Fotó: Veres Nándor
A külhoni magyar választók akár két-három mandátumról is dönthetnek az idei országgyűlési választáson, az pedig üres és téves érv, hogy a választáson való részvétellel olyasmibe szólnának bele, amihez nincs közük – jelentette ki a Krónikának Szász Alpár Zoltán kolozsvári politológus.
2018. április 07., 11:452018. április 07., 11:45
2018. április 07., 13:232018. április 07., 13:23
– A hétvégi magyarországi parlamenti választás immár a második, amelyen a külhoni magyar állampolgárok is szavazhatnak. Négy évvel ezelőtt egy mandátum sorsáról dönthettek, idén viszont már többen regisztráltak. A becslések szerint ez hány határon túl „eldőlt” mandátumot jelenthet?
– A 2014. évi országgyűlési választások alkalmával 195 338 külhoni magyar választópolgár kérte névjegyzékbe vételét a Nemzeti Választási Irodától. Végül 128 712 választópolgár szavazott (levélben). Ez a szám a regisztráltak közel egyharmadát jelenti; a választáson résztvevő több mint 5 millió 96 ezer magyar állampolgárnak pedig a 2,55 százalékát. Ugyanakkor mintegy fél százaléka a résztvevőknek külképviseleteken szavazott, de többségük feltételezhetően nem Kárpát-medencei magyar állampolgár; hanem inkább külföldön élő-lakó anyaországi állampolgár. Ugyanakkor a levélszavazási eljárás újdonsága miatt az így megküldött voksok mintegy 20 százaléka érvénytelen volt. Tekintettel arra, hogy abszolút számokban kifejezve körülbelül ugyanannyi volt az érvénytelen levélszavazat, mint a külképviseleteken leadott összes voks, négy évvel ezelőtt 125–130 ezer szavazat döntött – a becslések szerint – egyetlen mandátum sorsáról. A vasárnapi választásokat megelőzően 378 622 határon túli szavazópolgár regisztrált. Ez a négy évvel korábbinak majdnem kétszerese. Ugyanakkor nem kizárt, hogy a határon túli magyarok a közelmúlt nemzetközi és nemzetpolitikai eseményeinek a hatására jobban érzik ennek a választásnak a tétjét, és részvételi arányuk meg fogja haladni az előző 66 százalékot; sőt mivel a határon túli voksolók közel felének már van tapasztalata a levélben történő szavazás terén, az érvénytelen szavazatok aránya el fog maradni a 20%-tól. Hogy összességében hányan fognak külképviseleteken szavazni, azt nehezebb felbecsülni, de számuk korántsem fog megduplázódni. Természetesen a felsoroltakon kívül a részvételi arány is befolyásol(hat)ja, hogy a határon túli magyar szavazatok hány mandátum sorsáról döntenek. Tekintettel arra, hogy a négy évvel korábbi közel 62%-oshoz fogható vagy ennél valamivel masszívabb részvételre lehet számítani,
– A közvélemény eldöntött tényként kezeli, hogy a külhoni szavazópolgárok elsöprő többsége a jelenlegi kormánypártokra szavaz. Ez minek tudható be? Így fejezik ki a hálájukat a magyar állampolgárságért, vagy ennél azért több áll mögötte?
– Egyrészt igen, de nem pusztán erről van szó. A választópolgárok emlékezetében még él az, hogy 2004 decemberében az azóta elemeire bomlott MSZP hathatós közreműködésével lett érvénytelen a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. Ezzel szemben tényleg pont a jelenlegi kormánypártoknak köszönhetik a külhoni magyarok, hogy nem pusztán szimbolikus, hanem a magyarországival egyre inkább egyenértékű magyar állampolgársággal rendelkezhetnek. Értem ezen azt, hogy számos, mindeddig csak az anyaországiakra érvényes kedvezményt a Fidesz–KDNP-kormány kiterjesztett a határon túli magyar állampolgárokra is. (Ez lehet persze kampányfogás is, de ettől még tény.) Továbbá széles körű támogatáspolitikával is segíti a Kárpát-medencei magyarságot.
Emiatt pedig talán nemcsak nekik van okuk a jelenlegi kormánypártokat támogatni.
Fotó: Bethlendi Tamás
– A pártok többségének körében konszenzus van arról, hogy csak egyféle állampolgárság létezik, amelyhez szavazati jog is jár. Az egyetlen párt, amely a határon túliak szavazati joga ellen kampányol, az a Gyurcsány Ferenc-féle DK. Mennyire reális az az érv, hogy csak az szavazhasson, aki adót is fizet?
– Abban az érvben, hogy „csak az szavazhasson, aki adót is fizet” az amerikai forradalmat kirobbantó egyik ok köszön vissza, mintegy megfordítva: ugyanis a kolóniák westminsteri képviseletet kértek azzal érvelve, hogy adóznak a Koronának. Természetesen az adózás kedvezményekre, szavazatra jogosít(hat) fel; de ebből nem következik automatikusan, hogy ennek hiányában nem lehet bizonyos személyek jól meghatározott körét szavazati joggal felruházni. Vagyis
– Bár a DK-n kívül senki sem támogatja a szavazati jog elvételét, felmérések szerint sokan nem értenek egyet azzal, hogy a külhoniak is szavazhassanak. Elképzelhető, hogy éppen az ver majd éket az anyaországi és a külhoni magyarok közé, hogy „beleszólunk abba, amihez nincs közünk”?
– A „beleszólunk abba, amihez nincs közünk” érv az előbbinél is üresebb, tévesebb. Magyarország legutóbbi Alaptörvénye szentesíti az anyaországnak a határon kívül rekedt nemzetrészekkel szembeni felelősségét, ami azt jelenti, hogy a Magyar Országgyűlés a határon túliakat érintő és azokat célzó nemzetpolitikát, támogatáspolitikát, illetve szomszédságpolitikát is köteles kidolgozni, sőt ki is dolgoz. Ezekhez éppenséggel, hogy az említetteknek van közük. Természetesen ez a magyar közpolitikának csak egy töredéke, de megkockáztatom azt a kijelentést, hogy nagyobb töredéke mint az az egy–másfél százalék amit hozzávetőlegesen a két-három mandátum a 199 fős magyar parlamentben jelent. De nemcsak elméleti megfontolásokkal tudom azt alátámasztani, hogy szerintem az utóbbi érv sem helytálló. A Minority SafePack elnevezésű európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés anyaországi aláírásgyűjtésének sikere is – a több mint félmillió támogató aláírás – azt bizonyítja, hogy
– Korábban fölmerült, hogy a határon túli régiókban is egyéni választókerületeket kellene felállítani, amelyekben a helyi közösségekből származó jelöltek indulnának. Ezt mennyire tartja reális, illetve jó ötletnek?
– Ez bonyolult kérdés. Több nehézséget látok: formait és eljárásit is.
A jelenlegi választási rendszer körülményei között ez 20 képviselőt, azaz több mint egy tucat egyéni választókerületet jelentene – ami nem kis szám, de a megrajzolásuk, meghatározásuk sem lenne könnyű feladat, hisz a magyarság demográfiai eloszlása korántsem egyenletes az erdélyi megyékben és/vagy kistérségekben. (A fennmaradó képviselők kompenzációs listáról kerülnének be.) Továbbá valaki(k)nek le kellene bonyolítaniuk a választási eljárást. Úgy gondolom, hogy ez igencsak megterhelné Magyarország külképviseleteit; ellenkező esetben pedig a területen kívüliség kifogása merülhetne fel, hisz Magyarország a belügyeit idegen államok területén intézné.
Ismét országgyűlési választásra várják az urnák elé a választópolgárokat Magyarországon. A külhoni magyar állampolgárok levélben szavazhatnak. A felmérések szerint a parlamentbe jutó pártok közül a győzelemre a legesélyesebb a kormányzó Fidesz–KDNP.
– Ön szerint mit várhat a határon túli magyar közösség, ha a jelenlegi kormány folytathatja tevékenységét, és mit, ha az ellenzék felülkerekedik?
– Nagyon egyértelmű, hogy a jelenlegi kormány hatalmon maradása esetén az eddigi politika, irányvonal, partnerségek, támogatások folytatására számíthatunk, ami kedvező a határon túli magyarok számára.
Tehát amennyiben megmaradna a jelenlegi alkotmány, egyetlen magyar kormány sem tudna még jelentős mértékben sem hátat fordítani a határon túli magyaroknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás