
Katarina Barley német szociáldemokrata politikus
Fotó: Katarina Barley/Facebook
Az európai uniós (EU) pénzügyi támogatások hatékony eszközt jelentenek a jogállami elvek tiszteletének biztosítására, ezért „ki kell éheztetni pénzügyileg” az olyan tagállamokat, mint Lengyelország és Magyarország – mondta az Európai Parlament egyik alelnöke szerdán a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak.
2020. szeptember 30., 22:412020. szeptember 30., 22:41
2020. szeptember 30., 23:052020. szeptember 30., 23:05
Katarina Barley kiemelte, hogy ebben a két tagállamban különösen súlyos a helyzet, a jogállami elvek megsértése nem egyedi, elszigetelt esetekre korlátozódik, hanem rendszerszerű. A Deutschlandfunk hírportálján közölt összefoglaló szerint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa – a német szövetségi kormány korábbi igazságügyi minisztere – megerősítette az EP legnagyobb négy frakciójának bejelentéseit, amelyek szerint megakadályozzák a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló EU-s költségvetés elfogadását, ha nem lesz megállapodás arról, hogy egyértelmű büntetőintézkedések járnak a jogállamiság megsértéséért.
Az EP-alelnök elutasította a jogállamiság biztosítását szolgáló mechanizmusra tett német kompromisszumos javaslatot, amelyet a szövetségi kormány a tagállami kormányokat összefogó uniós intézmény, az EU Tanácsa soros elnökeként terjesztett elő. Mint mondta, a soros elnökség elképzelése alapján a jogállami elvek megsértéséért csak abban az esetben járna büntetés, ha a sérelem EU-s támogatásokat érint, ennek révén pedig „a mechanizmus lassan teljesen erőtlenné válik”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!