2007. május 23., 00:002007. május 23., 00:00
A háromnapos közép-európai fórumon több olyan államfő is részt vesz, akik a múltban nyíltan az amerikai rakétabázisok ellen foglaltak állást, s várható, hogy most is érdeklődni fognak a téma iránt. „A téma rendkívül fontos a cseh–lengyel kapcsolatok szempontjából. Arra van szükség, hogy ezen a téren együtt és ne egymás ellen lépjünk fel” – szögezte le Klaus a rakétavédelmi bázisokkal kapcsolatban. Klaus kifejtette, hogy Prága és Varsó ezt a témát alapvetően kétoldalú kérdésnek tekinti, amely őket, illetve az Egyesült Államokat érinti. „Ennek ellenére maximális érdekünk, hogy a többi európai államnak is megmagyarázzuk álláspontunkat és véleményünket” – tette hozzá a cseh államfő. Washington Csehországban egy radarállomást, míg Lengyelországban egy rakétakilövő állomást szeretne létrehozni. Mindkét bázis az amerikai légvédelmi pajzs része lenne. A cseh és a lengyel kormány is beleegyezett abba, hogy kétoldalú tárgyalásokat kezd az amerikaiakkal a kérdésről. A cseh– amerikai tárgyalások már megkezdődtek, az első fordulót május elején tartották Prágában. Kaczynski megerősítette, hogy Lengyelország biztonsági garanciákat fog kérni Washingtontól a bázis létrehozásáért, s a témában állandóan egyeztetni fog Csehországgal.
Tomás Pojar cseh külügyminiszter-helyettes tegnap Prágában a radarállomásról szóló kétoldalú tárgyalások második fordulója alkalmából közölte, Csehország azt szeretné, ha részben ellenőrizni tudná a Prágától délnyugatra tervezett amerikai radarállomás működését.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok