
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Az orosz fegyveres erők csapásokat fognak mérni a döntéshozatal központjaira, a többi között Kijevben, ha az ukrán csapatok megkísérelnek szabotázst elkövetni és csapást mérni az oroszországi létesítményekre – jelentette ki szerdán Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
2022. április 13., 22:272022. április 13., 22:27
2022. április 13., 23:132022. április 13., 23:13
„Látjuk az ukrán csapatok szabotázs- és csapásmérési kísérleteit az Oroszországi Föderáció területén lévő létesítmények ellen. Ha az ilyen esetek folytatódnak, az Oroszországi Föderáció fegyveres erői csapást fognak mérni a döntéshozatal központjaira, a többi között Kijevben, amelytől az orosz hadsereg eddig tartózkodott” – mondta Konasenkov.
A szóvivő figyelmeztetését megelőzően ismertté vált, hogy az orosz Kurszk megyében lévő Gorgyejevka faluban lévő határellenőrző pontra szerdán Ukrajna felől tüzet nyitottak, amit a határőrök viszonoztak. Április 9-én ukrán oldalról aknavetőkkel lőtték az ugyanebben a megyében lévő Gluskovszk járásbeli határellenőrző pontot. Április 5-én Szucsanszk körzetében vettek tűz alá ukrán fegyveresek orosz határőrségi állásokat.
Konasenkov szerda este bejelentette, hogy a mariupoli kereskedelmi tengeri kikötőt teljesen „felszabadították” az Azov „náci alakulat” harcosaitól, a hajókon általuk fogvatartott összes túszt, köztük a külföldieket, kiszabadították. A tábornok szerint az ukrán hadsereg és az Azov maradványai Mariupolban blokád alá kerültek, „megfosztva a kitörés lehetőségétől”.
A vezérőrnagy által ismertetett hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a nap folyamán 36 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg,
Konasenkov azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 130 repülőgépet, 103 helikoptert, 244 légvédelmi rakétarendszert, 447 drónt, 2173 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 243 rakéta-sorozatvetőt, 937 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 2082 darab speciális katonai járművet veszítettek.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!