Fotó: Twitter/Secretary Antony Blinken
Az Egyesült Államok globális vezető szerepéről is szólnak az Ukrajnának és Izraelnek nyújtandó támogatások az amerikai külügyminiszter szerint.
2023. november 01., 10:292023. november 01., 10:29
Antony Blinken kedden a Kongresszusban tartott meghallgatásán kifejtette, hogy Ukrajna és Izrael esetében „két olyan demokráciáról van szó, amelyeket brutális támadás ért, le akarják törölni nemzeteiket a térképről”. Ukrajnának 16 milliárd dollár, Izraelnek pedig több mint 3 milliárd dollár költségvetési kiegészítést tart szükségesnek az amerikai adminisztráció – mondta.
A miniszter Joe Biden amerikai elnök mintegy 106 milliárd dolláros sürgősségi költségvetési támogatási kérésével kapcsolatban beszámolt arról, hogy abból több mint 50 milliárdot fordítanának elsősorban az amerikai katonai készletek feltöltésére, a hazai védelmi ipar erősítésére, amely így amerikai vállalkozásokhoz jutna.
Antony Blinken hangsúlyozta,
Képviselői kérdésre válaszolva Antony Blinken elismerte, hogy a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyek egy része feltételezhetően a Hamász kezébe kerül, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a szállítmányok jó része így is eljut a rászoruló palesztin civilekhez. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok azt szeretné elérni, ha napi 100 kamion bejutna a palesztin területre, amely a humanitárius minimum.
A Szenátus bizottsága által szervezett meghallgatás botránnyal indult, miután többször is tüntetők szakították félbe Antony Blinken külügyminiszter beszédét. A tiltakozók tűzszünetet követeltek Izraelben; a rendbontók közül többeket kivezettek a teremből.
A Joe Biden által kért kiegészítő költségvetési forrásról szóló meghallgatással egy időben Mike Johnson, az alsóház, a Képviselőház republikánus elnöke jelezte, hogy csütörtökön szavazásra bocsátja saját törvényjavaslatát, amely Izrael számára azonnali, 14 milliárd dollár támogatást biztosítana.
Összegzések szerint 2022 februárja óta az Egyesült Államok törvényhozása már 113 milliárd dollár katonai, humanitárius és gazdasági támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára.
Közben a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója kedden a Kongresszus előtti meghallgatásán arról beszélt: az amerikaiak elleni terrortámadás veszélye teljesen másra szintre került a Közel-Keleten kirobban konfliktus miatt.
Christopher Wray a Szenátus belbiztonsági bizottságának ülésén úgy fogalmazott, hogy
Az igazgató a legközvetlenebb veszélynek azt nevezte, hogy egyes személyek, vagy kisebb csoportok „ihletet” kapnak az események nyomán amerikaiak ellen végrehajtott támadáshoz, „ide értve belföldi erőszakos szélsőségeseket, akik külföldi terrorszervezetektől merítve a példát muszlimokat és zsidókat egyaránt célba vehetnek”.
Szintén kedden
John Kirby elismerte, hogy az izraeli támadásoknak vannak civil áldozatai, de hozzátette, hogy „ártatlanok meggyilkolása nem célja az izraeli katonaságnak”.
Egyben „teljes tragédiának” nevezte az Gázai övezetben fekvő menekülttábort ért támadást, és azt ígérte, hogy az Egyesült Államok mindent elkövet annak érdekében, hogy az izraeli hatóságok figyelmét felhívja az emberi élet tiszteletének fontosságára, és a civil áldozatok számának korlátozására. Megjegyezte azt is, hogy az izraeliek azt a Hamászt és annak vezetőit veszik célba, amely barbári módon támadta meg országukat október 7-én.
A menekülttábort ért találattal kapcsolatban a Pat Rycer, a Pentagon szóvivője úgy fogalmazott, hogy a „Hamásszal ellentétben, az izraeli hadsereg akarattal nem vesz célba civileket”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!