Ban Ki Mun: belügy a halálbüntetés

„Az ENSZ-politika továbbra is az, hogy a szervezet ellenzi a halálos büntetést. Ugyanakkor a törvényt más-más országokban eltérően alkalmazzák, s (a főtitkár) ezt ráhagyta a különböző országokra” – hangoztatta Montas.
Szaddám Huszein kivégzésével kapcsolatban Ban Ki Mun úgy fogalmazott, hogy „a volt iraki elnök szörnyű bűnökért és az iraki nép elleni leírhatatlan atrocitásokért felelős”. Ban ugyanakkor a halálbüntetés kérdését minden egyes tagállam saját ügyének nevezte.
Az ENSZ a világszervezet égisze alatt működő törvényszékeknek tiltja a halálbüntetés kirovását, az élethez való jogot pedig „kőbe véste” az ENSZ-közgyűlés által 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Ban elődje, Kofi Annan gyakorta felhívta erre a figyelmet, az ENSZ-főtitkár iraki megbízottja, Asraf Kazi pedig Szaddám kivégzése után kiadott közleményében emlékeztetett a világszervezet hivatalos álláspontjára, mondván, az ENSZ ellenzi a halálbüntetést még népirtás vagy emberiesség elleni bűncselekmények esetén is.
Ban korábban Dél-Korea külügyminisztere volt, országa pedig egyike annak a 68 ENSZ-tagországnak, amely bár fontolóra vette, de nem törölte el a halálbüntetést.

B. L.


KERET

Egy biztonsági őr filmezte le Szaddám kivégzését
A Szaddám Huszein kivégzésén jelen lévő egyik őrt gyanúsítják a hatóságok azzal, hogy maroktelefonnal lefilmezte, amint a volt diktátort felakasztják, majd a felvételt közzétette az interneten, közölte az iraki kormányfő tanácsadója. A férfit tegnap őrizetbe is vették, és megkezdődött a kihallgatása. A szombati kivégzés előtt a hivatalos nyilatkozatok szerint minden résztvevőt megmotoztak, az őrnek mégis sikerült egy mobiltelefonnal felvennie a kivégzést. A világhálón és a televíziós csatornákon közzétett felvételek, amelyeken többek között az is látható, hogy az őrök gúnyolódnak az exdiktátorral, felbőszítette a mérsékelt szunnita irakiakat is, akik most azzal vádolják Nuri al-Maliki kormányát, hogy nem kezelte megfelelően a kivégzést. Egyúttal tápot adott azon szunnita félelmeknek is, amelyek szerint Huszein kivégzése valójában csak a kormánytöbbséget alkotó síiták bosszúja volt. William Caldwell tábornok, az Irakban állomásozó amerikai kontingens szóvivője közben bejelentette: az amerikai hadsereg nem vett részt semmilyen formában Huszein kivégzésében, és másképp hajtotta volna végre a halálos ítéletet.