Hirdetés

Célegyenesben a román–magyar területi társulás bejegyzése

román–magyar

A román–magyar területi társulásban résztvevő települések képviselői a battonyai városházán idén januárban

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Amint a társulásban résztvevői romániai települések önkormányzati képviselő-testületei is megszavazzák a román–magyar kistérség alapító okmányait, már csak a két ország külügyminisztériumainak jóváhagyása szükséges, hogy a határ menti régió közös fejlesztési szervezete megkezdhesse működését. Mákos Árpád battonyai polgármester a Krónikának elmondta: reményeik szerint az év végén már pályázatot nyújthat be az Európai Unióhoz a román–magyar ETT.

Pataky Lehel Zsolt

2025. május 07., 14:252025. május 07., 14:25

Öt-öt romániai, illetve magyarországi település elöljárói egy új Európai Területi Társulás (ETT, angol betűszóval: EGTC) létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot január végén Battonyán. Az együttműködés kezdeményezői azt remélik a szerveződéstől, hogy több forrásra és nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a román–magyar határ menti együttműködések programja keretében, ezáltal közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a kultúra, az egészségügy vagy az innováció területén.

  • Magyarországról Battonya mellett az ugyancsak Békés vármegyei Gyula, Elek, Sarkad és Medgyesegyháza,
  • romániai oldalról az Arad megyei Pécska, Nagylak, Kürtös és Kisjenő, továbbá a Bihar megyei Nagyszalonta vállalta a tagságot.

Mákos Árpád battonyai polgármester, a kistérség megalapításának egyik ötletgazdája szerint

Hirdetés

az uniós források közül a román–magyar együttműködés keretében hívják le a legkevesebb pénzt a régió települései,

aminek egyik oka az, hogy a nyugat-romániai önkormányzatokhoz képest szegényebb kelet-magyarországi helyhatóságoknak gyakran nem állt rendelkezésére a közös pályázatban való részvételhez szükséges önrész.

Közösen nagyobb eséllyel pályázhatnak, nagyobb mértékű támogatásokat célozhatnak meg közvetlenül, és az önrészt is könnyebb előteremteni – ezért keresik az együttműködésnek ezt a formáját. Pécska és Battonya például testvérvárosok, és már konkrét pályázati elképzeléseik vannak:

a két város között az első világháború előtt létező utat (ami ma már csak dűlőút) szeretnék újjáépíteni, emellett az Arad–Pécska–Nagylak vasútvonal régi szárnyvonalát Pécska és Battonya között helyreállítani.

A román–magyar határ menti együttműködésnek új lendületet adott Románia idei schengeni csatlakozása, azaz, hogy megszűnt az állandó ellenőrzés a két ország közötti határátkelőhelyeken – jegyezték meg mindkét oldal képviselői.

A gyulai Almássy-kastély – a fürdővárosban működik majd az ETT székhelye •  Fotó: Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. Galéria

A gyulai Almássy-kastély – a fürdővárosban működik majd az ETT székhelye

Fotó: Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.

Az ETT magyarországi bejegyzésű szervezetként fog működni, és Görgényi Ernő gyulai polgármester felajánlotta, hogy a fürdővárosban legyen a székhelye, lévén Gyula a résztvevő települések közül a legnagyobb, gazdaságát tekintve pedig a legfejletteb. A januári megbeszélés résztvevői akkor megállapodtak abban, hogy a társulás elnöke a kistérség legnagyobb lakosú városa, Gyula, társelnöke pedig a második legnagyobb lakosú település, Nagyszalonta polgármestere lesz, és kétévente váltják egymást. Emellett háromtagú felügyelő-bizottsága és két társigazgatója lesz majd a szervezetnek, akik ügyvezetői jogkörrel rendelkeznek.

Az ETT-ben részt vevő tíz település lakossága meghaladja a százezer főt, ami Török László nagyszalontai polgármester szerint jelentős számú közösség, és növeli a társulás súlyát az EU-val való kapcsolattartásban. A hajdúváros elöljárójának javaslatára bekerült a célok közé a nemzeti közösségek törekvéseinek támogatása. „Mind magyar, mind román oldalon vegyes közösségek élnek, a magyarországi románok és a romániai magyarok erősítik, gazdagítják településeinket, hozzájárulnak a kulturális sokszínűséghez, ennek köszönhetően is a településeink szépek, gyarapodnak, erős polgársággal rendelkeznek. Ezért az ETT-nek erre oda kell majd figyelnie majd a nemzeti közösségek megmaradási feltételeinek a javítására is” – nyilatkozta akkor a Krónikának Török László.

A társulás kezdeményezői a következő területek fejlesztésén szeretnének együttműködni: idegenforgalom, közlekedés, oktatás és nevelés, innováció, kultúra, kutatásfejlesztés, egészségügy, szociális szolgáltatások, sport, mezőgazdaság, környezetvédelem, munkahelyteremtés, vízgazdálkodás, katasztrófavédelem, kisebbségvédelem.

Megszületett a román–magyar kistérség alapító okirata

A január végi battonyai megbeszélésen elhangzott, hogy a szervezet bejegyzése minimum három hónapot vesz igénybe, ezért Mákos Árpádhoz fordultunk kérdésünkkel: hol tart jelenleg a folyamat?

Idézet
Magyarországi oldalról százszázalékban kész vagyunk: megszületett a szervezet alapító okirata és alapszabályzata, ennek elkészítettük a szakszerű fordítását, amit elküldünk a romániai partnereinknek, és várjuk, hogy minden településen a képviselőtestület elé terjesszék, és megszavazzák azt. Amint megkapjuk a szavazásról szóló jegyzőkönyveket, küldhetjük a két ország külügyminisztériumaihoz ellenjegyzésre az alapító okiratokat” – magyarázta kedden a Krónikának a battonyai elöljáró.

Mákos Árpád szerint senki nem gondolta meg magát, nem léptek vissza a kezdeményezéstől, megfogalmazása szerint „mindenki pozitív”. „Sőt olyat is hallottam, hogy például a romániai Nagylak vezetőségének annyira elnyerte tetszését az ötlet, hogy testvértelepülési kapcsolatot is létesítene velünk. Hivatalos megkeresés még nem történt, de mi nyitottak vagyunk erre” – mondta a battonyai polgármester.

román–magyar Galéria

Mákos Árpád battonyai polgármester bizakodó a kistérség működését illetően

Fotó: Facebook/Mákos Árpád

A romániai elnökválasztás eredményének következménye, a kormánykoalíció felbomlása és az ezzel járó kormányválság bizonyára késlelteti majd a bukaresti külügyminisztérium jóváhagyását az Európai Terület Társulás bejegyzésére, de Mákos Árpád ennek ellenére úgy becsülte, hogy október-november folyamán már benyújthatják az első finanszírozási kérelmeket az új román–magyar kistérség nevében.

korábban írtuk

Román–magyar kistérség megalapításáról döntöttek a határ menti települések vezetői
Román–magyar kistérség megalapításáról döntöttek a határ menti települések vezetői

A kezdeményezők azt remélik, hogy több forrásra nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a határ menti együttműködés keretében, ezáltal közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság vagy az egészségügy területén.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 02., szombat

Donald Trump megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”

Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.

Donald Trump megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”
Hirdetés
2026. május 01., péntek

Moldova és Románia egyesülését szorgalmazza a két ország írószövetsége

A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.

Moldova és Románia egyesülését szorgalmazza a két ország írószövetsége
2026. május 01., péntek

Trump már nemcsak Németországból, hanem más európai helyszínekről is kivonná az amerikai csapatokat

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.

Trump már nemcsak Németországból, hanem más európai helyszínekről is kivonná az amerikai csapatokat
2026. április 30., csütörtök

Megszűnt az autonómiatörekvések segítését szívügyének tartó Szili Katalin megbízatása

Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.

Megszűnt az autonómiatörekvések segítését szívügyének tartó Szili Katalin megbízatása
Hirdetés
2026. április 30., csütörtök

Román állampolgárok is vannak ez egyik, Irán által elfoglalt teherhajón

Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.

Román állampolgárok is vannak ez egyik, Irán által elfoglalt teherhajón
2026. április 30., csütörtök

Trump hosszan beszélt Putyinnal, és úgy véli, hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására

Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.

Trump hosszan beszélt Putyinnal, és úgy véli, hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Orbán Viktor: liberális kormányzás és nemzeti ellenzék időszaka kezdődik

A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.

Orbán Viktor: liberális kormányzás és nemzeti ellenzék időszaka kezdődik
2026. április 29., szerda

Nicuşor Dan: Románia készen áll a Moldovával való egyesülésre, ha a többség ezt akarja

Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.

Nicuşor Dan: Románia készen áll a Moldovával való egyesülésre, ha a többség ezt akarja
2026. április 29., szerda

Éles kritika Brüsszelnek: Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő szerint a nemzeti kisebbségek helyett más ügyek kerülnek előtérbe

Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.

Éles kritika Brüsszelnek: Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő szerint a nemzeti kisebbségek helyett más ügyek kerülnek előtérbe
Hirdetés
Hirdetés