Vitányi István, a testület fideszes társelnöke (balra) szerint a tanácskozáson 85 százalékban pozitív eredményekről hallhattak
Fotó: Z. Kárpát Dániel/Facebook
A külhoni magyarság anyanyelvhasználata szerepelt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szakpolitikai munkacsoportjának csütörtöki budapesti ülésének napirendjén.
2023. március 30., 19:162023. március 30., 19:16
2023. március 30., 19:202023. március 30., 19:20
Vitányi István, a testület fideszes társelnöke a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón elmondta: 85 százalékban pozitív eredményekről hallhattak. Kitért arra is, hogy szignifikáns változás következett be a 2010 előtti helyzethez képest, akkor évente a magyar állam a külhoni magyarságot 13-14 milliárd forinttal támogatta, ez az összeg 2018-ban már 140 milliárd forint, több mint a tízszerese volt, és azóta is bővültek a források.
Kitért a Rákóczi Szövetség iskolaválasztási kampányára és az iskolabusz programra is. Utóbbi keretében 16 járművet állítottak forgalomba, és talán ennek is köszönhető, hogy 30 százalékkal nőtt a magyar általános iskolába beiratkozottak száma Felvidéken. Vitányi szerint Erdélyben is jelentős előrelépések történtek, a román képviselőház most tárgyalja az oktatási törvényt, és ebbe több olyan pont is bekerült, amelyet az RMDSZ kezdeményezett kormánytagként.
„Legnehezebb helyzetben a kárpátaljai magyarság van, az oktatási és nyelvtörvény visszalépést jelent az 1992-es jogszabályhoz képest” – mondta a politikus. Megjegyezte: a magyar és a román fél közösen fordult a tervezett változtatások miatt a Velencei Bizottsághoz. Értékelése szerint a külhoni magyarok elégedettek az anyagországi támogatásokkal, képviselőik megköszönték azt a gondoskodást, amit az anyaország mutat irányukba.
Z. Kárpát Dániel, a testület jobbikos társelnöke arról beszélt, hogy több magyarlakta területi oktatási helyzetét is megismerhették. „A Kárpátalját érintő kihívások kiáltanak a legnagyobb közfigyelemért” – mutatott rá, hozzátéve: az ottélő magyarok jogai erőteljesen csorbulnak, amennyiben a jelenlegi helyzet marad. Ugyanakkor a magyarlakta területekről számos pozitív vívmányról is hallhattak beszámolót, példaként említette az óvoda-bölcsőde programot, illetve az Iskolabusz programot. Közölte, ezeket konzervatív képviselőként üdvözli.
Több előadó is érintette, hogy a magyarság lélekszáma folyamatosan fogyatkozik, és sajnálatos, hogy ami az anyaországra, az az összes magyarlakta területre jellemző. Hangsúlyozta, válaszokat kell találni arra, hogyan lehet a szülőföldön boldogulni. Z. Kárpát Dániel rámutatott: ha az élve születések száma csökken és az elvándorlás nő, az folyamatos fogyatkozást eredményez, amit mindenképpen meg kell előzni. Összegzése szerint a pozitív jeleknek örülni kell, a mostani körülmények és a válság közepette minden kis eredmény felértékelődik, amelyeket üdvözölnek, ugyanakkor őszinte szembenézésre van szükség.
Kiemelte: a Jobbik-Konzervatívok közössége lát lehetőséget abban, hogy az európai színtéren a kisebbségi jogok biztosításán keresztül minden Kárpát-medencei magyarért még fokozottabban kiálljanak. „A külhoni magyarok önrendelkezését tekintve érdemes elmenni a falig és kiállni minden magyarért, itt van hiányérzetünk” – mondta, aláhúzva: az autonómiát, az önrendelkezés különböző formáit többször, többet és hangosabban kellene követelni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!