
Macron: „készen állunk a büntetőintézkedésekre, azokon túl is, amelyeket eddig foganatosítottunk”
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Emmanuel Macron francia államfő pénteken megerősítette, hogy az Európai Unió kész „újabb masszív szankciókat" elfogadni Oroszországgal szemben, amennyiben folytatja a háborút Ukrajna ellen.
2022. március 11., 20:532022. március 11., 20:53
„Ha a dolgok folytatódnak katonai téren, ha Putyin folytatja a bombázásokat, ostrom alá veszi Kijevet, ha folytatja a háborús jeleneteket, újabb szankciókat fogadunk el, beleértve a masszív szankciókat is” – jelentette ki pénteken a francia elnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozóját lezáró sajtótájékoztatón Versailles-ban.
Készen állunk a büntetőintézkedésekre, azokon túl is, amelyeket eddig foganatosítottunk. (...) Semmi sem tilos és semmi nem tabu" – tette hozzá.
Hozzátette: „Folytatjuk a nyomásgyakorlást Oroszországra, folytatjuk a párbeszédet (Olaf Scholz) német kancellárral karöltve”. Jelezte azt is, hogy néhány óra múlva beszélnek ismét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel telefonon, a tűzszünet elérése érdekében, valamint kérni fogják az orosz csapatok kivonását Ukrajnából.
„Ahogy a francia elnök mondta, eltökéltek vagyunk a szörnyű agressziónak megfelelően válaszolni, és határozottak leszünk a válaszunkban” – mondta Ursula von der Leyen. Emmanuel Macron elmondta, hogy szándékosan „őrzi meg a stratégiai kétértelműséget” a jövőbeni szankciókat illetően. Azt is megerősítette, hogy
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője már reggel jelezte, hogy az Ukrajnának biztosított fegyverek európai finanszírozásának megduplázását javasolta.
A finanszírozást az Európai Unió az Európai Békekeretből biztosítja.
Az uniós tagországok külügyminiszterei február végén már elfogadtak egy 500 millió eurós támogatási csomagot az ukrán fegyveres erők képességeinek és ellenálló képességének a megerősítéséhez Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megvédése, valamint a polgári lakosság védelme érdekében. Ezt az összeget javasolja most Brüsszel egymilliárd euróra emelni.
A támogatás révén különböző felszereléseket és készleteket, egyebek között – az eddigi legelső alkalommal – halált okozó fegyvereket és felszereléseket finanszíroznak majd az ukrán fegyveres erők számára.
Az eszközöket összehangolt módon Lengyelországba szállítják, amely az ukrán kormánynak nyújtandó katonai segítség központja lett. Innen indulnak a szállítmányok Ukrajna felé.
A francia elnök arra is figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború miatt Európa és Afrika „nagyon mélyen destabilizálódhat élelmezési téren” a következő egy-másfél évben.
– fogalmazott, arra utalva, hogy Ukrajna a világ egyik legjelentősebb gabonatermelője.
„Érzékeljük, hogy az élelmiszer-ellátásunk, a védelmünk mennyire szuverenitási kérdés. Meg akarjuk választani a partnereinket, és nem akarunk tőlük függni” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
Azt is jelezte a francia elnök, hogy a védelmi politika terén „meg kell határozni a szükséges beruházások összegét”. Ezen a területen májusig elkészül az európai stratégia – mondta a francia elnök.
– szögezte le Emmanuel Macron. „Nekünk is ki kell vennünk a részünket, és bátraknak kell lennünk a történelmi döntésekben, és vállalnunk kell azt is, hogy a demokráciánk megvédésének ára van” – tette hozzá.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!