
A kelet-európai koldusok elszaporodására hivatkozva fontolgatják a kéregetés betiltását a stockholmi hatóságok. Közben Ausztriában nem kevesebb, mint 38 ezer eurós bírsággal sújtottak egy román nőt amiatt, hogy a gyermekével koldult Voralsbergben.
2016. augusztus 22., 15:482016. augusztus 22., 15:48
2016. augusztus 22., 16:252016. augusztus 22., 16:25
Újfent a kelet-közép-európai államok hatóságait okolják a kontinens nyugati felében nagy számban felbukkanó koldusok miatt a svéd kormány illetékesei. Ardalan Shekarabi svéd közigazgatási miniszter bejelentette, hogy hazája kilátásba helyezte a kéregetés betiltását a romániai és bulgáriai koldusok miatt.
Az uniós ügyekkel foglalkozó EUobserver portál beszámolója szerint a tárcavezető a napokban Reykjavíkban tartott megbeszélésen ismertette a stockholmi kabinet tervét, amelyen a skandináv országok kormányainak képviselői értekeztek az északi államok településeinek aktuális problémáiról. „A svéd települések utcáin való kéregetés sohasem fogja megoldani a romániai és bulgáriai szegénység és kirekesztés okozta hatalmas problémákat\" – jelentette ki a találkozón a svéd szociáldemokrata miniszter. Shekarabi hozzátette, a stockholmi kormány alapvető célja megóvni és fejleszteni a svéd szociális modellt, amelynek keretében szerinte nem jöhet szóba kéregetéssel enyhíteni a szegénységen.
Svédországban nem először merül fel a koldulás betiltása, miután az elmúlt években a skandináv ország nagyvárosait ellepték a kelet-európai, főleg roma származású kéregetők, akiknek száma hivatalos adatok szerint meghaladja a négyezret. Miközben például Dániában akár hat hónap szabadságvesztéssel sújtható a kéregetés, Stockholm mindeddig abban látott megoldást a jelenség felszámolására, ha támogatja a romániai és bulgáriai cigány közösségek helyzetét. Két évvel ezelőtt épp amiatt vált fagyossá a stockholmi és a koppenhágai kormány viszonya, hogy a dán kormány szóvivője felszólította a hazájában koldulókat, hogy menjenek Svédországba.
Tavaly ősszel Romániába látogatott egy népes, svédországi nagyvárosok polgármestereiből, a regionális és megyei tanácsok vezetőiből, kormányzati illetékesekből álló küldöttség, feltérképezni az ott élő roma közösség helyzetét. A nagy számú roma közösségek lakta települések felkeresését is magában foglaló terepszemlével az volt a svéd illetékesek célja, hogy a romániai hatóságok és az érintett önkormányzatok bevonásával próbálják hazaköltöztetni az északi államban kolduló cigányokat. Különben egy, a stockholmi kormány által rendelt, nemrég közzétett felmérés szerint a svéd lakosság fele egyetért a koldulás betiltásával, a megkérdezettek negyede pedig ellenzi az intézkedést.
Megabüntetés a román kéregetőnek
Harmincnyolcezer eurós bírsággal sújtottak az osztrák hatóságok egy román állampolgárságú nőt amiatt, hogy több alkalommal koldult a gyerekével a karján Vorarlberg tartományban. A The Local című helyi lap tegnapi, fényképpel illusztrált beszámolója szerint Mihaela C. öt gyereket nevel, munkanélküli és az utcán él. Anton Schaefer ügyvéd aránytalannak és irreálisnak nevezte a büntetés mértékét olyan körülmények között, hogy a román nő szerinte 200 eurót keres havonta. Erich Schwarzler, a helyi önkormányzat illetékese viszont közölte, a tartományi parlamentet alkotó pártok egyöntetű határozata szerint tilos a szervezett, valamint a gyerekekkel történő koldulás.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!