
Fotó: Facebook/Minority SafePack
Az Európai Unió Törvényszéke elutasította a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés szervezőinek az Európai Bizottság azon döntése elleni keresetét, amely szerint a brüsszeli testület nem tesz lépéseket új uniós jogszabályalkotásra a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében – erről az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága tájékoztatott szerdán.
2022. november 09., 12:142022. november 09., 12:14
2022. november 09., 13:522022. november 09., 13:52
Mint ismeretes, a Minority SafePack nevű kezdeményezés arra irányul, hogy felszólítsa az Európai Uniót a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozók védelmének javítására, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére. Miután az Európai Unió Törvényszékének korábbi ítéletét követően az Európai Bizottság tavaly januárban bejegyezte az európai polgári kezdeményezést, és összegyűlt az annak sikerességéhez szükséges egymillió aláírás, úgy döntött, hogy nem teszi meg a számára lehetséges jogalkotási lépéseket.
Az európai polgári kezdeményezést benyújtó szervezet az Európai Bizottság döntését támadta meg a Törvényszéken. A Törvényszék megállapította, hogy az Európai Bizottság eleget tett kötelezettségének a vitatott kezdeményezés tekintetében, amikor úgy ítélte meg, hogy nincs szükség további jogszabályokra.
Az ítélet szerint a brüsszeli testület egyebek mellett jogosan ítélte úgy, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Modern Nyelvek Európai Központja (ECML) által kitűzött célok, tevékenységek és elvégzett feladatok szintén hozzájárulhatnak a kezdeményezésszervezők szándékainak megvalósításhoz, elkerülve ezzel az erőfeszítések megkettőzését és az erőforrások pazarlását. Ezen túlmenően az Európai Bizottság jogosan vélte úgy, hogy az integrációval és a társadalmi kohézióval kapcsolatos cselekvési terve tartalmazza a nemzeti kisebbségek jobb társadalmi integrációjának elősegítését a foglalkoztatáson, az oktatáson és a szociális lehetőségeken keresztül.
Az uniós testület továbbá helyesen ítélte meg azt is, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv – amely megkönnyíti a médiatartalmak vételét és továbbadását az Európai Unió egész területén – tagállami betartása hozzájárul a kezdeményezés céljának eléréséhez, nevezetesen a különböző tagállami eredetű és nyelvű audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférés javításához – tette hozzá ítélete indoklásában az uniós törvényszék.
A politikus szerkesztőségünkkel közölte, a kisebbségi jogokért folytatott küzdelem az EU-ban a szerdai döntéstől függetlenül folytatódik. Hozzátette, a FUEN és a Minority SafePack Kezdeményező Bizottsága, illetve jogászaik elemezni fogják a Törvényszék érvelését, és eldöntik, hogy milyen lépéseket tegyenek, egyelőre valószínűnek tűnik, hogy fellebbezni fognak. „Addig is, a FUEN folytatja munkáját az őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvi csoportok nyelvi és kulturális sokszínűségének védelme és támogatása érdekében, és törekszik megtalálni a kisebbségek számára előnyös javaslatok megvalósításának módját. Már most is képviseljük a kisebbségek érdekeit például az geoblockingról és a műsorszórásról szóló uniós egyeztetéseken a szakma képviselőivel, az MSPI javaslatainak megvalósítása pedig már folyamatban van Németországban, ahol beemelték a koalíciós megállapodásba és a kormányprogramba. Továbbra is lobbizni fogunk azért, hogy javaslatainkat más tagállamokban is ültessék gyakorlatba” – nyilatkozta Vincze Loránt FUEN-elnök az ítélethirdetést követően.
A határozat ellen a közlésétől számított két hónapon és tíz napon belül fellebbezést lehet benyújtani, amely kizárólag jogkérdésekre korlátozódhat.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
2 hozzászólás