Példátlan szankciókkal sújtja a nemzetközi közösség Vlagyimir Putyint és Szergej Lavrovot
Fotó: En.kremlin.ru/
Elfogadták az EU-tagországok külügyminiszterei pénteki rendkívüli ülésükön az Oroszország elleni büntetőintézkedések második csomagját, válaszul az Ukrajna elleni orosz hadműveletekre. Amerika arra készül, hogy kitiltja területéről az orosz elnököt.
2022. február 26., 00:532022. február 26., 00:53
2022. február 26., 01:092022. február 26., 01:09
Az uniós intézkedések pénzügyi korlátozásokat tartalmaznak oroszországi vállalatokkal és bankokkal szemben, szerepelnek köztük az energiaszektort érintő korlátozások, a légiközlekedési ipart érintő szigorítások, a kettős felhasználású termékek és technológiák exportjának tilalma, és konkrét személyekre vonatkozó szankciós listák. Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov neve is szerepel a listán, az ő esetükben európai vagyonbefagyasztásról állapodtak meg az uniós külügyminiszterek.
Az uniós főképviselő a sajtókonferencián elmondta: a külügyminiszterek tárgyaltak arról is, hogy Oroszországot esetleg lekapcsolnák a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerről, de ehhez nem volt meg a szükséges egyhangúság. Hozzátette azonban hogy ezt a lehetőséget továbbra sem zárták ki. Borrell azt is kijelentette, hogy „a lényeg, a pénteken elfogadott szankciósintézkedések minél előbbi végrehajtása”. Hangsúlyozta, hogy harmadik szankciós csomag egyelőre nem várható.
Eközben a Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy az Egyesült Államok is szankciókat vezet be személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ellen. Jen Psaki pénteken tudatta, Joe Biden amerikai elnök azt követően döntött arról, hogy többek között az orosz elnököt és külügyminiszterét is szankciókkal sújtja, hogy beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A Fehér Ház szóvivője szerint Putyin és Lavrov esetében az Egyesült Államokba való beutazási tilalmat is foganatosítanak, hozzátéve, az összehangolt fellépés „fontos üzenetet küld”.
Az Egyesült Államok egy nappal korábban Ukrajna megtámadása miatt szankciókkal sújtotta a többi között Oroszország két legnagyobb bankját, és az orosz politikai elit számos tagját is.
Boris Johnson brit miniszterelnök szintén pénteken közölte, a londoni kormány Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter elleni célzott szankciók „azonnali” érvényesítésére készül az Ukrajna elleni orosz támadásra válaszul. A kormányfő a NATO-társállamok vezetőivel foltatott virtuális csúcsértekezleten úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában katasztrofális helyzet kezd kibontakozni, és Putyinnak a hidegháború után kialakult rend felforgatását célzó „revansista” törekvései vannak. A Downing Street egyelőre nem részletezte e szankciók mibenlétét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!