A lengyel halálos áldozatokat követelő incidens után kérdéses, hogy milyen irányt vesz az orosz–ukrán háború
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
A Lengyelországba csapódott, halálos áldozatokat követelő ukrán rakéta kapcsán felmerül a kérdés, ezek után milyen irányt vesz az orosz–ukrán háború. A lapunkban idézett politikai szakértők az érdekek számbavételével arra keresik a választ, zavart-e valakiket, hogy esély volt a béketárgyalásokra, vagy épp most érkezett el azok ideje.
2022. november 21., 16:302022. november 21., 16:30
A múlt héten a lengyel területre csapódott ukrán rakéta okozta sokk után felmerül a kérdés, milyen irányt vesz ezután az orosz–ukrán háború. Nemzetközi politikai szakértők az érdekek számbavételével arra keresik a választ, zavart-e valakiket, hogy esély volt a béketárgyalásokra, vagy éppen most kerültünk közelebb azokhoz.
George Friedman nemzetpolitikai ügyekkel foglalkozó amerikai geopolitikai stratéga, a Geopolitical Futures nevű, globális események menetét elemző és előrejelző online kiadvány alapítója a lengyelországi rakétabecsapódásról azt mondta, önmagában az eseménynek kevés következménye van.
A magyar származású, nemzetközileg elismert elemző úgy véli, Washington szemszögéből nézve kijelenthető, ez az incidens alkalmat adott egy stratégiai jelentőségű gesztusra. Friedman szerint ezért a Kreml, ha hálás nem is, de legalább tisztelettudó lehet egy ideig.
„Számomra egyértelmű, hogy közel vagyunk a béketárgyalásokhoz” – jelentette ki az Indexnek a geopolitikai stratéga. Azt is elmondta:
Friedman szerint a múltban a földrészt szétszaggató kegyetlen fegyveres konfliktusok ellenére úgy tűnik, a mai Európa azt hitte, hogy a háborúk egyszer már megtörténtek, és többé nem fognak. Más szakértők azt feltételezik, hogy a történtek után erős tartalmú üzenet érkezhetett Moszkvába, mert a háttérben a titkosszolgálatok nyilvánvalóan tárgyalnak egymással.
Tálas Péter, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója szerint ezért van egyre kevesebb nyilatkozat például a nukleáris fegyverek bevetéséről.
Moszkvát arra figyelmeztethették, hogy ha az infrastruktúra elleni támadás nem is fog megszűnni, de az átlövésektől tartózkodjanak az oroszok. A herszoni kivonulás mögött is valamiféle megállapodást sejtenek, mert nem menekülés volt, hanem szisztematikus, szabad elvonulást engedtek az ukránok – magyarázta az Inforádiónak Tálas Péter.
Fontos lesz az az üzenet, amit majd közvetítenek, ahogy a G20-ak elítélő nyilatkozata is, amit Kína is aláírt. „Kína egyre nehezebben veszi ezt a háborút, ez a globális érdekeit sérti. Rá akarja venni a feleket, hogy fejezzék be a háborút” – idézte Kaiser Ferencet az Inforádió. Szerinte a feszültséget élező Volodimir Zelenszkijre is rászólhattak a háttérből. A kérdésre, hogy ki utasíthatja az ukrán elnököt, a szakértő így válaszolt: „aki fizeti a prímást. Az amerikaiak adják a legtöbb pénzt és eszközt, persze kérni mások is kérhetnek.”
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Az NKE docense úgy véli, a háború remek eszköz az Egyesült Államoknak, mert 42 milliárd dollárt adott eddig Ukrajnának, az éves katonai költségvetése 800 milliárd, így aprópénzért meg tudja gyengíteni egy komoly riválisát. Hozzátette, Washingtonnak ugyanakkor nem érdeke Oroszország túlzott meggyengülése, nehogy Kína a szárnyai alá vegye.
– fogalmazott Kaiser.
Cozmin Gușă politikai elemző szerint amikor egy esetleges deeszkalációról kezdenek beszélni, az ellenérdekelt erők azonnal kreálnak egy olyan helyzetet, amely gerjeszti a feszültséget. Facebook-bejegyzésében az egykori szociáldemokrata politikus azt írta, a lengyel földre zuhant rakéta egy olyan nagyobb terv része lehet,
„A szerencsétlen lengyelországi incidensnek – melyet a béketárgyalások blokkolásának céljával idéztek elő – bumerángeffektusa is lehet, felgyorsíthatja a háború körüli igazi motivációk átláthatóságának folyamatát” – fogalmazott Gușă.
Hozzátette ugyanakkor: ha mégsem így alakulnak a dolgok, megsokasodnak a mostanihoz hasonló események, a lengyelországi, magyarországi, romániai „NATO-állampolgárok” pedig azzal a tudattal fogják párnára hajtani a fejüket este, hogy egy bomba hullhat a lakásukra.
„Csakhogy ők éppenséggel a NATO védőernyőjének oltalmára számítanak, s nem arra, hogy a szövetségesek repülője csupán kövesse a rakétát a civil célpontok felé, ahogyan az a minapi esetben történt” – írta a politikai elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!