„A határon túli magyaroknak bőven van okuk a jelenlegi kormánypártokra szavazni”

– A közvélemény eldöntött tényként kezeli, hogy a külhoni szavazópolgárok elsöprő többsége a jelenlegi kormánypártokra szavaz. Ez minek tudható be? Így fejezik ki a hálájukat a magyar állampolgárságért, vagy ennél azért több áll mögötte?

– Egyrészt igen, de nem pusztán erről van szó. A választópolgárok emlékezetében még él az, hogy 2004 decemberében az azóta elemeire bomlott MSZP hathatós közreműködésével lett érvénytelen a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. Ezzel szemben tényleg pont a jelenlegi kormánypártoknak köszönhetik a külhoni magyarok, hogy nem pusztán szimbolikus, hanem a magyarországival egyre inkább egyenértékű magyar állampolgársággal rendelkezhetnek. Értem ezen azt, hogy számos, mindeddig csak az anyaországiakra érvényes kedvezményt a Fidesz–KDNP-kormány kiterjesztett a határon túli magyar állampolgá­rokra is. (Ez lehet persze kampányfogás is, de ettől még tény.) Továbbá széles körű támogatáspolitikával is segíti a Kárpát-medencei magyarságot.

Emiatt pedig talán nemcsak nekik van okuk a jelenlegi kormánypártokat támogatni.

– Bár a DK-n kívül senki sem támogatja a szavazati jog elvételét, felmérések szerint sokan nem értenek egyet azzal, hogy a külhoniak is szavazhassanak. Elképzelhető, hogy éppen az ver majd éket az anyaországi és a külhoni magyarok közé, hogy „beleszólunk abba, amihez nincs közünk”?

– A „beleszólunk abba, amihez nincs közünk” érv az előbbinél is üresebb, tévesebb. Magyarország legutóbbi Alaptörvénye szentesíti az anyaországnak a határon kívül rekedt nemzetrészekkel szembeni felelősségét, ami azt jelenti, hogy a Magyar Országgyűlés a határon túliakat érintő és azokat célzó nemzetpolitikát, támogatáspolitikát, illetve szomszédságpolitikát is köteles kidolgozni, sőt ki is dolgoz. Ezekhez éppenséggel, hogy az említetteknek van közük. Természetesen ez a magyar közpolitikának csak egy töredéke, de megkockáztatom azt a kijelentést, hogy nagyobb töredéke mint az az egy–másfél százalék amit hozzávetőlegesen a két-három mandátum a 199 fős magyar parlamentben jelent. De nemcsak elméleti megfontolásokkal tudom azt alátámasztani, hogy szerintem az utóbbi érv sem helytálló. A Minority SafePack elnevezésű európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés anyaországi aláírásgyűjtésének sikere is – a több mint félmillió támogató aláírás – azt bizonyítja, hogy

– Korábban fölmerült, hogy a határon túli régiókban is egyéni választókerületeket kellene felállítani, amelyekben a helyi közösségekből származó jelöltek indulnának. Ezt mennyire tartja reális, illetve jó ötletnek?

– Ez bonyolult kérdés. Több nehézséget látok: formait és eljárásit is.

A jelenlegi választási rendszer körülményei között ez 20 képviselőt, azaz több mint egy tucat egyéni választókerületet jelentene – ami nem kis szám, de a megrajzolásuk, meghatározásuk sem lenne könnyű feladat, hisz a magyarság demográfiai eloszlása korántsem egyenletes az erdélyi megyékben és/vagy kistérségekben. (A fennmaradó képviselők kompenzációs listáról kerülnének be.) Továbbá valaki(k)nek le kellene bonyolítaniuk a választási eljárást. Úgy gondolom, hogy ez igencsak megterhelné Magyarország külképviseleteit; ellenkező esetben pedig a területen kívüliség kifogása merülhetne fel, hisz Magyarország a belügyeit idegen államok területén intézné.

korábban írtuk

Országgyűlési választás erdélyi részvétellel: Fidesz-újrázást jósolnak a felmérések

Ismét országgyűlési választásra várják az urnák elé a választópolgárokat Magyarországon. A külhoni magyar állampolgárok levélben szavazhatnak. A felmérések szerint a parlamentbe jutó pártok közül a győzelemre a legesélyesebb a kormányzó Fidesz–KDNP.

– Ön szerint mit várhat a határon túli magyar közösség, ha a jelenlegi kormány folytathatja tevékenységét, és mit, ha az ellenzék felülkerekedik?

– Nagyon egyértelmű, hogy a jelenlegi kormány hatalmon maradása esetén az eddigi politika, irányvonal, partnerségek, támogatások folytatására számíthatunk, ami kedvező a határon túli magyarok számára.

Tehát amennyiben megmaradna a jelenlegi alkotmány, egyetlen magyar kormány sem tudna még jelentős mértékben sem hátat fordítani a határon túli magyaroknak.