Fotó: Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája
2025. november 21., 09:002025. november 21., 09:00
– Most készül az Európai Unió hétéves költségvetési terve, amelynek több pontjával nem ért egyet az Európai Parlament. Miért tartja túl szűknek a keretet a jelenlegi válságkörnyezetben?
– Már az elején fontos tisztázni, hogy miből főzünk, ez az Európai Bizottság költségvetési javaslata, amely alapján megkezdődnek a tárgyalások. Ez a folyamat várhatóan 2026 végén, 2027 elején zárul, amikor a tagállamok egyhangúan jóvá kell hagyják a hétéves keretet. A Bizottság javaslata nem túl biztató, mert nem tartalmaz új bevételi forrásokat, miközben egyre több területre szeretnének pénzt költeni.
Ilyen terület a védelmi kiadások: a háború miatt az EU-nak nagyobb kötelezettségei vannak, ami részben indokolt. A gond az, hogy a pénz ugyanannyi marad, de többfelé kell elosztani. Ez azt jelenti, hogy bizonyos területekre kevesebb jutna, például mezőgazdaságra és kohéziós alapokra. Ezek pedig kulcsfontosságúak Románia számára: utakra, iskolafelújításokra, kórházakra fordítjuk őket. A felzárkózás még messze nem teljes, nem érjük el az uniós átlagot, így nem fogadhatjuk el ezeket a megszorításokat.
– A Tanács, főként a nettó befizető országok, nem támogatják a költségvetés érdemi megemelését. Hogyan lehetne mégis több forráshoz jutni?
– Két irányból lehet erre ránézni. Egyrészt ott vannak a „fukar” országok, amelyek többet fizetnek be, mint amennyit visszakapnak. Ők nem akarnak többet befizetni. Rendben, de akkor hogyan lesz több pénz? Úgy, ha az Európai Uniónak van több saját bevétele. Ez lehet közös európai adó, nagyobb részesedés a vámokból, digitális adó vagy nagyvállalati adó. Csakhogy erre sincs meg a tagállamok többségében a szándék, így nem nő a költségvetés.
Hitelfelvétel is lehet megoldás, de az hosszú távon veszélyes. A PNRR forrásainak 40 százalékát hitelből finanszírozták, és a mostani költségvetés 20 százaléka már adósságtörlesztésre megy. Ez nem tartható, mert a következő generációk fizetik ki azt, amit mi most elköltünk.
Fotó: Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája
– Többször szóba került, hogy kulcsterületek alulfinanszírozottak. Mit jelent ez konkrétan?
– Olyan területekről beszélünk, amelyeket az EU maga is prioritásként kezel: kutatás-fejlesztés, digitális átállás, zöld beruházások, külpolitika, humanitárius segítség. Ezekre nincs elég forrás. Versenyképesnek kell lennünk Kínával, az USA-val szemben, mert ha nem, vesztesek leszünk. Ez nem csak gazdasági kérdés: ha nincs fejlődés, kevesebb lesz a munkahely, csökken az életszínvonal.
A Covid-válság idején mindenkinek világos lett: alap egészségügyi termékekből nincs gyártókapacitásunk. Akkor azt mondtuk, felépítjük ezeket, de nem tettük meg, mert nem volt rá elég pénz. Most a háború miatt a védelmi ipart akarjuk fejleszteni, és közben „elfelejtjük” a többi szektort. Ciklikusan reagálunk válságokra, de egyik esetben sem végezzük el a feladatot. Ez az Európai Bizottság kritikája is részünkről.
És közben a hagyományos területek, mint a mezőgazdaság, háttérbe szorulnak. A gazdák nem csak egy szociális réteg, hanem élelmiszert állítanak elő, amit mi fogyasztunk. Ha nem helyi terméket veszünk, akkor drágább importból kell fedezni a szükségleteinket. Egyensúlyba kell helyezni a politikai döntéseket.
– A közös agrárpolitika hagyományosan az egyik legnagyobb uniós kiadási terület. Merre tart ez a rendszer?
– Már az előző időszakban a Bizottság zöldítésre, környezetvédelemre helyezte a hangsúlyt, és a mezőgazdaság mindig ennek az elszenvedője lett. Most arról beszélnek, hogy a támogatási borítékot teljes egészében nemzeti szintre delegálják. Ez Románia számára rossz hír. A centralizált állami döntéshozatal nálunk többször is csődöt mondott. A regionális, helyi szint az, ahol érdemi döntéseket lehet hozni.
Ráadásul a Bizottság eredeti javaslata szerint a mezőgazdasági keret 20 százalékkal csökkenne. Ez inflációval együtt 40 százalékos reálcsökkenést jelentene. Az Európai Néppárt frakciója nem támogatta ezt, és ennek lett is eredménye: a Bizottság ígért 50 milliárd eurónyi pluszt a mezőgazdaság számára, és megtartja a vidékfejlesztési pillért, ami korábban eltűnni látszott. De még messze vagyunk a végső verziótól.
Egy ajánlat vagy tárgyalási alap, vagy nem. Ha rossz, azt vissza kell vonni. Mi most ezért dolgozunk: hogy a Bizottság új, javított javaslattal álljon elő. A tagállamok helyezkednek, a fukarok elégedettek az eredeti javaslattal, Közép- és Kelet-Európa az érdekeiért, a nagyobb költségvetésért lobbizik. Romániát nem hallom, nem látom, lehet, hogy csendben érdeket érvényesít, de ennek nyomát még Brüsszelben nem érzékeltem.
Fotó: Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája
– A kistermelők, az állattartók, a hegyvidéki és hátrányos helyzetű térségek támogatásának növelése, a fiatal gazdák segítése – mind jól hangzó célok. Hogyan működhet ez Erdélyben, Székelyföldön?
Ott van például a szándék, hogy lépjen életbe a capping, tehát hogy egy bizonyos terület fölött csökkenjen a támogatás, aztán szűnjön meg egészen. Nyilván, Erdélyben, és Székelyföldön különösképpen, a tagosítás vagy működik, vagy nem, de inkább nem. A nadrágszíj parcellákat nem lehet összegyúrni egybe, ez gazdaságilag egy előnytelen helyzet, de számunkra egy kulturális-földrajzi adottság, és ez is meg kell kapja a megfelelő támogatást.
Pozitívum, hogy a hazai támogatások szintje végre elérheti az uniós átlagot, mivel minimum és maximum hektárarányos támogatást terveznek. Az egyszerűsítés is fontos elem: 10 hektár alatt ne legyen bürokratikus kötelezettség. A gazda ne papírozzon, hanem dolgozzon.
A zöld vállalások esetében pedig az az elképzelés, ne legyen kötelező olyan beruházásokat végezni, amelyek nem növelik a termelékenységet. Legyen ösztönzés azok számára, akik vállalják, de ne legyen kötelező minden gazdára.
– Mi a helyzet a kohéziós politikával? Lesz-e pénz aszfaltra a következő ciklusban? Nálunk különösen fontos lenne az előlegek növelése, a pályázatkezelés felgyorsítása is.
– Az elmúlt években, amióta a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség kezel bizonyos programokat Erdély hat megyéjében, minden gördülékenyebben megy. Már nem kell Bukarestbe járni fél csomagtartónyi papírral.
Az önkormányzatok azt kérdezik: lesz-e pénz aszfaltra? Mert ez a legláthatóbb eredmény. De persze sok más beruházásra is szükség van: iskolákra, rendelőkre, közösségi terekre. Erdélyt sosem kényeztette el a központi kormány, itt az uniós pénzek jelentették a fejlesztések több mint egyharmadát. Ezért kulcsfontosságú, hogy továbbra is érkezzenek ezek a források.
A kritikusok mondhatják, hogy volt időnk felzárkózni, miért nem tettük meg? A válasz: mert a nagy összegeket Bukarest magánál tartotta, és nem valósította meg a projekteket. Hol vannak az új kórházak, a kolozsvári metró? Nem készült el, mert nem volt hatékony az államigazgatás.
– Mit tehetünk ezekben a helyzetekben?
– Az RMDSZ-nek megvan a maga politikai üvegplafonja. A parlamentben 6–7 százalékot teszünk ki, a kormánykoalícióban most 10-et. Ahol van miniszterünk, mint Cseke Attila a fejlesztési tárcánál, ott gyorsítottunk, digitalizáltunk, és azokat a beruházásokat, amit elkezdtünk, azt be is fejezzük. Más minisztériumokért nem tudunk felelősséget vállalni.
Brüsszelben mi tesszük a dolgunkat: védjük a térség érdekeit, és ebben támogat minket az Európai Néppárt. Közös hajóban evezünk: a kelet- és dél-európai országok, de még a nyugatiak is profitálnak a felzárkózási folyamatból.
– Tehát lesz aszfalt?
– Valamennyi biztosan lesz. Hogy meddig ér az aszfaltozott út, az majd a költségvetési tárgyalások végén derül ki.
(X – fizetett hirdetés)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
Látogatottsági adatok