
Fenyegetés. A Hezbollah korlátlan háborút ígér Izrael ellen
Izrael „számunkra fájdalmas háborús bűnöket” követett el, és ennek következtében „határok nélküli harc” kezdődött – jelentette ki a Hezbollah libanoni síita terrorszervezet második legfontosabb vezetője vasárnap Bejrútban, Ibrahim Akil temetésén mondott beszédében.
2024. szeptember 23., 10:302024. szeptember 23., 10:30
Akil – aki szintén az Irán által pénzelt terrorszervezet fontos vezetője volt – pénteken halt meg egy Bejrút déli részére mért izraeli légicsapásban, napokkal azután, hogy több százan megsebesültek és több tucatnyian meghaltak a Hezbollah harcosai ellen irányuló összehangolt támadásokban, amelyeket a náluk lévő csipogók és adó-vevő készülékek felrobbanása okozott.
Naim Kasszem – a Hezbollah főtitkárhelyettese – Akil temetésén elmondta, hogy a Hezbollahnak nem kell fenyegetőznie, és nem kell pontosítania válaszlépéseit.
„Ami tegnap este történt, az egy részlet volt a határok nélküli harcban” – mondta Kasszem, utalva az Izrael elleni szombat esti rakétatámadásokra, amelyek mélyen behatoltak izraeli területre.
Kaszem szerint
„Elismerjük, hogy fájdalmat okoztak nekünk. Emberek vagyunk. Azonban amikor nekünk fájdalmatok van, nektek is fájdalmatok lesz” – jelentette ki.
Kasszem azt mondta, hogy Izrael nem fogja elérni céljait, és hogy a Gáza elleni háború befejezéséig Libanonból továbbra is támogatni fogják Gázát, bármi történjék is.
Eközben Herci Halevi, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke vasárnap kijelentette:
„Jól felkészültünk a következő lépésekre, és magas színvonalon tervezzük azokat a következő napokban” – mondta.
Halevi figyelmeztette a Hezbollahot, hogy újabb csapást mérnek rá, amíg nem fogadja el, hogy a térségből az erőszak elől elmenekült izraeli állampolgárok visszatérnek északi otthonaikba.
Azt is mondta, hogy
Pénteken izraeli légicsapás ért egy kilencemeletes lakóházat Bejrút egyik déli külvárosában, legalább 45 ember meghalt, köztük 16 Hezbollah-fegyveres, köztük a Radvan Erők vezetője, Ibrahim Akil és Ahmad Vehbe magas rangú parancsnok.
Az amerikai tisztviselők eközben továbbra is deeszkalációra szólítják fel Izraelt az északi országrészben növekvő feszültségek közepette, az Irán által támogatott Hezbollah fegyveres csoport elleni, határokon átnyúló csapásokat követően – közölte John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője vasárnap.
– hangsúlyozta Kirby.
„Nem hisszük, hogy ennek a konfliktusnak a katonai eszkalálása a legjobb módja annak, hogy ezek a családok visszakerüljenek a kibucokba, az otthonaikba, az életükbe. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy van idő és tér a diplomáciai munkára” – mondta Kirby.
Hozzátette, hogy az amerikai tisztségviselők „kiterjedt” erőfeszítéseket tesznek, amikor az ABC This Week című műsorában arról kérdezték, hogy az USA mit tesz a diplomáciai erőfeszítések előmozdítása érdekében.
„Kiterjedt és eléggé határozott diplomáciai tevékenységet végzünk. Az egyik megbízottunk, Amos Hochstein néhány napja járt a térségben. Természetesen a lehető leghatékonyabban folytatjuk ezeket a beszélgetéseket. És itt mindkét féllel tárgyalunk” – mondta.
Kirby hozzátette, hogy
„Aggodalommal figyeljük a régióban és a határ túloldalán az elmúlt egy hétben fokozódó feszültségeket. És nem hisszük, hogy a kinetikus akció, a katonai akció bármelyik fél részéről bármelyik fél érdekét szolgálja [...] Van egy jobb megoldás” – mondta Kirby.
A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt is elmondta, hogy Jahja Szinvár, a Hamász vezetője a „nagy akadálya” bármilyen túsz- és tűzszüneti megállapodásnak, miközben ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államok nem adja fel a megegyezés elérésére tett erőfeszítéseket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!