Fotó: Barabás Ákos
Jogvédő aktivistáktól politikusokig széles körben bírálják Németországban a közösségi oldalakon megjelenő jogsértő gyűlölködés és álhírterjesztés visszaszorításáról szóló törvényt, amely január 1-jén lépett hatályba.
2018. január 07., 22:472018. január 07., 22:47
2018. január 07., 22:492018. január 07., 22:49
A törvény alapján a közösségi portálok felhasználói az üzemeltetőnél bejelentést tehetnek, ha jogsértő tartalommal találkoznak. Közölniük kell, hogy szerintük melyik törvény mely paragrafusával ellentétes a kifogásolt tartalom. Az üzemeltetőnek panaszkezelő szolgálatot kell működtetnie, és a főszabály szerint a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölnie vagy elérhetetlenné kell tennie a valóban jogsértő tartalmat.
A – törvény szövege szerint – „nyilvánvalóan jogsértő tartalmak” esetében szigorúbb a szabály, ezeket a tartalmakat 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni.
amelyek között az is szerepel, hogy negyedévenként jelentést kell közzétenniük a büntetőjogilag releváns tartalmakkal kapcsolatban folytatott tevékenységükről, beszámolva a panaszkezelő szolgálat munkájáról, a panaszok számának alakulásáról és a döntési gyakorlatról.
A szociáldemokrata (SPD) vezetésű szövetségi igazságügyi minisztérium irányításával kidolgozott jogszabály alkalmazásának első hetében az előkészítés során megfogalmazott bírálatokat ismételték meg mindazok, akik elutasítják a törvényt – köztük a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), a Zöldek pártja, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) és a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi civil szervezet -, de már konkrét példákra hivatkoztak.
A leggyakrabban emlegetett ügy egy AfD-s szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselő, Beatrix von Storch és a Titanic című szatirikus magazin esete a Twitter mikroblog portállal. A képviselő egy bejegyzésében nehezményezte, hogy a kölni rendőrség német, angol és francia mellett arab nyelven is boldog új évet kívánt Twitter-oldalán, és úgy vélekedett, hogy a hatóság ezzel a kedvében akar járni a szavai szerint “barbár, csoportosan nemi erőszakot elkövető muszlim férfiak hordájának”.
A képviselőt ezért az üzemeltető fél napra kitiltotta a portálról, és a bejegyzést elérhetetlenné tette. Törölte a Titanic egyik posztját is, amelyben a szatirikus lap az AfD-s képviselő bejegyzését kifigurázva azt írta, érthetetlen, hogy a német rendőrség miért használ arab számokat, hiszen “úgysem tudom hívni a segélyhívó számot, amikor a barbár hordák meg akarnak erőszakolni”.
Az új törvény először is szűkíti a véleményszabadságot. „A polémia, a szatíra, az irónia, a szexizmus, a kritika vagy a rasszizmus emberileg ugyan gyakran nehezen elviselhető, de törvényileg nem tiltott” – mondta a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak Stephan Scherzer, a német lapkiadók szövetségének (VDZ) ügyvezetője, aki szerint a jogszabály a cenzor szerepébe kényszeríti a közösségi portálok üzemeltetőit.
A Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak FDP-s és zöldpárti politikusok azt is hangsúlyozták, hogy a törvény egyik fő következménye a “jog privatizációja”. Mint mondták, a kormánypártok – az SPD és az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség – a jogszabállyal magánkézbe adnak, vagyis a portálok üzemeltetőire bíznak az igazságszolgáltatásra tartozó ügyeket, arra köteleznek nem jogi szolgáltatásokra szakosodott vállalkozásokat, hogy rövid határidővel megválaszoljanak esetenként igen súlyos jogi kérdéseket.
Ezzel kapcsolatos a harmadik fő kifogás, az úgynevezett overblocking – tartalmak túlzott mértékű törlése, elérhetetlenné tétele – probléma.
Egy sor további bírálat is övezi az új törvényt, sokan kifogásolják például azt, hogy nincs pontos meghatározás a központi fogalmakra, a többi között a „nyilvánvalóan jogsértő tartalom” fogalmára. Az AfD szerint a törvény olyan mértékben sérti a szabadságjogokat, hogy az egykori NDK állambiztonsági hivatalának (Stasi) gyakorlatát idézi.
A Bild am Sonntag kiemelte, hogy Oroszországban a német példa átvételére készülnek. Az orosz törvénytervezet szinte szó szerint megegyezik a német jogszabállyal – mondta a lapnak Christian Mihr, az RSF ügyvezetője, hozzátéve: „pofon” Németország számára, hogy éppen a Kreml másolja a félresikerült szabályozást. Rámutatott, hogy Oroszország a 148. helyen áll az RSF listáján, amelyen 180 országot rangsorolnak a sajtószabadság elveinek érvényesülése alapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!