
Fotó: Ec.europa.eu
Az Európai Unió támogatja a Washington és Oroszország között az ukrán helyzetről szóló további tárgyalások megszervezésére tett erőfeszítéseket – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn reggel Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozásra érkezve.
2022. február 21., 10:502022. február 21., 10:50
2022. február 21., 12:012022. február 21., 12:01
„Égető szükség van arra, hogy a szereplők vezetői szinten, miniszteri szinten, bármilyen formában asztalhoz üljenek, és megpróbáljanak diplomáciai megoldást találni a háború elkerülésére” – tette hozzá.
Arra reagálva, hogy Emmanuel Macron francia elnök hétfőn bejelentette: Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök elvben megállapodott egy Ukrajnáról szóló csúcstalálkozó megtartásában, Borrell megerősítette:
Az abban az esetben bevezetendő szigorú uniós szankciókkal kapcsolatban, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, a főképviselő elmondta: a szankciók készen állnak, és ha eljön a megfelelő pillanat, rendkívüli EU-külügyminiszteri találkozót hív össze, hogy azokat ismertesse. „De – tette hozzá – remélem, az a pillanat sohasem jön el.”
Borrell a hétfői miniszteri találkozó ugyancsak fontos kérdéséről, a bosznia-hercegovinai helyzetről úgy nyilatkozott: a balkáni ország integritását nacionalista és szeparatista hangok erősödése fenyegeti, a külügyminisztereknek döntést kell hozniuk, hogyan lehetne ezt a politikai folyamatot megállítani, mielőtt Bosznia-Hercegovina darabokra hullik.
Kijelentette, hogy Moszkva „felelőtlen játékot játszik a kelet-ukrajnai polgári lakossággal, emberéleteket veszélyeztetve”. A német külügyminiszter az orosz vezetést vádolta, amiatt, hogy Kelet-Ukrajna egyes részein megszakadt a víz- és az áramellátás.
Baerbock úgy vélte: „Elengedhetetlen, hogy mi, európaiak, amerikai szövetségeseinkkel együtt továbbra is egységesek maradjunk, együttélésünk alapja a nemzetközi jog, az európai szerződéseink, ezek nem képezhetik alku tárgyát, mert ezek az európai béke pillérei”.
Mint mondta, további támogatást szeretne az EU-tól kapni, elsősorban a védelmi fejlesztések és a kiberbiztonság területén.
Kuleba hangsúlyozta: fontos lenne, hogy az EU néhány szankciót már most bevezessen, és ezáltal megmutassa, hogy képes a tettek mezejére lépni. Az orosz-amerikai találkozó kapcsán elmondta: üdvözli a kezdeményezést, és reméli, hogy eredményes lesz. Mint mondta, hajnalban telefonos beszélgetést folytatott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, aki biztosította arról, hogy nem hoznak döntéseket Ukrajna háta mögött, és az ukrán vezetésnek lehetősége lesz szorosan nyomon követni minden fejleményt.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
szóljon hozzá!