Budapesten hosszú idő óta először szabadon, kordonok nélkül ünnepelhették március 15-ét

Az ünnep ezúttal is Magyarország lobogójának katonai tiszteletadás melletti felvonásával kezdődött a Kossuth téren. A zászlófelvonást mintegy kétezren kísérték figyelemmel a Kossuth téren. Az ünneplő tömeg tapssal köszöntötte a közjogi méltóságokat, akik az Országház főbejáratának lépcsőjén, történelmi zászlók előtt tekintették meg az állami lobogó felvonását és a katonai díszszázad menetét.

Ezután a Parlament előtti térről ünnepi menet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mondott ünnepi beszédet. A menetet katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység kísérte.

A múzeum előt több mint húszezer ember gyűlt össze. Az ünneplő ruhába öltözött, kokárdát viselő tömeg –  sokan családostul, kisgyermekekkel érkeztek – megtöltötte a Múzeumkertet, valamint a kiskörút Astoria és Kálvin tér közötti szakaszát.

Orbán: ki fogunk állni egymásért

Orbán Viktor beszédében kijelentette: a március 15-i eskü, a „rabok tovább nem leszünk”, olyan fogadalom, amellyel 1848 óta minden magyar tartozik minden magyarnak. A miniszterelnök hangsúlyozta: 163 év után is hűek vagyunk az eskühöz, ma is ehhez tartjuk magunkat. Esküt tenni közösen és egymásnak azt jelenti, hogy bárhogy fordul is a világ, ki fogunk állni egymásért. 1848-ban nem tűrtük el, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, 1956-ban és 1990-ben nem tűrtük el, hogy Moszkvából diktáljanak, és most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk – mondta. A miniszterelnök hangsúlyozta: senkitől nem tűrnek kioktatást, és mindenkitől elvárják, hogy Magyarországnak és a magyaroknak megadja a kijáró tiszteletet.

Az ellenzéki MSZP rendezvényén Mesterházy Attila pártelnök arról beszélt: szerinte alkotmányos puccs zajlik Magyarországon, amelyet csak közös erővel, a demokratikus többség megteremtésével lehet megakadályozni.

Ünnep Kárpát-medence-szerte, botrány Kassán

A felvidéken incidens tarkította a megemlékezéseket: tiltott önkényuralmi jelkép viseléséért három miskolci középiskolást állított elő a rendőrség Kassán azt követően, hogy a felvidéki városban hétfőn felavatták Esterházy János mellszobrát. Egyiküket elengedték, társaik meghallgatása tegnap még tartott. Az avatást követően Kassa egyik utcáján igazoltatta a rendőrség a középiskola három tanulóját, miután olyan ruházatot viseltek, amelyen feltételezésük szerint náci, neonáci jelkép volt. A kassai Esterházy János emlékünnepséget egyébként szlovák szélsőségesek egy csoportja szlovák zászlót lobogtatva bekiabálással és énekléssel zavarta meg. Peter Kalmus kassai képzőművész megpróbálta toalettpapírba csomagolni a mellszobrot, amit a részvevők megakadályoztak. Kalmus a dulakodás közben a földre esett, de semmi baja nem történt.

A Délvidéken – Erdélyhez hasonlóan – honosítással is ünnepeltek: Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Szabadkán elmondta, kiugróan sokan kérték a kedvezményes honosítást a Délvidéken; ez azt jelzi, a közösségnek fontos, hogy immár jogi köteléke is van a nemzeti összetartozásnak. Kárpátalja magyarsága számos helyszínen, rendezvények sorozatával emlékezett meg kedden az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulójáról.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) beregszászi rendezvényén Gajdos István polgármester, az UMDSZ elnöke a többi között azt hangsúlyozta, hogy az általa irányított szervezet megerősítette pozícióit a tavaly őszi ukrajnai helyhatósági választásokon a kárpátaljai magyarság közigazgatási és kulturális központjának számító Beregszászon és környékén. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Munkácson ünnepelt, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke kiemelte: a nemzeti ünnep az, amikor a nemzet a kiemelkedő teljesítményét ünnepli: azt a mozzanatot, amikor helyt tudott állni embert és nemzetet próbáló időben.