
Josep Borrell hangsúlyozta: az EU a palesztin nép legnagyobb nemzetközi segélyezője
Fotó: European Union
Kollektív erőfeszítésekre van szükség az izraeli-palesztin békefolyamat újraindításához, amelyhez egy erősebb Palesztin Nemzeti Hatóságra van szükség, ami egyben izraeli érdek is – jelentette ki Josep Borrell, EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap Brüsszelben.
2024. május 26., 22:062024. május 26., 22:06
2024. május 26., 22:072024. május 26., 22:07
A főképviselő Mohamed Musztafa palesztin miniszterelnökkel és Espen Barth Eide norvég külügyminiszterrel adott közös sajtótájékoztatót a Palesztinát támogató nemzetközi partnerek miniszteri szintű találkozójának keretében.
Borrell hangsúlyozta: „szavakkal kifejezhetetlen”, ami Gázában történik, és a megszállt Ciszjordánia is a „szakadék szélén táncol.”
Felhívta a figyelmet, hogy Izrael a Nemzetközi Bíróság határozata ellenére nem állította le a katonai műveleteket Rafahban, és nem nyitotta meg a határátkelőket a humanitárius segélyek előtt. Emlékeztetett, hogy Ciszjordániában a szélsőséges izraeli telepesek diszkriminatív és büntető támadásaikkal egyre inkább a Gázába tartó humanitárius segélyeket veszik célba. „A telepeseknek fegyvereik vannak, kérdés az, hogy ki fegyverezi fel őket, és ki nem akadályozza meg a támadásokat” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a palesztin hatóság figyelemre méltó erőfeszítéseket tesz, hogy megakadályozza a gázai humanitárius helyzet súlyosbodását, de óriási kihívásokkal kell szembenéznie. Ilyen kihívások például társadalmi-gazdasági válság, a Ciszjordániában elrendelt lezárások és egyéb büntetőintézkedések, mint például az izraeli megszálló hatóságok bejelentése, hogy visszatarják a hatóságnak járó adóbevételeket.
Borrell hangsúlyozta: az EU a palesztin nép legnagyobb nemzetközi segélyezője, de többet kell tenni a stabilitás biztosításához a tágabb térségben. „Ez egy erős palesztin hatóságtól függ mind pénzügyileg, mind politikailag. Felszólítom a nemzetközi donorokat, hogy támogassák a palesztin hatóság törekvéseit a szükséges reformok végrehajtása, a demokratikus megújulás és a jogállamiság megerősítésének irányába” – tette hozzá.
Mohamed Musztafa palesztin miniszterelnök sajtónyilatkozatában köszönetet mondott Norvégiának, Spanyolországnak és Írországnak hogy a múlt héten „fontos és bátor döntést” hoztak a palesztin állam elismeréséről. Mint mondta, a vasárnapi találkozón fontos lehetőség nyit meg arra, hogy előrelépés történjék egy független, szuverén, életképes palesztin állam felépítéséhez.
Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt néhány hónapban a palesztin hatóság pénzügyeire fokozott nyomás nehezedett, mivel az izraeli kormány úgy döntött, hogy visszatartja a palesztin népnek járó jelentős forrásokat. „Nem akarjuk, hogy bárki, beleértve Izraelt is, aláássa erőfeszítéseinket. Tehát ez egy lehetőség arra, hogy megkérjük Izraelt, hagyja abba ezeket az akciókat, és azonnal engedje át pénzünket” – hangoztatta. Felkérte a nemzetközi partnereket, hogy gyakoroljanak nyomást Izraelre ennek érdekében.
Hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a palesztin hatóságot, hogy végrehajtsa a szükséges reformokat, és meg tudja tervezni a Gázába való jövőbeli visszatérést, „mert mindenki azt akarja, hogy az egységes Palesztinát egy egységes kormány irányítsa.” Felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi adományozóknak fokozniuk kell a palesztin hatóság politikai és pénzügyi támogatását, Izraelnek pedig be kell tartania ígéreteit, hogy a pénzt, amely Palesztinát illeti, valóban átutalják.

Izraelnek végre kell hajtani a Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteki határozatát, és azonnal le kell állítania a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban folytatott katonai offenzíváját – hangsúlyozta Josep Borrell.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.
Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.
szóljon hozzá!