Hirdetés

Béketárgyalás vagy eszkaláció: megoszlanak a vélemények a lengyelországi incidens háborús kihatásairól

A lengyel halálos áldozatokat követelő incidens után kérdéses, hogy milyen irányt vesz az orosz–ukrán háború •  Fotó: Ukrán katasztrófavédelem

A lengyel halálos áldozatokat követelő incidens után kérdéses, hogy milyen irányt vesz az orosz–ukrán háború

Fotó: Ukrán katasztrófavédelem

A Lengyelországba csapódott, halálos áldozatokat követelő ukrán rakéta kapcsán felmerül a kérdés, ezek után milyen irányt vesz az orosz–ukrán háború. A lapunkban idézett politikai szakértők az érdekek számbavételével arra keresik a választ, zavart-e valakiket, hogy esély volt a béketárgyalásokra, vagy épp most érkezett el azok ideje.

Pataky István

2022. november 21., 16:302022. november 21., 16:30

A múlt héten a lengyel területre csapódott ukrán rakéta okozta sokk után felmerül a kérdés, milyen irányt vesz ezután az orosz–ukrán háború. Nemzetközi politikai szakértők az érdekek számbavételével arra keresik a választ, zavart-e valakiket, hogy esély volt a béketárgyalásokra, vagy éppen most kerültünk közelebb azokhoz.

George Friedman nemzetpolitikai ügyekkel foglalkozó amerikai geopolitikai stratéga, a Geopolitical Futures nevű, globális események menetét elemző és előrejelző online kiadvány alapítója a lengyelországi rakétabecsapódásról azt mondta, önmagában az eseménynek kevés következménye van.

Hirdetés

Ellenben nagyon is kihathat a háború kimenetelére, ahogyan az Egyesült Államok páratlan gyorsasággal gesztust gyakorolt Oroszország felé, megerősítve, hogy nem az oroszok álltak az eset mögött.

A magyar származású, nemzetközileg elismert elemző úgy véli, Washington szemszögéből nézve kijelenthető, ez az incidens alkalmat adott egy stratégiai jelentőségű gesztusra. Friedman szerint ezért a Kreml, ha hálás nem is, de legalább tisztelettudó lehet egy ideig.

„Számomra egyértelmű, hogy közel vagyunk a béketárgyalásokhoz” – jelentette ki az Indexnek a geopolitikai stratéga. Azt is elmondta:

az európai helyzet rosszabb, mint a legtöbb más régióban, mivel az öreg kontinens nem készült fel a háborúra.

Friedman szerint a múltban a földrészt szétszaggató kegyetlen fegyveres konfliktusok ellenére úgy tűnik, a mai Európa azt hitte, hogy a háborúk egyszer már megtörténtek, és többé nem fognak. Más szakértők azt feltételezik, hogy a történtek után erős tartalmú üzenet érkezhetett Moszkvába, mert a háttérben a titkosszolgálatok nyilvánvalóan tárgyalnak egymással.

Tálas Péter, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója szerint ezért van egyre kevesebb nyilatkozat például a nukleáris fegyverek bevetéséről.

Moszkvát arra figyelmeztethették, hogy ha az infrastruktúra elleni támadás nem is fog megszűnni, de az átlövésektől tartózkodjanak az oroszok. A herszoni kivonulás mögött is valamiféle megállapodást sejtenek, mert nem menekülés volt, hanem szisztematikus, szabad elvonulást engedtek az ukránok – magyarázta az Inforádiónak Tálas Péter.

Kaiser Ferenc, az NKE docense azt mondta, üzenetértékű, hogy a NATO a 4. cikkely szerint jár el, azaz ha valamelyik tagállam biztonsága veszélyben van, akkor összehívják az illetékes testületeket.

Fontos lesz az az üzenet, amit majd közvetítenek, ahogy a G20-ak elítélő nyilatkozata is, amit Kína is aláírt. „Kína egyre nehezebben veszi ezt a háborút, ez a globális érdekeit sérti. Rá akarja venni a feleket, hogy fejezzék be a háborút” – idézte Kaiser Ferencet az Inforádió. Szerinte a feszültséget élező Volodimir Zelenszkijre is rászólhattak a háttérből. A kérdésre, hogy ki utasíthatja az ukrán elnököt, a szakértő így válaszolt: „aki fizeti a prímást. Az amerikaiak adják a legtöbb pénzt és eszközt, persze kérni mások is kérhetnek.”

•  Fotó: Orosz elnöki hivatal Galéria

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Az NKE docense úgy véli, a háború remek eszköz az Egyesült Államoknak, mert 42 milliárd dollárt adott eddig Ukrajnának, az éves katonai költségvetése 800 milliárd, így aprópénzért meg tudja gyengíteni egy komoly riválisát. Hozzátette, Washingtonnak ugyanakkor nem érdeke Oroszország túlzott meggyengülése, nehogy Kína a szárnyai alá vegye.

Idézet
Nagyon komoly nemzetközi érdek, hogy egyezzenek meg, de egyik fél sem érdekelt még abban, hogy véget érjen a háború”

– fogalmazott Kaiser.

Cozmin Gușă politikai elemző szerint amikor egy esetleges deeszkalációról kezdenek beszélni, az ellenérdekelt erők azonnal kreálnak egy olyan helyzetet, amely gerjeszti a feszültséget. Facebook-bejegyzésében az egykori szociáldemokrata politikus azt írta, a lengyel földre zuhant rakéta egy olyan nagyobb terv része lehet,

amelyben Románia a járulékos áldozat szerepébe kerülhet.

„A szerencsétlen lengyelországi incidensnek – melyet a béketárgyalások blokkolásának céljával idéztek elő – bumerángeffektusa is lehet, felgyorsíthatja a háború körüli igazi motivációk átláthatóságának folyamatát” – fogalmazott Gușă.

Hozzátette ugyanakkor: ha mégsem így alakulnak a dolgok, megsokasodnak a mostanihoz hasonló események, a lengyelországi, magyarországi, romániai „NATO-állampolgárok” pedig azzal a tudattal fogják párnára hajtani a fejüket este, hogy egy bomba hullhat a lakásukra.

„Csakhogy ők éppenséggel a NATO védőernyőjének oltalmára számítanak, s nem arra, hogy a szövetségesek repülője csupán kövesse a rakétát a civil célpontok felé, ahogyan az a minapi esetben történt” – írta a politikai elemző.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 10., kedd

Több mint ötezer román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus térségéből

Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.

Több mint ötezer román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus térségéből
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Hegseth: nem csitul a háború, amíg teljesen le nem győzzük Iránt

Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.

Hegseth: nem csitul a háború, amíg teljesen le nem győzzük Iránt
2026. március 10., kedd

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen

Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen
2026. március 10., kedd

Aramco: katasztrofális következményei lehetnek, ha nem indul meg az olajszállítás a Hormuzi-szoroson

A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.

Aramco: katasztrofális következményei lehetnek, ha nem indul meg az olajszállítás a Hormuzi-szoroson
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Szili Katalin: a székely szabadság ügye nemcsak a székelyek ügye, hanem közös európai felelősség

A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.

Szili Katalin: a székely szabadság ügye nemcsak a székelyek ügye, hanem közös európai felelősség
2026. március 10., kedd

Ukrajna szerint „fizikai és pszichológiai nyomást” alkalmaztak Magyarországon a titokzatos pénzszállítmány kísérői ellen

A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.

Ukrajna szerint „fizikai és pszichológiai nyomást” alkalmaztak Magyarországon a titokzatos pénzszállítmány kísérői ellen
2026. március 10., kedd

Irán és Amerika egymást fenyegeti a Hormuzi-szoros kapcsán, Teherán nem tárgyal

Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.

Irán és Amerika egymást fenyegeti a Hormuzi-szoros kapcsán, Teherán nem tárgyal
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára

Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára
2026. március 09., hétfő

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány

Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány
2026. március 09., hétfő

Újabb iráni rakétát lőttek le Törökország légterében, Putyin gratulált az új legfőbb vezetőnek

A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.

Újabb iráni rakétát lőttek le Törökország légterében, Putyin gratulált az új legfőbb vezetőnek
Hirdetés
Hirdetés