
KITEKINTŐ – Németország az eddig követett politikával nem tudja megoldani a menekültek beáramlásával keletkezett problémákat, „ez így nem fog sikerülni” – mondta Horst Seehofer bajor miniszterelnök a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban, szembehelyezkedve Angela Merkel kancellár minap ismét megerősített álláspontjával, miszerint „sikerülni fog” („wir schaffen das”), Németország megbirkózik a menekültválsággal és az iszlamista terrorizmussal is.
2016. augusztus 03., 12:112016. augusztus 03., 12:11
Az Angela Merkel vezette jobboldali CDU bajor testvérpártja, a CSU elnöke elmondta, hogy a tartományi kormány szombaton véget ért tanácskozásán a biztonsági szervektől számos elemzést kapott, amelyek azt mutatják, hogy „a problémák súlyosak”, ezért a „biztonság területén jobban kell teljesítenünk”.
Hangsúlyozta, hogy nem erősödhet fel ismét a menedékkérők beáramlása, a tavalyi helyzet „semmiképpen nem fordulhat elő” megint, ezért „felső határt” kell bevezetni, legfeljebb évi „200 ezer menekültet” szabad befogadni. Azt is sürgette, hogy alkotmánymódosítással szélesítsék a német hadsereg (Bundeswehr) belföldi bevetésének lehetőségét.
Nem akarja hitegetni a közvéleményt
Horst Seehofer szombaton a kormány tanácskozása után tartott tájékoztatóján elmondta, hogy a „legjobb akarattal” sem tudja magáénak érezni Angela Merkel meggyőződését a problémákkal való sikeres megbirkózásról, és ugyan „fair” kapcsolatra törekszik a kancellárral, de nem akarja „valótlansággal” hitegetni a közvéleményt. A menekültek ügyét a terrorveszéllyel közvetlenül összekapcsolva hangoztatta, hogy csak a bevándorlás korlátozásával lehet gondoskodni a biztonságról.
Noha Angela Merkel július közepén a Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi Zingstben egy választási gyűlésen, illetve csütörtöki berlini rendkívüli sajtótájékoztatóján is beszélt arról, hogy az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet felhasználta a menekülthullámot embereik Európába juttatására, ennél tovább nem ment, és kormánya álláspontja szerint a menekültek körében nem nagyobb a terrorveszély, mint a lakosság más rétegeiben.
Pártjában is többen hasonlóan fogadták a CSU-tól érkezett figyelmeztetéseket. Nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni a menekültpolitika és a terrorveszély összefüggéseiről, „hiszen az európai és németországi terrorveszély fő oka a háborús övezetekben és válságövezetekben van, amelyek elől a globalizáció korában nem tudunk elzárkózni” – mondta a Der Tagesspiegel című lapnak Mecklenburg-Elő-Pomeránia CDU-s belügyminisztere, Lorenz Caffier.
A CDU/CSU pártszövetség koalíciós társa, a Szociáldemokrata Párt (SPD) is óvott a menekültek, menedékkérők kollektív, általánosító meggyanúsításától, és visszautasította a CSU bő fél év után újra elővett követelését a befogadás felső határáról és a tranzitzónákról. A „régi viták felmelegítése egyáltalán nem helyénvaló” – mondta a Bild am Sonntagnak Thomas Oppermann, az SPD parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője. „Mindenkinek ügyelnie kell arra, hogy ne dőljön be az IÁ-nak, ne vegye egy kalap alá a menekülteket és a terroristákat” – tette hozzá. A szövetségi kormánynak foglalkoznia kell a menekültválság következményeivel és a biztonsági helyzettel, „de ezt nem szabad összekeverni” – mondta az SPD-s politikus.
Azonban politikusok nyilatkozatai és szakértők véleménye alapján így is sok a közös elem az egypárti, CSU-s bajor tartományi kormány új biztonságpolitikai intézkedési csomagja és a szövetségi kormány Angela Merkel által meghirdetett kilencpontos terve között, de a felső határ, a tranzitzónák és a Bundeswehrrel kapcsolatban kezdeményezett alkotmánymódosítás ügyének előmozdítása a koalíción belüli ellenállás miatt nem tűnik valószínűnek.
Teret hódít az „alternatíva”
Vasárnapi adatok szerint az utóbbi két hét támadásai nem módosították a kormánypártok támogatottságát, az Emnid közvélemény-kutató cég által a Bild am Sonntag számára készített felmérés alapján a CDU/CSU 35 százalékon, az SPD 23 százalékon stagnál, viszont a legnagyobb Bundestagon kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága egy hét alatt 2 százalékponttal – 12 százalékra – emelkedett.
A YouGov közvélemény-kutató cég azt vizsgálta meg, hogy miként viszonyul a lakosság Angela Merkel „sikerülni fog!” mottójához. Adatai szerint 27 százalék ért egyet a kancellár kijelentésével. Az egyetértők aránya legutóbb januárban, a többnyire észak-afrikai férfiak által szilveszterkor nők ellen elkövetett zaklatások és rablások után volt hasonlóan alacsony.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!