Fotó: MTI/Vajda János
„Katasztrófa”, „háborús övezet”, „előzmény nélküli” – így jellemezte a sajtó az elmúlt napokban a Németországban és Nyugat-Európa más térségeiben pusztító árvizeket. A halálos áldozatok száma meghaladta a 150-et, és még növekedik. Sokan felteszik a kérdést, hogyan történhetett ez meg, és miért volt ennyire súlyos a helyzet – olvasható az AFP hírügynökség elemzésében.
2021. július 21., 16:252021. július 21., 16:25
2021. július 21., 16:262021. július 21., 16:26
„Az alacsony hőmérsékletek miatt négy napon keresztül páradús légtömegek rekedtek magasan a régió fölött” – magyarázta Jean Jouzel klimatológus, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) korábbi alelnöke.
A Német Meteorológiai Szolgálat adatai szerint
Európában korábban többször is voltak komoly károkat okozó árvizek, ám az e heti áradások „mind a vízmennyiség, mind a lezajlásuk hevessége tekintetében rendkívüliek voltak” – állapította meg Kai Schroeter német hidrológus.
Sok európai politikus a globális felmelegedést okolta a történtekért, az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldali párt viszont azzal vádolta őket, hogy eszközként használják fel az árvizeket a környezetvédelmi kérdések napirenden tartásához.
– jelentette ki Schroeter.
A szakember magyarázata szerint a klímaváltozások nyomán a Föld hőmérséklete folyamatosan nő, ezért több víz párolog el, ami nagyobb tömegű párát juttat az atmoszférába, növelve a bőséges esőzések kockázatát.
„A Rajna rendszeresen kiönt, ezért a folyam melletti városok árvízvédelmi gátakat építettek, eltérően a kisebb folyók melletti városoktól és falvaktól” – magyarázta Armin Laschet, az árvizek által erősen sújtott Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormányfője.
„A lassú folyású, hosszabb folyók vízszintje lassabban növekszik, így több idő van a védekezésre” – mondta Schroeter.
Németországban a helyhatóságokat keményen bírálták, amiért nem menekítették ki időben a lakosságot.
– nyilatkozta Hannah Cloke, a nagy-britanniai Reading Egyetem hidrológia professzora.
„Néhány áldozat alábecsülte a veszélyt, és nem tartott be két alapvető szabályt a nagy esőzések idején: először is kerülje a pincéket, ahol a víz behatol. Másodszor pedig azonnal kapcsolja ki az áramot” – mondta Armin Schuster, a természeti katasztrófákra szakosodott állami ügynökség (BKK) elnöke.
Az érintett régiókra az elmúlt hetekben szokatlanul nagy mennyiségű csapadék hullott, a talaj telítődött, és nem tudta felszívni a vizet. Ha a talajt egy mesterséges réteggel fedik le, mint amilyen a cement, akkor kevesebb vizet képes felszívni, ami növeli az árvízveszélyt – közölte az Agerpres.
„Az urbanizációnak szerepe volt abban, ami történt. Vajon negyven évvel ezelőtt is ilyen lesújtó lett volna az áldozatok mérlege?” – tette fel a kérdést Jouzel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!