
Az Európai Bizottság nem áll el a kötelező uniós kvótarendszerre vonatkozó tervektől annak ellenére, hogy egyesek így értelmezték a brüsszeli testületet vezető Jean-Claude Juncker múlt heti kijelentését, miszerint a szolidaritásnak szívből kell jönnie, nem lehet kierőszakolni – jelentette ki Margaritisz Szkínász bizottsági szóvivő hétfőn Brüsszelben.
2016. szeptember 19., 18:022016. szeptember 19., 18:02
2016. szeptember 19., 19:452016. szeptember 19., 19:45
Újságírói kérdésre válaszolva Szkínász leszögezte, Juncker szavainak „nincsen köze a közösségi jog alkalmazásához, ami nem fakultatív\". A menedékkérők uniós tagállamok közötti áthelyezése folyamatban van, igaz, nem a tervezett ütemben halad – tette hozzá.
Az Európai Bizottság elnöke röviden a migrációs válság kezeléséről is beszélt a múlt heti évértékelő beszédében. „Meggyőződésem, hogy sokkal több szolidaritásra van szükségünk. De azt is tudom, hogy ezt önként kell nyújtani, szívből kell jönnie, erőltetni nem lehet\" – mondta Jean-Claude Juncker.
Szkínász a visegrádi csoporthoz tartozó négy ország – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – „rugalmas szolidaritásra\" vonatkozó javaslatára reagálva elmondta: az Európai Bizottság feladata a nézeteltérések áthidalása, nem pedig a szakadékok elmélyítése a 27-ek közt, amelyekbe beletartoznak a négyek is. A visegrádi csoport államai a migrációs válság kezelésével kapcsolatban azt szorgalmazzák, hogy az EU a menekültbefogadási képesség megítélésében vegye figyelembe az uniós tagországok gazdasági fejlettségét is.
Szkínász rámutatott, hogy a bizottság átfogó szemlélettel rendelkezik a menekültválság kezelésére. „Eredményeket szeretnénk látni\" – tette hozzá. Mint arról beszámoltunk, Robert Fico szlovák és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök vasárnap úgy vélekedett: az Európai Unióba érkező menekültek kötelező kvóták szerinti elosztásának terve „politikailag már halott\". „Igen, politikailag ez a téma már nincs napirenden\" – jelentette ki Fico a cseh televízió politikai vitaműsorában, emlékeztetve, hogy a kötelező kvóták témája már az Európai Tanács két legutóbbi ülésén sem volt napirenden. „Meggyőződésem, hogy a kvóták halottak\" – válaszolta ugyanerre a kérdésre Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
szóljon hozzá!