Fotó: Twitter/Secretary Antony Blinken
Az Egyesült Államok globális vezető szerepéről is szólnak az Ukrajnának és Izraelnek nyújtandó támogatások az amerikai külügyminiszter szerint.
2023. november 01., 10:292023. november 01., 10:29
Antony Blinken kedden a Kongresszusban tartott meghallgatásán kifejtette, hogy Ukrajna és Izrael esetében „két olyan demokráciáról van szó, amelyeket brutális támadás ért, le akarják törölni nemzeteiket a térképről”. Ukrajnának 16 milliárd dollár, Izraelnek pedig több mint 3 milliárd dollár költségvetési kiegészítést tart szükségesnek az amerikai adminisztráció – mondta.
A miniszter Joe Biden amerikai elnök mintegy 106 milliárd dolláros sürgősségi költségvetési támogatási kérésével kapcsolatban beszámolt arról, hogy abból több mint 50 milliárdot fordítanának elsősorban az amerikai katonai készletek feltöltésére, a hazai védelmi ipar erősítésére, amely így amerikai vállalkozásokhoz jutna.
Antony Blinken hangsúlyozta,
Képviselői kérdésre válaszolva Antony Blinken elismerte, hogy a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyek egy része feltételezhetően a Hamász kezébe kerül, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a szállítmányok jó része így is eljut a rászoruló palesztin civilekhez. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok azt szeretné elérni, ha napi 100 kamion bejutna a palesztin területre, amely a humanitárius minimum.
A Szenátus bizottsága által szervezett meghallgatás botránnyal indult, miután többször is tüntetők szakították félbe Antony Blinken külügyminiszter beszédét. A tiltakozók tűzszünetet követeltek Izraelben; a rendbontók közül többeket kivezettek a teremből.
A Joe Biden által kért kiegészítő költségvetési forrásról szóló meghallgatással egy időben Mike Johnson, az alsóház, a Képviselőház republikánus elnöke jelezte, hogy csütörtökön szavazásra bocsátja saját törvényjavaslatát, amely Izrael számára azonnali, 14 milliárd dollár támogatást biztosítana.
Összegzések szerint 2022 februárja óta az Egyesült Államok törvényhozása már 113 milliárd dollár katonai, humanitárius és gazdasági támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára.
Közben a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója kedden a Kongresszus előtti meghallgatásán arról beszélt: az amerikaiak elleni terrortámadás veszélye teljesen másra szintre került a Közel-Keleten kirobban konfliktus miatt.
Christopher Wray a Szenátus belbiztonsági bizottságának ülésén úgy fogalmazott, hogy
Az igazgató a legközvetlenebb veszélynek azt nevezte, hogy egyes személyek, vagy kisebb csoportok „ihletet” kapnak az események nyomán amerikaiak ellen végrehajtott támadáshoz, „ide értve belföldi erőszakos szélsőségeseket, akik külföldi terrorszervezetektől merítve a példát muszlimokat és zsidókat egyaránt célba vehetnek”.
Szintén kedden
John Kirby elismerte, hogy az izraeli támadásoknak vannak civil áldozatai, de hozzátette, hogy „ártatlanok meggyilkolása nem célja az izraeli katonaságnak”.
Egyben „teljes tragédiának” nevezte az Gázai övezetben fekvő menekülttábort ért támadást, és azt ígérte, hogy az Egyesült Államok mindent elkövet annak érdekében, hogy az izraeli hatóságok figyelmét felhívja az emberi élet tiszteletének fontosságára, és a civil áldozatok számának korlátozására. Megjegyezte azt is, hogy az izraeliek azt a Hamászt és annak vezetőit veszik célba, amely barbári módon támadta meg országukat október 7-én.
A menekülttábort ért találattal kapcsolatban a Pat Rycer, a Pentagon szóvivője úgy fogalmazott, hogy a „Hamásszal ellentétben, az izraeli hadsereg akarattal nem vesz célba civileket”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Csapást mért az orosz hadsereg az Isaccea és Orlivka közötti komphatárátkelő ukrán oldalán álló létesítményeire kedden.
A nyugati országok felfegyverzik a Moldovai Köztársaságot, és felkészítik egy Oroszországgal vívandó háborúra – állította Oleg Ozerov chișinăui orosz nagykövet egy, a TASZSZ-nak adott interjúban.
Bukarest nem kapott olyan jelzéseket, hogy az Egyesült Államok jelentősen csökkenteni akarná Romániában állomásozó katonái számát – jelentette ki Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
A Vlagyimir Putyin orosz, Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti csúcstalálkozóra kizárólag a már megkötött megállapodások hivatalossá tétele céljából kerülhet sor – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap.
Több mint egy hónap után ismét fellángoltak a harcok Irán és az Egyesült Államok között: Irán vasárnap megtorlást hajtott végre az amerikai erők ellen, miután az amerikai hadsereg iráni rakétavetőket támadott meg – közölte egy amerikai illetékes.
Vasárnap délben felborult egy 267 embert szállító komp Észak-Ciprus partjainál: a Törökország felé tartó hajó nem sokkal az indulás után kezdett vizet kapni, kapitánya megpróbált visszafordulni, ám a komp néhány kilométerre a parttól felborult.
szóljon hozzá!