Josep Borrell hangsúlyozta: az EU a palesztin nép legnagyobb nemzetközi segélyezője
Fotó: European Union
Kollektív erőfeszítésekre van szükség az izraeli-palesztin békefolyamat újraindításához, amelyhez egy erősebb Palesztin Nemzeti Hatóságra van szükség, ami egyben izraeli érdek is – jelentette ki Josep Borrell, EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap Brüsszelben.
2024. május 26., 22:062024. május 26., 22:06
2024. május 26., 22:072024. május 26., 22:07
A főképviselő Mohamed Musztafa palesztin miniszterelnökkel és Espen Barth Eide norvég külügyminiszterrel adott közös sajtótájékoztatót a Palesztinát támogató nemzetközi partnerek miniszteri szintű találkozójának keretében.
Borrell hangsúlyozta: „szavakkal kifejezhetetlen”, ami Gázában történik, és a megszállt Ciszjordánia is a „szakadék szélén táncol.”
Felhívta a figyelmet, hogy Izrael a Nemzetközi Bíróság határozata ellenére nem állította le a katonai műveleteket Rafahban, és nem nyitotta meg a határátkelőket a humanitárius segélyek előtt. Emlékeztetett, hogy Ciszjordániában a szélsőséges izraeli telepesek diszkriminatív és büntető támadásaikkal egyre inkább a Gázába tartó humanitárius segélyeket veszik célba. „A telepeseknek fegyvereik vannak, kérdés az, hogy ki fegyverezi fel őket, és ki nem akadályozza meg a támadásokat” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a palesztin hatóság figyelemre méltó erőfeszítéseket tesz, hogy megakadályozza a gázai humanitárius helyzet súlyosbodását, de óriási kihívásokkal kell szembenéznie. Ilyen kihívások például társadalmi-gazdasági válság, a Ciszjordániában elrendelt lezárások és egyéb büntetőintézkedések, mint például az izraeli megszálló hatóságok bejelentése, hogy visszatarják a hatóságnak járó adóbevételeket.
Borrell hangsúlyozta: az EU a palesztin nép legnagyobb nemzetközi segélyezője, de többet kell tenni a stabilitás biztosításához a tágabb térségben. „Ez egy erős palesztin hatóságtól függ mind pénzügyileg, mind politikailag. Felszólítom a nemzetközi donorokat, hogy támogassák a palesztin hatóság törekvéseit a szükséges reformok végrehajtása, a demokratikus megújulás és a jogállamiság megerősítésének irányába” – tette hozzá.
Mohamed Musztafa palesztin miniszterelnök sajtónyilatkozatában köszönetet mondott Norvégiának, Spanyolországnak és Írországnak hogy a múlt héten „fontos és bátor döntést” hoztak a palesztin állam elismeréséről. Mint mondta, a vasárnapi találkozón fontos lehetőség nyit meg arra, hogy előrelépés történjék egy független, szuverén, életképes palesztin állam felépítéséhez.
Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt néhány hónapban a palesztin hatóság pénzügyeire fokozott nyomás nehezedett, mivel az izraeli kormány úgy döntött, hogy visszatartja a palesztin népnek járó jelentős forrásokat. „Nem akarjuk, hogy bárki, beleértve Izraelt is, aláássa erőfeszítéseinket. Tehát ez egy lehetőség arra, hogy megkérjük Izraelt, hagyja abba ezeket az akciókat, és azonnal engedje át pénzünket” – hangoztatta. Felkérte a nemzetközi partnereket, hogy gyakoroljanak nyomást Izraelre ennek érdekében.
Hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a palesztin hatóságot, hogy végrehajtsa a szükséges reformokat, és meg tudja tervezni a Gázába való jövőbeli visszatérést, „mert mindenki azt akarja, hogy az egységes Palesztinát egy egységes kormány irányítsa.” Felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi adományozóknak fokozniuk kell a palesztin hatóság politikai és pénzügyi támogatását, Izraelnek pedig be kell tartania ígéreteit, hogy a pénzt, amely Palesztinát illeti, valóban átutalják.
Izraelnek végre kell hajtani a Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteki határozatát, és azonnal le kell állítania a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban folytatott katonai offenzíváját – hangsúlyozta Josep Borrell.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!