Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Németország továbbra is elutasítja az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett büntetőintézkedések kiterjesztését az energiaszektorra – tette világossá Olaf Scholz kancellár.
2022. március 23., 09:502022. március 23., 09:50
A kormányfő a berlini hivatalában az Európai Parlament (EP) elnökével, Roberta Metsolával tartott keddi tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy elfogadható kompromisszumnak tartaná-e a csütörtökön kezdődő uniós csúcson az energiaembargóról folytatandó vitában az orosz szén-, és olajimport leállítását, kijelentette, hogy a német álláspont változatlan.
Az energiaembargót elutasító álláspontot foglal el „sok-sok más tagország is, amelyek nagyon függenek az orosz szén-, földgáz- és olajimporttól, még Németországnál is erősebben”, és „senkit nem szabad magára hagyni” – tette hozzá Scholz, kiemelve:
Veszélyes javaslatok vannak az asztalon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott tanácskozása után.
Ugyanakkor Németország eldöntötte, hogy függetlenedik az orosz energiaszállításoktól, és „a legnagyobb sebességgel és intenzitással” dolgozik ezen. A terv megvalósításához azonban még sok munkára van szükség, és világszerte meg kell kötni az orosz forrásokat kiváltó szállításokról szóló szerződéseket – mondta a kancellár.
Roberta Metsola kiemelte: az EP kezdettől azt vallja, hogy az EU-nak teljes mértékben függetlenné kell válnia Oroszországtól, mert „a barátainktól kell energiát vásárolni, és nem az ellenségeinktől”, de tekintettel kell lenni a tagországok helyzetére, így azokéra is, amelyek gázellátása egyelőre száz százalékban az orosz szállításoktól függ.
Az EU-nak meg kell teremtenie az energiaellátásban a „stratégiai függetlenséget”, és az Ukrajna elleni orosz háború azt mutatja, hogy „itt az idő” végrehajtani ezt a feladatot – mondta az EP elnöke.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn az uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve „súlyos háborús bűncselekménynek” nevezte az ukrajnai Mariupol város elleni orosz támadást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!