A lengyel halálos áldozatokat követelő incidens után kérdéses, hogy milyen irányt vesz az orosz–ukrán háború
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
A Lengyelországba csapódott, halálos áldozatokat követelő ukrán rakéta kapcsán felmerül a kérdés, ezek után milyen irányt vesz az orosz–ukrán háború. A lapunkban idézett politikai szakértők az érdekek számbavételével arra keresik a választ, zavart-e valakiket, hogy esély volt a béketárgyalásokra, vagy épp most érkezett el azok ideje.
2022. november 21., 16:302022. november 21., 16:30
A múlt héten a lengyel területre csapódott ukrán rakéta okozta sokk után felmerül a kérdés, milyen irányt vesz ezután az orosz–ukrán háború. Nemzetközi politikai szakértők az érdekek számbavételével arra keresik a választ, zavart-e valakiket, hogy esély volt a béketárgyalásokra, vagy éppen most kerültünk közelebb azokhoz.
George Friedman nemzetpolitikai ügyekkel foglalkozó amerikai geopolitikai stratéga, a Geopolitical Futures nevű, globális események menetét elemző és előrejelző online kiadvány alapítója a lengyelországi rakétabecsapódásról azt mondta, önmagában az eseménynek kevés következménye van.
A magyar származású, nemzetközileg elismert elemző úgy véli, Washington szemszögéből nézve kijelenthető, ez az incidens alkalmat adott egy stratégiai jelentőségű gesztusra. Friedman szerint ezért a Kreml, ha hálás nem is, de legalább tisztelettudó lehet egy ideig.
„Számomra egyértelmű, hogy közel vagyunk a béketárgyalásokhoz” – jelentette ki az Indexnek a geopolitikai stratéga. Azt is elmondta:
Friedman szerint a múltban a földrészt szétszaggató kegyetlen fegyveres konfliktusok ellenére úgy tűnik, a mai Európa azt hitte, hogy a háborúk egyszer már megtörténtek, és többé nem fognak. Más szakértők azt feltételezik, hogy a történtek után erős tartalmú üzenet érkezhetett Moszkvába, mert a háttérben a titkosszolgálatok nyilvánvalóan tárgyalnak egymással.
Tálas Péter, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója szerint ezért van egyre kevesebb nyilatkozat például a nukleáris fegyverek bevetéséről.
Moszkvát arra figyelmeztethették, hogy ha az infrastruktúra elleni támadás nem is fog megszűnni, de az átlövésektől tartózkodjanak az oroszok. A herszoni kivonulás mögött is valamiféle megállapodást sejtenek, mert nem menekülés volt, hanem szisztematikus, szabad elvonulást engedtek az ukránok – magyarázta az Inforádiónak Tálas Péter.
Fontos lesz az az üzenet, amit majd közvetítenek, ahogy a G20-ak elítélő nyilatkozata is, amit Kína is aláírt. „Kína egyre nehezebben veszi ezt a háborút, ez a globális érdekeit sérti. Rá akarja venni a feleket, hogy fejezzék be a háborút” – idézte Kaiser Ferencet az Inforádió. Szerinte a feszültséget élező Volodimir Zelenszkijre is rászólhattak a háttérből. A kérdésre, hogy ki utasíthatja az ukrán elnököt, a szakértő így válaszolt: „aki fizeti a prímást. Az amerikaiak adják a legtöbb pénzt és eszközt, persze kérni mások is kérhetnek.”
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Az NKE docense úgy véli, a háború remek eszköz az Egyesült Államoknak, mert 42 milliárd dollárt adott eddig Ukrajnának, az éves katonai költségvetése 800 milliárd, így aprópénzért meg tudja gyengíteni egy komoly riválisát. Hozzátette, Washingtonnak ugyanakkor nem érdeke Oroszország túlzott meggyengülése, nehogy Kína a szárnyai alá vegye.
– fogalmazott Kaiser.
Cozmin Gușă politikai elemző szerint amikor egy esetleges deeszkalációról kezdenek beszélni, az ellenérdekelt erők azonnal kreálnak egy olyan helyzetet, amely gerjeszti a feszültséget. Facebook-bejegyzésében az egykori szociáldemokrata politikus azt írta, a lengyel földre zuhant rakéta egy olyan nagyobb terv része lehet,
„A szerencsétlen lengyelországi incidensnek – melyet a béketárgyalások blokkolásának céljával idéztek elő – bumerángeffektusa is lehet, felgyorsíthatja a háború körüli igazi motivációk átláthatóságának folyamatát” – fogalmazott Gușă.
Hozzátette ugyanakkor: ha mégsem így alakulnak a dolgok, megsokasodnak a mostanihoz hasonló események, a lengyelországi, magyarországi, romániai „NATO-állampolgárok” pedig azzal a tudattal fogják párnára hajtani a fejüket este, hogy egy bomba hullhat a lakásukra.
„Csakhogy ők éppenséggel a NATO védőernyőjének oltalmára számítanak, s nem arra, hogy a szövetségesek repülője csupán kövesse a rakétát a civil célpontok felé, ahogyan az a minapi esetben történt” – írta a politikai elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A francia elnök, Emmanuel Macron kedden a védelmi minisztert, Sébastien Lecornu-t nevezte ki miniszterelnökké – közölte az Elysée-palota.
Az Egyesült Államok arról tájékoztatta több európai partnerét – köztük Romániát is –, hogy kivonul az Oroszország, Kína és Irán által terjesztett dezinformáció elleni közös küzdelemből.
Örömét fejezte ki George Simion, az AUR elnöke, hogy a Francois Bayrou vezette francia kormány megbukott a hétfői parlamenti bizalmi szavazáson, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan a bukaresti kabinet is követi a példáját.
Izrael hétfőn felszólította Gázaváros lakóit, hogy azonnal hagyják el a várost, miután figyelmeztette őket, hogy ha a Hamász nem engedi szabadon az utolsó túszokat és nem adja meg magát, akkor „hatalmas hurrikánként” fokozza a légitámadásokat.
Az orosz csapatok egyre gyakrabban veszik célba Ukrajna energetikai infrastruktúráját folyamatos támadásaik során – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn, a kormány képviselőivel és a katonai vezetéssel tartott találkozó után.
Nem ismerte el bűnösségét a bíróságon az a 31 éves chicagói férfi, akit azzal vádolnak, hogy két izraeli nagykövetségi alkalmazottat lelőtt egy washingtoni múzeum előtt pár hónapja.
Donald Trump amerikai elnök Truth Social közösségi oldalán „végső figyelmeztetést” küldött vasárnap a Hamász palesztin terrorszervezetnek.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap újságíróknak elmondta, hogy „hamarosan” beszélni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Ha nem következik be változás, a 2028-35-ös lehet az utolsó közös európai uniós költségvetés – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett kötcsei találkozón.
Nemcsak a bűnözők, a magyar rendőrök is profik voltak. Előbbieknek két percbe telt feltörni egy bankautomatát Zuglóban, utóbbiaknak hat órába sem, hogy elfogják őket. Két moldovai állampolgár került a rácsok mögé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!