A román–magyar területi társulásban résztvevő települések képviselői a battonyai városházán idén januárban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Amint a társulásban résztvevői romániai települések önkormányzati képviselő-testületei is megszavazzák a román–magyar kistérség alapító okmányait, már csak a két ország külügyminisztériumainak jóváhagyása szükséges, hogy a határ menti régió közös fejlesztési szervezete megkezdhesse működését. Mákos Árpád battonyai polgármester a Krónikának elmondta: reményeik szerint az év végén már pályázatot nyújthat be az Európai Unióhoz a román–magyar ETT.
2025. május 07., 14:252025. május 07., 14:25
Öt-öt romániai, illetve magyarországi település elöljárói egy új Európai Területi Társulás (ETT, angol betűszóval: EGTC) létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot január végén Battonyán. Az együttműködés kezdeményezői azt remélik a szerveződéstől, hogy több forrásra és nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a román–magyar határ menti együttműködések programja keretében, ezáltal közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a kultúra, az egészségügy vagy az innováció területén.
Mákos Árpád battonyai polgármester, a kistérség megalapításának egyik ötletgazdája szerint
aminek egyik oka az, hogy a nyugat-romániai önkormányzatokhoz képest szegényebb kelet-magyarországi helyhatóságoknak gyakran nem állt rendelkezésére a közös pályázatban való részvételhez szükséges önrész.
Közösen nagyobb eséllyel pályázhatnak, nagyobb mértékű támogatásokat célozhatnak meg közvetlenül, és az önrészt is könnyebb előteremteni – ezért keresik az együttműködésnek ezt a formáját. Pécska és Battonya például testvérvárosok, és már konkrét pályázati elképzeléseik vannak:
A román–magyar határ menti együttműködésnek új lendületet adott Románia idei schengeni csatlakozása, azaz, hogy megszűnt az állandó ellenőrzés a két ország közötti határátkelőhelyeken – jegyezték meg mindkét oldal képviselői.
A gyulai Almássy-kastély – a fürdővárosban működik majd az ETT székhelye
Fotó: Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.
Az ETT magyarországi bejegyzésű szervezetként fog működni, és Görgényi Ernő gyulai polgármester felajánlotta, hogy a fürdővárosban legyen a székhelye, lévén Gyula a résztvevő települések közül a legnagyobb, gazdaságát tekintve pedig a legfejletteb. A januári megbeszélés résztvevői akkor megállapodtak abban, hogy a társulás elnöke a kistérség legnagyobb lakosú városa, Gyula, társelnöke pedig a második legnagyobb lakosú település, Nagyszalonta polgármestere lesz, és kétévente váltják egymást. Emellett háromtagú felügyelő-bizottsága és két társigazgatója lesz majd a szervezetnek, akik ügyvezetői jogkörrel rendelkeznek.
Az ETT-ben részt vevő tíz település lakossága meghaladja a százezer főt, ami Török László nagyszalontai polgármester szerint jelentős számú közösség, és növeli a társulás súlyát az EU-val való kapcsolattartásban. A hajdúváros elöljárójának javaslatára bekerült a célok közé a nemzeti közösségek törekvéseinek támogatása. „Mind magyar, mind román oldalon vegyes közösségek élnek, a magyarországi románok és a romániai magyarok erősítik, gazdagítják településeinket, hozzájárulnak a kulturális sokszínűséghez, ennek köszönhetően is a településeink szépek, gyarapodnak, erős polgársággal rendelkeznek. Ezért az ETT-nek erre oda kell majd figyelnie majd a nemzeti közösségek megmaradási feltételeinek a javítására is” – nyilatkozta akkor a Krónikának Török László.
A társulás kezdeményezői a következő területek fejlesztésén szeretnének együttműködni: idegenforgalom, közlekedés, oktatás és nevelés, innováció, kultúra, kutatásfejlesztés, egészségügy, szociális szolgáltatások, sport, mezőgazdaság, környezetvédelem, munkahelyteremtés, vízgazdálkodás, katasztrófavédelem, kisebbségvédelem.
A január végi battonyai megbeszélésen elhangzott, hogy a szervezet bejegyzése minimum három hónapot vesz igénybe, ezért Mákos Árpádhoz fordultunk kérdésünkkel: hol tart jelenleg a folyamat?
Mákos Árpád szerint senki nem gondolta meg magát, nem léptek vissza a kezdeményezéstől, megfogalmazása szerint „mindenki pozitív”. „Sőt olyat is hallottam, hogy például a romániai Nagylak vezetőségének annyira elnyerte tetszését az ötlet, hogy testvértelepülési kapcsolatot is létesítene velünk. Hivatalos megkeresés még nem történt, de mi nyitottak vagyunk erre” – mondta a battonyai polgármester.
Mákos Árpád battonyai polgármester bizakodó a kistérség működését illetően
Fotó: Facebook/Mákos Árpád
A romániai elnökválasztás eredményének következménye, a kormánykoalíció felbomlása és az ezzel járó kormányválság bizonyára késlelteti majd a bukaresti külügyminisztérium jóváhagyását az Európai Terület Társulás bejegyzésére, de Mákos Árpád ennek ellenére úgy becsülte, hogy október-november folyamán már benyújthatják az első finanszírozási kérelmeket az új román–magyar kistérség nevében.
A kezdeményezők azt remélik, hogy több forrásra nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a határ menti együttműködés keretében, ezáltal közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság vagy az egészségügy területén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!