
Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Németország továbbra is elutasítja az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett büntetőintézkedések kiterjesztését az energiaszektorra – tette világossá Olaf Scholz kancellár.
2022. március 23., 09:502022. március 23., 09:50
A kormányfő a berlini hivatalában az Európai Parlament (EP) elnökével, Roberta Metsolával tartott keddi tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy elfogadható kompromisszumnak tartaná-e a csütörtökön kezdődő uniós csúcson az energiaembargóról folytatandó vitában az orosz szén-, és olajimport leállítását, kijelentette, hogy a német álláspont változatlan.
Az energiaembargót elutasító álláspontot foglal el „sok-sok más tagország is, amelyek nagyon függenek az orosz szén-, földgáz- és olajimporttól, még Németországnál is erősebben”, és „senkit nem szabad magára hagyni” – tette hozzá Scholz, kiemelve:

Veszélyes javaslatok vannak az asztalon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott tanácskozása után.
Ugyanakkor Németország eldöntötte, hogy függetlenedik az orosz energiaszállításoktól, és „a legnagyobb sebességgel és intenzitással” dolgozik ezen. A terv megvalósításához azonban még sok munkára van szükség, és világszerte meg kell kötni az orosz forrásokat kiváltó szállításokról szóló szerződéseket – mondta a kancellár.
Roberta Metsola kiemelte: az EP kezdettől azt vallja, hogy az EU-nak teljes mértékben függetlenné kell válnia Oroszországtól, mert „a barátainktól kell energiát vásárolni, és nem az ellenségeinktől”, de tekintettel kell lenni a tagországok helyzetére, így azokéra is, amelyek gázellátása egyelőre száz százalékban az orosz szállításoktól függ.
Az EU-nak meg kell teremtenie az energiaellátásban a „stratégiai függetlenséget”, és az Ukrajna elleni orosz háború azt mutatja, hogy „itt az idő” végrehajtani ezt a feladatot – mondta az EP elnöke.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn az uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve „súlyos háborús bűncselekménynek” nevezte az ukrajnai Mariupol város elleni orosz támadást.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!