
Fotó: MTI/Vajda János
„Katasztrófa”, „háborús övezet”, „előzmény nélküli” – így jellemezte a sajtó az elmúlt napokban a Németországban és Nyugat-Európa más térségeiben pusztító árvizeket. A halálos áldozatok száma meghaladta a 150-et, és még növekedik. Sokan felteszik a kérdést, hogyan történhetett ez meg, és miért volt ennyire súlyos a helyzet – olvasható az AFP hírügynökség elemzésében.
2021. július 21., 16:252021. július 21., 16:25
2021. július 21., 16:262021. július 21., 16:26
„Az alacsony hőmérsékletek miatt négy napon keresztül páradús légtömegek rekedtek magasan a régió fölött” – magyarázta Jean Jouzel klimatológus, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) korábbi alelnöke.
A Német Meteorológiai Szolgálat adatai szerint
Európában korábban többször is voltak komoly károkat okozó árvizek, ám az e heti áradások „mind a vízmennyiség, mind a lezajlásuk hevessége tekintetében rendkívüliek voltak” – állapította meg Kai Schroeter német hidrológus.
Sok európai politikus a globális felmelegedést okolta a történtekért, az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldali párt viszont azzal vádolta őket, hogy eszközként használják fel az árvizeket a környezetvédelmi kérdések napirenden tartásához.
– jelentette ki Schroeter.
A szakember magyarázata szerint a klímaváltozások nyomán a Föld hőmérséklete folyamatosan nő, ezért több víz párolog el, ami nagyobb tömegű párát juttat az atmoszférába, növelve a bőséges esőzések kockázatát.
„A Rajna rendszeresen kiönt, ezért a folyam melletti városok árvízvédelmi gátakat építettek, eltérően a kisebb folyók melletti városoktól és falvaktól” – magyarázta Armin Laschet, az árvizek által erősen sújtott Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormányfője.
„A lassú folyású, hosszabb folyók vízszintje lassabban növekszik, így több idő van a védekezésre” – mondta Schroeter.
Németországban a helyhatóságokat keményen bírálták, amiért nem menekítették ki időben a lakosságot.
– nyilatkozta Hannah Cloke, a nagy-britanniai Reading Egyetem hidrológia professzora.
„Néhány áldozat alábecsülte a veszélyt, és nem tartott be két alapvető szabályt a nagy esőzések idején: először is kerülje a pincéket, ahol a víz behatol. Másodszor pedig azonnal kapcsolja ki az áramot” – mondta Armin Schuster, a természeti katasztrófákra szakosodott állami ügynökség (BKK) elnöke.
Az érintett régiókra az elmúlt hetekben szokatlanul nagy mennyiségű csapadék hullott, a talaj telítődött, és nem tudta felszívni a vizet. Ha a talajt egy mesterséges réteggel fedik le, mint amilyen a cement, akkor kevesebb vizet képes felszívni, ami növeli az árvízveszélyt – közölte az Agerpres.
„Az urbanizációnak szerepe volt abban, ami történt. Vajon negyven évvel ezelőtt is ilyen lesújtó lett volna az áldozatok mérlege?” – tette fel a kérdést Jouzel.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
szóljon hozzá!