Az Európai Bizottság nem áll el a kötelező uniós kvótarendszerre vonatkozó tervektől annak ellenére, hogy egyesek így értelmezték a brüsszeli testületet vezető Jean-Claude Juncker múlt heti kijelentését, miszerint a szolidaritásnak szívből kell jönnie, nem lehet kierőszakolni – jelentette ki Margaritisz Szkínász bizottsági szóvivő hétfőn Brüsszelben.
2016. szeptember 19., 18:022016. szeptember 19., 18:02
2016. szeptember 19., 19:452016. szeptember 19., 19:45
Újságírói kérdésre válaszolva Szkínász leszögezte, Juncker szavainak „nincsen köze a közösségi jog alkalmazásához, ami nem fakultatív\". A menedékkérők uniós tagállamok közötti áthelyezése folyamatban van, igaz, nem a tervezett ütemben halad – tette hozzá.
Az Európai Bizottság elnöke röviden a migrációs válság kezeléséről is beszélt a múlt heti évértékelő beszédében. „Meggyőződésem, hogy sokkal több szolidaritásra van szükségünk. De azt is tudom, hogy ezt önként kell nyújtani, szívből kell jönnie, erőltetni nem lehet\" – mondta Jean-Claude Juncker.
Szkínász a visegrádi csoporthoz tartozó négy ország – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – „rugalmas szolidaritásra\" vonatkozó javaslatára reagálva elmondta: az Európai Bizottság feladata a nézeteltérések áthidalása, nem pedig a szakadékok elmélyítése a 27-ek közt, amelyekbe beletartoznak a négyek is. A visegrádi csoport államai a migrációs válság kezelésével kapcsolatban azt szorgalmazzák, hogy az EU a menekültbefogadási képesség megítélésében vegye figyelembe az uniós tagországok gazdasági fejlettségét is.
Szkínász rámutatott, hogy a bizottság átfogó szemlélettel rendelkezik a menekültválság kezelésére. „Eredményeket szeretnénk látni\" – tette hozzá. Mint arról beszámoltunk, Robert Fico szlovák és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök vasárnap úgy vélekedett: az Európai Unióba érkező menekültek kötelező kvóták szerinti elosztásának terve „politikailag már halott\". „Igen, politikailag ez a téma már nincs napirenden\" – jelentette ki Fico a cseh televízió politikai vitaműsorában, emlékeztetve, hogy a kötelező kvóták témája már az Európai Tanács két legutóbbi ülésén sem volt napirenden. „Meggyőződésem, hogy a kvóták halottak\" – válaszolta ugyanerre a kérdésre Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!