Mákos Árpád battonyai polgármester bizakodó a kistérség működését illetően

Fotó: Facebook/Mákos Árpád

A romániai elnökválasztás eredményének következménye, a kormánykoalíció felbomlása és az ezzel járó kormányválság bizonyára késlelteti majd a bukaresti külügyminisztérium jóváhagyását az Európai Terület Társulás bejegyzésére, de Mákos Árpád ennek ellenére úgy becsülte, hogy október-november folyamán már benyújthatják az első finanszírozási kérelmeket az új román–magyar kistérség nevében.

korábban írtuk

Román–magyar kistérség megalapításáról döntöttek a határ menti települések vezetői
Román–magyar kistérség megalapításáról döntöttek a határ menti települések vezetői

A kezdeményezők azt remélik, hogy több forrásra nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a határ menti együttműködés keretében, ezáltal közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság vagy az egészségügy területén.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 12., csütörtök

Szijjártó Péterrel tárgyalt Tánczos Barna, szó esett közös projektekről és az országgyűlési választásokról is

Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.

Szijjártó Péterrel tárgyalt Tánczos Barna, szó esett közös projektekről és az országgyűlési választásokról is
Hirdetés
2026. március 12., csütörtök

Stratégiai partnerségi megállapodás Románia és Ukrajna között

Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.

Stratégiai partnerségi megállapodás Románia és Ukrajna között
2026. március 12., csütörtök

Energiaügynökség: a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza

Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.

Energiaügynökség: a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza
2026. március 12., csütörtök

Orbán Viktor a KMKF-en: egy rendszerváltás a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené

Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor a KMKF-en: egy rendszerváltás a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené
Hirdetés
2026. március 12., csütörtök

Ukrajna: újabb amerikai–orosz egyeztetés zajlott, Kijev rakétákat kapott Németországtól

Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.

Ukrajna: újabb amerikai–orosz egyeztetés zajlott, Kijev rakétákat kapott Németországtól
2026. március 12., csütörtök

Orbán Viktor levelet írt a határon túli magyaroknak: nemzetünk ereje az egységéből fakad

Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.

Orbán Viktor levelet írt a határon túli magyaroknak: nemzetünk ereje az egységéből fakad
2026. március 12., csütörtök

Trump: kőolajat szabadítunk fel az árak stabilizálása érdekében, az iráni háború hamarosan véget ér

Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.

Trump: kőolajat szabadítunk fel az árak stabilizálása érdekében, az iráni háború hamarosan véget ér
Hirdetés
2026. március 11., szerda

Orbán Viktor gyerekeit és unokáit is fenyegetik már az ukránok

Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.

Orbán Viktor gyerekeit és unokáit is fenyegetik már az ukránok
2026. március 11., szerda

Von der Leyen még az iráni háború következményei ellenére is baklövésnek tartaná az orosz energiaforrások rehabilitálását

Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Von der Leyen még az iráni háború következményei ellenére is baklövésnek tartaná az orosz energiaforrások rehabilitálását
2026. március 11., szerda

Több mint húsz európai ország tiltakozik Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén

Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.

Több mint húsz európai ország tiltakozik Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén
Hirdetés
Hirdetés