
KITEKINTŐ – Németország az eddig követett politikával nem tudja megoldani a menekültek beáramlásával keletkezett problémákat, „ez így nem fog sikerülni” – mondta Horst Seehofer bajor miniszterelnök a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban, szembehelyezkedve Angela Merkel kancellár minap ismét megerősített álláspontjával, miszerint „sikerülni fog” („wir schaffen das”), Németország megbirkózik a menekültválsággal és az iszlamista terrorizmussal is.
2016. augusztus 03., 12:112016. augusztus 03., 12:11
Az Angela Merkel vezette jobboldali CDU bajor testvérpártja, a CSU elnöke elmondta, hogy a tartományi kormány szombaton véget ért tanácskozásán a biztonsági szervektől számos elemzést kapott, amelyek azt mutatják, hogy „a problémák súlyosak”, ezért a „biztonság területén jobban kell teljesítenünk”.
Hangsúlyozta, hogy nem erősödhet fel ismét a menedékkérők beáramlása, a tavalyi helyzet „semmiképpen nem fordulhat elő” megint, ezért „felső határt” kell bevezetni, legfeljebb évi „200 ezer menekültet” szabad befogadni. Azt is sürgette, hogy alkotmánymódosítással szélesítsék a német hadsereg (Bundeswehr) belföldi bevetésének lehetőségét.
Nem akarja hitegetni a közvéleményt
Horst Seehofer szombaton a kormány tanácskozása után tartott tájékoztatóján elmondta, hogy a „legjobb akarattal” sem tudja magáénak érezni Angela Merkel meggyőződését a problémákkal való sikeres megbirkózásról, és ugyan „fair” kapcsolatra törekszik a kancellárral, de nem akarja „valótlansággal” hitegetni a közvéleményt. A menekültek ügyét a terrorveszéllyel közvetlenül összekapcsolva hangoztatta, hogy csak a bevándorlás korlátozásával lehet gondoskodni a biztonságról.
Noha Angela Merkel július közepén a Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi Zingstben egy választási gyűlésen, illetve csütörtöki berlini rendkívüli sajtótájékoztatóján is beszélt arról, hogy az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet felhasználta a menekülthullámot embereik Európába juttatására, ennél tovább nem ment, és kormánya álláspontja szerint a menekültek körében nem nagyobb a terrorveszély, mint a lakosság más rétegeiben.
Pártjában is többen hasonlóan fogadták a CSU-tól érkezett figyelmeztetéseket. Nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni a menekültpolitika és a terrorveszély összefüggéseiről, „hiszen az európai és németországi terrorveszély fő oka a háborús övezetekben és válságövezetekben van, amelyek elől a globalizáció korában nem tudunk elzárkózni” – mondta a Der Tagesspiegel című lapnak Mecklenburg-Elő-Pomeránia CDU-s belügyminisztere, Lorenz Caffier.
A CDU/CSU pártszövetség koalíciós társa, a Szociáldemokrata Párt (SPD) is óvott a menekültek, menedékkérők kollektív, általánosító meggyanúsításától, és visszautasította a CSU bő fél év után újra elővett követelését a befogadás felső határáról és a tranzitzónákról. A „régi viták felmelegítése egyáltalán nem helyénvaló” – mondta a Bild am Sonntagnak Thomas Oppermann, az SPD parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője. „Mindenkinek ügyelnie kell arra, hogy ne dőljön be az IÁ-nak, ne vegye egy kalap alá a menekülteket és a terroristákat” – tette hozzá. A szövetségi kormánynak foglalkoznia kell a menekültválság következményeivel és a biztonsági helyzettel, „de ezt nem szabad összekeverni” – mondta az SPD-s politikus.
Azonban politikusok nyilatkozatai és szakértők véleménye alapján így is sok a közös elem az egypárti, CSU-s bajor tartományi kormány új biztonságpolitikai intézkedési csomagja és a szövetségi kormány Angela Merkel által meghirdetett kilencpontos terve között, de a felső határ, a tranzitzónák és a Bundeswehrrel kapcsolatban kezdeményezett alkotmánymódosítás ügyének előmozdítása a koalíción belüli ellenállás miatt nem tűnik valószínűnek.
Teret hódít az „alternatíva”
Vasárnapi adatok szerint az utóbbi két hét támadásai nem módosították a kormánypártok támogatottságát, az Emnid közvélemény-kutató cég által a Bild am Sonntag számára készített felmérés alapján a CDU/CSU 35 százalékon, az SPD 23 százalékon stagnál, viszont a legnagyobb Bundestagon kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága egy hét alatt 2 százalékponttal – 12 százalékra – emelkedett.
A YouGov közvélemény-kutató cég azt vizsgálta meg, hogy miként viszonyul a lakosság Angela Merkel „sikerülni fog!” mottójához. Adatai szerint 27 százalék ért egyet a kancellár kijelentésével. Az egyetértők aránya legutóbb januárban, a többnyire észak-afrikai férfiak által szilveszterkor nők ellen elkövetett zaklatások és rablások után volt hasonlóan alacsony.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
szóljon hozzá!