
Fotó: Pixabay
Jóváhagyta az orosz alkotmánybíróság a négy megszállt ukrajnai régió, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megye Oroszországhoz csatolásáról szóló dokumentumcsomagot.
2022. október 02., 20:422022. október 02., 20:42
A vonatkozó határozatokat a bíróság honlapján tették közzé. A testület a szerződések szövegének alapján megállapította, hogy azok már az aláírásuktól kezdve, vagyis szeptember 30-tól hatályosak, így a négy területet már Oroszország részének tekinti.
Az alkotmánybíróság egyebek között rámutatott, hogy Oroszország az elcsatolt régiók minden népének garantálja az anyanyelv megőrzéséhez, valamint a nyelvtanulás és -fejlesztés feltételei megteremtéséhez való jogát, összhangban az orosz alkotmány 68. cikkével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnapi közlés szerint beterjesztette az Állami Dumának – az alsóháznak – négy régió Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló alkotmányos törvénytervezeteket. Putyin az új régiók Oroszországba való felvételéről szóló szerződések ügyében Szergej Lavrov külügyminisztert és egyik helyettesét, Jevgenyij Ivanovot, az új területekről szóló alkotmányos törvénytervezetekkel kapcsolatban pedig Andrej Klisaszt és Pavel Krasenyinnyikovot, a felső-, illetve az alsóház alkotmányos jogalkotási és államépítési bizottságának elnökét nevezte ki hivatalos képviselőjének.
A csatlakozási szerződéseket és a vonatkozó alkotmányos törvényeket az alsóház a tervek szerint hétfőn, a felsőház pedig kedden tárgyalja majd.
Az annektálásról megkötött szerződések pénteki aláírását megelőzően a négy érintett területen népszavazást tartottak szeptember 23-27. között. A hivatalosan kihirdetett 93-99 százalék közötti eredményt az orosz kormányon kívül egyetlen ország vezetése sem ismerte el törvényesnek.

Az Európai Tanács tagjai közös nyilatkozatban „határozottan elutasították és elítélték” Oroszország azon döntését, hogy az Oroszországi Föderációhoz csatolja a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot, valamint a Herszon és Zaporizzsja megyéket.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
szóljon hozzá!