Antony Blinken amerikai külügyminiszter (archív felvétel)
Fotó: Twitter/Secretary Antony Blinken
Egyáltalán nem biztos, hogy az Ukrajna ellen indított háborút Oroszország megnyeri – mondta a BBC-nek Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
2022. március 05., 16:112022. március 05., 16:11
2022. március 05., 16:162022. március 05., 16:16
Blinken a brit közszolgálati médiatársaság televíziójában szombaton sugárzott – a NATO-tagállamok külügyminisztereinek előző napi rendkívüli brüsszeli tanácskozásán adott – interjúban kijelentette: azt nem tudja megmondani, hogy a konfliktus meddig tart,
Ha Moszkva szándéka az, hogy valamiképp megdöntse az ukrán kormányt és saját bábrezsimjét ültesse a hatalomba, azt „ilyen vagy olyan módon 45 millió ukrán fogja elutasítani” – mondta az amerikai külügyminiszter.
Sokat mondó ebből a szempontból egyáltalán az az elképzelés is, hogy Moszkva alá tudná vetni saját akaratának e 45 millió ukránt, aki elszántan harcol saját jövőjéért és szabadságáért, egy olyan jövőért, amelynek nem része az, hogy Moszkva rátenyereljen Ukrajnára – fogalmazott Blinken a BBC-interjúban. Hozzátette: az ukrajnai háború már eddig sem úgy alakult, ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök kitervelhette.
– tette hozzá. A brit védelmi minisztérium szombaton közzétett hírszerzési értesülései szerint ugyanakkor az elmúlt 24 órában észlelt orosz légi és tüzérségi csapások száma alacsonyabb volt, mint a korábbi napokban.
Blinken a szombati BBC-interjúban határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok rendszerváltás elérésére törekszik-e Oroszországban. Kijelentette: ez nem az Egyesült Államok dolga, az orosz népnek kell döntenie arról, hogy ki vezesse az országot. Hozzátette azonban: azt a kérdést feltenné az oroszoknak, hogy az Ukrajna ellen indított kiprovokálatlan és indokolatlan háború miként mozdítja elő az ő érdekeik érvényesülését.
Az biztos, hogy a háború terheit az orosz emberek viselik, hiszen az Oroszország ellen érvénybe léptetett súlyos külföldi szankciók következményeit ők is megérzik – mondta a BBC televíziónak nyilatkozva az amerikai külügyminiszter.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a pénteki brüsszeli külügyminiszteri tanácskozást követő sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy „az elkövetkező napok valószínűleg még rosszabbak lesznek”.
Washington 2,75 milliárd dollárral támogatná a segítségnyújtást
Az amerikai kormányzat a kongresszushoz fordult, hogy hagyja jóvá 2,75 milliárd dollár továbbítását az Ukrajnában és Lengyelországban tevékenykedő humanitárius szolgálatoknak – jelentette be szombati varsói sajtóértekezletén Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A lengyelek és az amerikaiak tudják, milyen fontos a szabadság védelme, ezért együtt támogatják Ukrajnát, amely törvénytelen és provokálatlan agresszióval szembesül – fogalmazott Blinken, aki lengyel hivatali partnerével, Zbigniew Rauval közösen tartott sajtótájékoztatót a délkelet-lengyelországi Rzeszówban folytatott tárgyalásaikat követően.
„Ami Lengyelország és más országok támogatását illeti”, Joe Biden amerikai elnök kormányzata a kongresszushoz fordult, hogy hagyja jóvá az Ukrajnában és Lengyelországban tevékeny humanitárius szolgálatok támogatására szánt 2,75 milliárd dollárt – közölte az amerikai diplomácia vezetője.
Zbigniew Rau, utalva arra, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) jelenleg Lengyelország tölti be a soros elnöki tisztséget, felszólította Oroszországot a vérontás beszüntetésére, valamint az ostrom alatt álló ukrajnai városokból a civil lakosság kimenekítését lehetővé tevő humanitárius folyosók megnyitására.
Aláhúzta: Lengyelország soha nem ismeri el a „jogtalan, provokálatlan” agresszió következtében létrejött területi változásokat. A nemzetközi jog megsértésének nevezte, hogy az orosz erők az ukrán „társadalmat terrorizáló támadási eszközöket” használnak, az invázió során tűz alá veszik a civilek lakta területeket, az atomerőműveket és a nem katonai járműveket. Rau aláhúzta: a saját „fájdalmas történelmi tapasztalata alapján” Lengyelország következetesen fogja szorgalmazni a háborús bűnösök felelősségre vonását. Tudatta: Lengyelország az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket dokumentáló központot alapít, és ezen a téren az Egyesült Államok együttműködésére számít.
Csütörtökön az EBESZ közölte, hogy független vizsgálóbizottságot hoz létre az Oroszország Ukrajna ellen indított offenzívájában esetlegesen elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze is közölte: a testület nyomozói útnak indultak az ukrajnai régióba, hogy megkezdjék a lehetséges háborús bűnökre vonatkozó adatok összegyűjtését.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter egyébként tejlességgel egyetért azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát, a térségbeli országok, köztük Lengyelország, Litvánia, Szlovákia, Magyarország és Románia biztonságát – közölte szombati sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, miután Blinkennel találkozott a délkelet-lengyelországi Rzeszówban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás