Halottaskocsi báró Eötvös József és családja koprsóival az újratemetésük alkalmából tartott gyászmise után a Nagyboldogasszony-templom előtt Ercsiben
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Amikor báró Eötvös Józsefre emlékezünk, nemcsak a reformkori politikusra, hanem olyan emberre is gondolunk, aki a magyar történelem legnagyobbjai közé írta be nevét – hangsúlyozta Kásler Miklós szombaton báró Eötvös József és családja újratemetésén.
2021. november 06., 18:062021. november 06., 18:06
2021. november 06., 19:202021. november 06., 19:20
Az emberi erőforrások minisztere – a Spányi Antal megyéspüspök általa Fejér megyei Ercsiben bemutatott gyászmise után – elhangzott méltató beszédében kiemelte: Eötvös József igaz magyar és igaz keresztény ember volt. Emlékeztetett: a magyar reformkor nagyjai – köztük Eötvös József – legalább 50-60 évet beszélgettek végig arról, hogyan lehetne elérni azt, hogy a közjót segítsék, „a nemesség jogait kiterjesszék az egész nemzetre, megosztva a hatalmat és az esélyeket mindenkivel a magyar hagyományok szellemében, keresztény hittel, törvényesen, alkotmányosan”.
A Batthyány-kormány és az Andrássy-kormány vallás- és közoktatási minisztereként megoldást talált nemzetiségi kérdésekre, a zsidók emancipációjára, bevezette az ingyenes állami közoktatást, középiskolai és egyetemi reformot vezetett be. A tárcavezető szerint Eötvös munkássága tette lehetővé azt az elképesztő fejlődést, amelyet 1867, a Deák Ferenc által kiegyenlítésnek nevezett időszak után Magyarország produkált, amikor 1914-ig a GDP a tizenhatszorosára nőtt. Emellett megteremtette az alapokat ahhoz, hogy a trianoni katasztrófa után Klebelsberg tovább fejlessze közoktatási rendszerét és ezzel biztosítsa a halálra ítélt ország megmaradását.
A gyászmisét követően a koporsókat a korabeli hagyományoknak megfelelően lovaskocsival szállították át az Eötvös Kápolnába, ahol búcsúbeszédet mondott Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Beszédében hangsúlyozta, hogy Eötvös József nem csak az MTA harmadik elnöke volt, hanem író, politikus, jogász, aktív közéleti ember is, aki elszántan támogatta a polgári átalakulást. Megemlítette, hogy halála után végrendeletének megfelelően temették el gyermekkora helyszínére, Ercsibe.
Báró Eötvös József és családja koporsóit viszik az Ercsi mellett található Szapáry-Eötvös-kápolna alatti kriptába
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója felidézte, hogy öt éve szerették volna a csontokat visszahozni eredeti helyükre, de csak most sikerült összefogással, a báró halálának 150. évfordulóján. Össznemzeti ügynek nevezte az újratemetést, amellyel beteljesítik a báró végakaratát. Úgy vélte, a végakarat beteljesítésével párhuzamosan a nemzet apró lépést tett abba az irányba, hogy a történelem „helyes irányból kimozdított kerekét visszaillesszék arra az útra, amit kijelöltek az elődök”.
1826-1831 között jogot hallgatott Pesten, 1833-ban tett ügyvédi vizsgát. 1834-ben Fejér megyei aljegyző, majd kancelláriai fogalmazó lett. 1848-ban az első magyar felelős kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Széchenyivel és Deákkal a mérsékelt politika híve volt, s a Batthyány-kormány szeptember 11-i lemondása és Lamberg gróf, királyi biztos szeptember 28-i meggyilkolása után, elrettenve a várható eseményektől, emigrált. 1851-ben hazatérve ismét részt vett a közéletben, 1856-tól az Akadémia alelnöke, 1866-tól elnöke volt, s részt vett a Kisfaludy-társaság újjászervezésében. 1867 után – egyedüliként a '48-as miniszterek közül – az Andrássy-kormány tagja lett, újra a vallás- és közoktatási tárca élén.
Bevezette az általános tankötelezettséget, rendezte a felekezetek és az állam viszonyát, egyenjogúsította a zsidó vallást s a nemzetiségek helyzetét az oktatásban, s tervezte az iskolarendszer polgári átalakítását is. Támogatta az egyetemeket, tanárképző főiskolát állított fel, egyetemi szintre emelte a mérnökképzést. 1871. február 2-án halt meg Pesten.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!