Nehézségek. Kijev lakói áram- és fűtéshiánnyal küszködnek
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok csütörtökön, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
2026. január 16., 10:362026. január 16., 10:36
Az ukrán légierő szerint az előző 24 órában rendszeresen megszólaltak a légvédelmi szirénák Kijevben, miután Oroszország legalább 82 Sahid típusú drónt vetett be az ország ellen.
Csütörtökön robbanásokról számoltak be Harkivban is.
Ihor Terehov harkivi polgármester szerint Oroszország megsemmisített egy nagy, kritikus fontosságú energiainfrastruktúra-létesítményt.
Hozzátette, hogy a vészhelyzeti reagálási központ a nap 24 órájában működik, a helyszínen vészhelyzeti szolgálatok és szakértők állnak készenlétben.
Makszim Timcsenko, Ukrajna legnagyobb magán energiaipari vállalatának, a DTEK-nek a vezérigazgatója csütörtökön az X-en írta, hogy
Olena Pavlenko, a kijevi székhelyű, energiával foglalkozó DiXi Group think tank elnöke a Kyiv Independentnek elmondta, hogy orosz támadások nélkül Ukrajna visszatérhetne a „szinte normális” állapothoz.
„Nem normális. Továbbra is lesznek áramkimaradások, de legalább néhány héten belül stabil lesz a menetrend. De ismét
– mondta Pavlenko.
Hozzátette, hogy a javítási munkálatoknak párhuzamosan kell zajlaniuk Ukrajna légvédelmének fejlesztésével, ami hetek alatt megváltoztathatja az általános helyzetet.
Szerinte ehhez av támogatások gyors növelésre van szükség, többek között több felszerelés és légvédelmi rendszer formájában.
Kijevben helyi idő szerint délután 3 órakor -11 Celsius-fok volt.
Az energiaszolgáltatók kijavítják a károkat, de a fagyos hőmérséklet megnehezíti a munkát, és a pótalkatrészek is fogynak.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester csütörtökön közölte, hogy a fővárosban körülbelül 300 lakóházban nincs fűtés.
A városban továbbra is vészhelyzeti áramszüneti rendszer van érvényben, stabil áramellátási ütemterv nélkül.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdán rendkívüli állapotot hirdetett az energiaágazatban, különös figyelmet fordítva Kijevre, ahol
Az újonnan kinevezett energiaügyi miniszter, Denisz Smihal csütörtökön közölte, hogy Zelenszkij utasítására létrehoztak egy központot, amely az oroszok kijevi energiaellátó létesítmények elleni támadásainak következményeivel foglalkozik, és megtartotta első ülését.
„Feladatunk, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljunk a jelenlegi kihívásokra az energia- és fűtésellátás helyzetének stabilizálása érdekében. Utasítást adtam a kijevi és a kijevi régióbeli parancsnokság folyamatos működésének biztosítására” – tette hozzá Smihal.
A fűtési szezon 2025-ös kezdete óta az SZBU 256 orosz légitámadást dokumentált az energetikai létesítmények és a hőellátó rendszerek ellen.
Az SZBU szerint 2025 októbere óta az orosz erők 11 vízerőművet, 45 nagy kombinált erőművet, 49 hőerőművet és 151 elektromos alállomást támadtak meg az országban.
A támadásokat Iszkander ballisztikus rakétákkal, Kalibr manőverező robotrepülőgépekkel, Kh-101 és Kh-69 rakétákkal, valamint Sahid típusú drónokkal hajtották végre.
A legsúlyosabb csapásokat Kijevben és Kijev régióban, Harkivban, Odesszában, Dnyipropetrovszkban, Szumiban, Mikolajivban és Csernyihivi megyében regisztrálták.
Eközben
Vlagyimir Putyin szerint abból kell kiindulni, hogy a biztonságnak valóban átfogónak, azaz egyenlőnek és oszthatatlannak kell lennie.
Mint fogalmazott, a biztonság nem biztosítható csak egyesek számára, mások biztonságának rovására.
„Ez az elv szerepel a nemzetközi jog alapvető dokumentumaiban. Ennek az alapvető, létfontosságú elvnek a figyelmen kívül hagyása soha nem vezetett semmi jóra és nem is fog vezetni.”
„Ezt jól példázza az Ukrajna körüli válság, amely a közvetlen következménye annak, hogy éveken át figyelmen kívül hagyták Oroszország jogos érdekeit, és célzottan törekedtek biztonságunk veszélyeztetésére, a NATO-blokknak az orosz határokhoz való közelítésére” – hangoztatta az orosz vezető.
Azt is hangoztatta, hogy Oroszország támogatja az ENSZ központi szerepének megerősítését a világ ügyeiben.
Putyin csütörtökön 34 újonnan érkezett külföldi nagykövet hitelesítő okmányait vette át a moszkvai Kremlben.
Ursula von der Leyen szerint erőteljesen és kitartóan kell támogatni Kijevet
Továbbra is erőteljesen és kitartóan támogatni kell Ukrajnát – hangoztatta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön a brüsszeli bizottság tagjainak Cipruson tett látogatásán, amelynek célja az, hogy az uniós végrehajtó testület megvitassa az együttműködést az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ebben a félévben ellátó Ciprussal.
„Az első pontom a biztonság és a védelem. Tavaly európai szinten több előrelépést értünk el a védelem terén, mint az elmúlt évtizedekben. Bemutattuk a fehér könyvet és a 2030-as készenléti ütemtervet. Tavaly lehetővé tettük a tagállamok számára, hogy akár 800 milliárd eurót mozgósítsanak a védelemre” – mondta a bizottsági elnök a találkozó előtt tartott sajtótájékoztatón.
„Biztonsági és védelmi munkánkhoz szorosan kapcsolódik Ukrajna. A béketárgyalások folynak. Ugyanakkor Oroszország folytatja brutális bombázásait. Most van itt az ideje, hogy továbbra is erőteljesen és kitartóan támogassuk Ukrajnát. Így Ukrajna erős pozícióba kerülhet a harctéren és a tárgyalóasztalnál egyaránt” – emelte ki von der Leyen.
Ahogy arról korábban a hirado.hu is beszámolt, a ciprusi elnökségnek kulcsszerepe lesz majd abban, hogy az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament gyorsan megállapodjon a kijevi vezetésnek szánt 90 milliárd eurós hitelről.
A bizottsági elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államokkal és más partnerekkel együtt dolgoznak az ukrajnai rendezést szolgáló jövőbeli megállapodás jóléti pillérén. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozása központi szerepet játszik ebben mondván, hogy az európai integráció tapasztalataik szerint hatalmas lendületet ad a gazdasági növekedésnek. „Tehát a csatlakozás önmagában is kulcsfontosságú biztonsági garancia, de egyben a jövőbeli növekedés és gazdasági virágzás elengedhetetlen motorja is. A jelenlegi szükségletek hatalmasak. De eredményeink is lenyűgözőek” – fejtegette.
Utalt arra, hogy az EU a háború kitörése óta 193 milliárd eurót költött Ukrajnára.
„Második pontom a versenyképesebb Európa érdekében végzett munkánk. Mert csak akkor biztosíthatjuk függetlenségünket, ha gazdaságilag erősek vagyunk” – húzta alá. Kiemelte, hogy az EU nagyban profitál a kereskedelmi egyezményeiből. „Szombaton Paraguayban történelmet fogunk írni. Huszonöt év tárgyalás után aláírjuk az EU-Mercosur partnerségi megállapodást. Ezzel a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete jön létre. De törekvéseink ennél tovább mutatnak. Keményen dolgozunk azon, hogy elnökségük alatt a hónap végén lezárjuk az Indiával folytatott tárgyalásokat. Hasonlóan számos más partnerrel is, így például Ausztráliával, az Egyesült Arab Emírségekkel és Malajziával” – tette hozzá.
„A harmadik pontom a migrációval kapcsolatos közös munkánk. Együtt kell működnünk a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásában. A következő 6 hónap döntő fontosságú lesz. Örülök, hogy számíthatunk Ciprus tapasztalatára” – mondta. Úgy értékelte, hogy az utóbbi években az illegális bevándorlás tekintetében Európa általános helyzete jelentősen javult.
„Ez jól látható Cipruson, ahol az illegális bevándorlók száma tavaly 62 százalékkal csökkent 2024-hez képest. Ez megerősíti az általános tendenciát. Az EU-ban az illegális határátlépések száma 2024-ben 37 százalékkal csökkent. Ehhez még hozzájön a tavalyi 26 százalékos csökkenés. Folytassuk ezt a munkát, és összpontosítsunk a csempészhálózatok felszámolására” – hangoztatta Ursula von der Leyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!