
Fotó: Krónika
2007. december 07., 00:002007. december 07., 00:00
Az osztrák diplomata – aki az ENSZ-fõtitkár koszovói megbízottjának, Martti Ahtisaarinak a helyettese – nyilatkozatában kijelentette: továbbra is az a meggyõzõdése, hogy az egyetlen ésszerû, a valós helyzettel számoló megoldás az a terv, amelyet februárban elõterjesztettek Koszovó „felügyelt függetlenségérõl\". Érvelése szerint a javaslat önmagában véve is egyfajta kompromisszum, mert nem abszolút függetlenségrõl rendelkezik, hanem korlátozott, nemzetközileg ellenõrzött önállóságról. Amennyiben Oroszország ismételten megakadályozza, hogy az Ahtisaari-tervet a Biztonsági Tanács jóváhagyja, akkor a nemzetközi közösség, mindenekelõtt az Európai Unió és az Egyesült Államok számára két kevésbé vonzó választási lehetõség marad: a jelenlegi helyzet további fenntartása vagy olyan megoldás kimunkálása, amely a felügyelt függetlenségen alapul, ám a BT támogatása nélkül – fejtette ki. Szerinte az elsõ variáns nem életképes, mert minden halogatás csak veszélyezteti a balkáni térség stabilitását. A másodikat illetõen leszögezte, hogy annak megvalósításában az Európai Uniónak kell magára vállalnia a vezetõ szerepet, „elvégre Koszovó európai probléma, nem pedig orosz vagy amerikai\". Rohan reményét fejezte ki, hogy az EU-ban egységes nézet alakul ki a dél-szerbiai tartomány függetlenné válásának támogatásáról, mert minden ettõl eltérõ vagy a rendezést halogató vélemény csak Szerbia és Oroszország ellenállását erõsítené. Hozzáfûzte, hogy a tervezett koszovói EU-misszióhoz nem szükséges újabb ENSZ-felhatalmazás, mert a BT 1244-es számú határozata nemzetközi jelenlétrõl beszél, nem pedig szûkebb értelemben vett ENSZ-felügyeletrõl. A konzultációk eredménytelensége mindenki számára világossá tette, hogy tárgyalásos úton nem érhetõ el megoldás – mondta. Szerinte Pristina nem közvetlenül azután fogja kinyilvánítani a dél-szerbiai tartomány önállóságát, hogy a trojka december 10-én leteszi jelentését a tárgyalások kudarcba fulladásáról az ENSZ-fõtitkár asztalára, hanem megvárja, amíg biztosra veheti, hogy tekintélyes számú ország kész elismerni a függetlenséget. Hírösszefoglaló
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.