
Fotó: MTI/EPA/Marta Perez
Belgiumból építené a jövőbeli katalán köztársaságot a két legnagyobb függetlenségi párt - derül ki abból a tervezetből, amelyet csütörtökön tett közzé a spanyolországi sajtó.
2018. március 09., 09:282018. március 09., 09:28
Az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) és Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) pártok 46 oldalas megállapodása három szintű „politikai struktúra” létrehozását tartalmazza, ezek a Köztársaság Képviselőinek Közgyűlése, a Köztársaság Tanácsa és a Köztársaság Tanácsának elnöksége lennének Carles Puigdemont leváltott katalán elnök vezetésével.
A felvázolt elképzelések szerint a közgyűlés pedig egy „parlament" lenne, és legalább kétszer ülésezne egy évben. Az első ülését Brüsszelben tartaná, ahol elfogadnák a Felhívás a világ népeihez elnevezésű kiáltványt, amelyben elítélnék a spanyol állam beavatkozását Katalóniában.
A hivatkozások szerint a dokumentum kitér a köztársaság alkotmányozó folyamatának megkezdésére is, méghozzá egy nemzeti paktum létrehozásával Katalóniában. Az abban való részvételre minden társadalmi és politikai szereplőt felkérnének, hogy így lefektessék az alapjait egy jövőbeli katalán köztársaság alkotmányának.
Külön fórumot nyitnának a közvetlenül az állampolgároktól érkező javaslatok fogadására.
Eduard Pujol, az Együtt Katalóniáért szóvivője a TV3 katalán közszolgálati televíziónak reményét fejezte ki, hogy még hétfő előtt kedvező visszajelzést kapnak a a Népi Egységtől (CUP) nevű radikális baloldali függetlenségi párttól, amely már megkapta az elképzeléseket tartalmazó dokumentumot.
A katalán parlament a tervek szerint hétfőn kezdi többnapos elnökválasztó ülését, a jelölt Jordi Sánchez, aki az Együtt Katalóniáért képviselője, és akit a Népi Egység nem támogat. A szavazáskor csupán tartózkodást ígért, ami jelenleg nem elengedő a megválasztásához. Sánchez október 16-a óta előzetes letartóztatásban van. Személyes jelenléte elengedhetetlen az elnökválasztáson, azonban a legfelsőbb bíróságnak ahhoz előbb jóvá kell hagynia szabadlábra helyezési kérelmét.

Az előzetes letartóztatásban lévő Jordi Sànchez i Picanyol Katalónia új elnökjelöltje – közölte döntését hétfőn Roger Torrent, a barcelonai parlament elnöke, miután napközben egyeztetett a törvényhozás pártjainak képviselőivel.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
szóljon hozzá!