2008. január 23., 00:002008. január 23., 00:00
Közben az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyûlésének tegnapi strasbourgi ülésén, a Koszovó jövõjérõl folytatott vita során elhangzott: nem lehet kizárni, hogy a pristinai parlament függetlenségi nyilatkozatot tesz, miután eredménytelenek maradtak a kölcsönösen elfogadható koszovói rendezést célzó tárgyalások. A vita alapjául szolgáló jelentés – és az abban foglalt határozat –, amelyet Lord Russel-Johnston brit liberális képviselõ készített, megállapítja: a felek megállapodását célzó nemzetközi közvetítés nem vezetett eredményre, a kompromisszum lehetõségei kimerültek, és az elképzelhetõ forgatókönyvek közül nem zárható ki a koszovói parlament egyoldalú függetlenségi nyilatkozata. Ennek figyelembevételével a határozat felhívja a feleket a „felelõs magatartásra\", a béke megõrzésére, az erõszak szításától való tartózkodásra. Felszólítja az Európa Tanácshoz tartozó országok közül az EU-tagokat, hogy próbáljanak meg egységes álláspontra jutni Koszovó jogállásának kérdésében. A szerb küldöttség különvéleményt fûzött a határozati javaslathoz, és ebben idõ elõttinek nevezte, hogy eredménytelennek nyilvánítsák a tárgyalásos megoldás keresését. Románia 2000 katonát küldene Az Európai Uniónak még azelõtt Koszovóba kell küldenie katonai misszióját, hogy a dél-szerbiai tartomány esetleg egyoldalúan kikiáltja függetlenségét. Ez Románia és több más európai ország érdeke – szögezte le Adrian Cioroianu külügyminiszter, miután tegnap Bukarestben találkozott szerb kollégájával, Vuk Jeremiccsel. Bukarest megérti, hogy Szerbiát aggodalommal tölti el egy területére érkezõ EU-misszió – amelyben Románia mintegy kétezer katonával venne részt –, ez azonban a belgrádi kormány elõnyére is szolgálna, fejtette ki a román diplomácia vezetõje. Vojiszlav Kostunica szerb államfõ január elején még bírálta az EU pristinai missziójával kapcsolatos terveket, és kilátásba helyezte, hogy Szerbia nem írja alá a társulási egyezményt Brüszszellel, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1544-es határozata alapján Koszovóban állomásozó UNMIK-missziót felváltja az EU-kontingens. Ezt az álláspontot árnyalta Bukarestben Vuk Jeremics, aki szerint Szerbia támogatja az EU szerepvállalását területén – Koszovóban is –, de csak azzal a feltétellel, ha az összhangban van a nemzetközi joggal. Akcióterv Koszovóban Közben a szerb sajtó tegnap arról számolt be, hogy a koszovói rendõrség és a tartományban állomásozó nemzetközi haderõ, a KFOR rendkívüli akciótervet készített arra az esetre, ha a biztonsági helyzet romlana a terület Szerbiától való függetlenségének várható kikiáltása után. A Státus kód nevû terv szerint elsõsorban a helyi rendõrségnek kell kézben tartania a helyzetet. A NATO vezetésû KFOR-erõket csak akkor vetik be, ha súlyos összecsapások törnének ki. A pristinai rendõri vezetés abból indul ki, hogy a koszovói rendõrségi állomány szerb tagjai a függetlenség kikiáltása után felmondanak, s helyükre mintegy félezer külföldi egyenruhást kell Észak-Koszovóba irányítani. A koszovói parlament a várakozások szerint közvetlenül a szerbiai elnökválasztás február 3-ára kiírt második fordulója után kikiáltja a tartomány önállóságát. Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.