2007. május 23., 00:002007. május 23., 00:00
A háromnapos közép-európai fórumon több olyan államfő is részt vesz, akik a múltban nyíltan az amerikai rakétabázisok ellen foglaltak állást, s várható, hogy most is érdeklődni fognak a téma iránt. „A téma rendkívül fontos a cseh–lengyel kapcsolatok szempontjából. Arra van szükség, hogy ezen a téren együtt és ne egymás ellen lépjünk fel” – szögezte le Klaus a rakétavédelmi bázisokkal kapcsolatban. Klaus kifejtette, hogy Prága és Varsó ezt a témát alapvetően kétoldalú kérdésnek tekinti, amely őket, illetve az Egyesült Államokat érinti. „Ennek ellenére maximális érdekünk, hogy a többi európai államnak is megmagyarázzuk álláspontunkat és véleményünket” – tette hozzá a cseh államfő. Washington Csehországban egy radarállomást, míg Lengyelországban egy rakétakilövő állomást szeretne létrehozni. Mindkét bázis az amerikai légvédelmi pajzs része lenne. A cseh és a lengyel kormány is beleegyezett abba, hogy kétoldalú tárgyalásokat kezd az amerikaiakkal a kérdésről. A cseh– amerikai tárgyalások már megkezdődtek, az első fordulót május elején tartották Prágában. Kaczynski megerősítette, hogy Lengyelország biztonsági garanciákat fog kérni Washingtontól a bázis létrehozásáért, s a témában állandóan egyeztetni fog Csehországgal.
Tomás Pojar cseh külügyminiszter-helyettes tegnap Prágában a radarállomásról szóló kétoldalú tárgyalások második fordulója alkalmából közölte, Csehország azt szeretné, ha részben ellenőrizni tudná a Prágától délnyugatra tervezett amerikai radarállomás működését.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok