Szolidaritás. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke szerint az EU támogatja Dániát és Grönlandot
Fotó: Európai Tanács
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón.
2026. január 23., 09:152026. január 23., 09:15
Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta: ez az álláspont az Európai Unió szilárd elkötelezettségét tükrözi a nemzetközi jog, a területi integritás és a nemzeti szuverenitás elvei mellett, amelyek alapvető fontosságúak Európa és a nemzetközi közösség számára. Kiemelte: az Európai Unió és az Egyesült Államok régóta partnerek és szövetségesek, a transzatlanti közösség közös értékekre épül, és népeik jólétét, valamint biztonságát szolgálja.
Costa rámutatott: az EU álláspontja szerint a partnerek és szövetségesek közötti kapcsolatokat barátságos és kölcsönösen tiszteletteljes módon kell kezelni. Hozzátette:
Jelezte: az Európai Unió a jövőben erősebb szerepet kíván vállalni ebben a régióban.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Pozitív fejleménynek nevezte, hogy az Egyesült Államok bejelentette: nem vezet be új vámokat Európával szemben. Mint mondta, további vámok bevezetése összeegyeztethetetlen lett volna az EU-USA kereskedelmi megállapodással. Az Európai Uniónak most a megállapodás végrehajtására és a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatok hatékony stabilizálására kell összpontosítania.
Ugyanakkor hangsúlyozta:
„Az európai életforma különbözik az amerikai életformától. Tiszteletben tartjuk az amerikai életformát, ugyanakkor a mi nézőpontunkból rendkívül fontos megőrizni és ápolni a transzatlanti partnerséget” – fogalmazott Costa, hozzátéve: ezért dolgozott az Európai Bizottság az elmúlt évben a kereskedelmi kapcsolatok stabilizálásán.
Mint mondta, ezért működnek együtt a NATO szövetségesei az Egyesült Államokkal a szövetség stabilitásának megerősítésén, és ezért dolgoznak közösen azon is, hogy az Egyesült Államok elkötelezett maradjon Ukrajna támogatása mellett, és hogy Ukrajna igazságos és tartós békét érhessen el. Ezt a munkát az EU a jövőben is folytatja – tette hozzá.
Ugyanakkor komoly kétségeket fogalmazott meg a Béketanács alapokmányának egyes elemeivel kapcsolatban, különösen annak hatókörét, irányítását és az ENSZ Alapokmányával való összeegyeztethetőségét illetően.
Hozzátette: az EU kész együtt dolgozni az Egyesült Államokkal az átfogó gázai béketerv végrehajtásán is, amelynek keretében a Béketanács átmeneti igazgatásként látná el feladatát az ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó határozatával összhangban.
Ennek jegyében a február 12-i vezetői találkozót stratégiai eszmecserének szánják, amely az egységes piac megerősítésére összpontosít az új geoökonómiai környezetben.
A Grönland kapcsán megkötendő keretmegállapodás bejelentése nyomán egyelőre úgy tűnik, fellélegezhetnek a NATO-szövetségesek, mivel most úgy néz ki, nem robban szét a szövetség a sziget miatti nézetkülönbségek nyomán.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékozatón elmondta: az Európai Unió egységes, határozott, ugyanakkor eszkalációt kerülő fellépése eredményesnek bizonyult, és az unió kedvezőbb helyzetben van, mint 24 órával korábban.
A bizottsági elnök hangsúlyozta: az unió szolidaritást vállalt Grönlanddal és Dániával, kiállt azon tagállamok mellett, amelyeket vámfenyegetések értek és aktívan tárgyalt az Egyesült Államokkal több szinten.
Von der Leyen elmondta, hogy az EU négy alapelvet követett: a határozottságot, a párbeszédet, a felkészültséget és az egységet, és ez a megközelítés a jövőben is irányadó marad. Kiemelte: egy önálló Európa felépítésének kulcsa a gazdasági erő és a szükséges biztonsági infrastruktúra megteremtése, amelyhez erős egységes piacra van szükség, ugyanakkor nyitni kell a világ más piacai felé is.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök.
A bizottsági elnök rámutatott: az Európai Unió az elmúlt években alulfinanszírozta az északi-sarki térséget és annak biztonságát, ezért most növelni kívánja befektetéseit. A következő hosszú távú uniós költségvetésben a bizottság javaslata szerint megdupláznák a Grönlandnak nyújtott pénzügyi támogatást, és hamarosan egy átfogó beruházási csomagot is előterjesztenek.
Az elnök a Világgazdasági Fórum helyszínén a Fox Business gazdasági televíziónak a Grönlandról született megállapodástervezetet értékelve kifejtette: célját úgy érte el, hogy az az Egyesült Államoknak nem jelent költséget.
„Mindent megkapunk, amit akartunk, teljes biztonságot, teljes hozzáférést mindenhez” – fogalmazott Donald Trump, és hozzátette, hogy a Grönlandra vonatkozó amerikai jogok közé tartozhat a jövőben, hogy bármennyi katonai bázist és mindenfajta eszközt telepíthet a szigetre.
Kifejtette, hogy a hatalmas sarkvidéki sziget segítségével válhat teljessé az Egyesült Államok területének rakétavédelme.
Az elnök elmondta, hogy a Grönlandra vonatkozó egyezség részleteit még ki kell dolgozni, de a végső megállapodásnak nem lesz időkorlátja.
Őtban hazafelé az elnöki különgépen konkrétumok ismertetése nélkül arról beszélt:
Trump egyben megismételte, hogy az Egyesült Államok védelmi költségvetése 2027-ben 1500 milliárd dollárra emelkedik, aminek fedezetét a vámokból érkező bevétel adja.
Az elnök az európai partnerekkel fennálló viszonnyal kapcsolatban és az őt grönlandi tervei miatt ért nyugat-európai kritikákra reagálva úgy fogalmazott, hogy „jól kijövünk egymással, de mindig volt egy vitám arról, hogy mi mindig ott leszünk számukra, de vajon ők ott lesznek-e számunkra”, majd hozzátette, hogy a kapcsolatoknak kölcsönösnek kell lenniük.
Trump a megállapítást megismételte a NATO szövetségesi viszonyrendszerrel kapcsolatban, megjegyezve, hogy a szervezet költségeinek nagy részét a múltban az Egyesült Államok fedezte. „Mindig mondtam, hogy vajon ott lesznek-e, ha valaha is szükségünk lesz rájuk? Ebben nem vagyok biztos” – fogalmazott az amerikai elnök Davosban.
Nicușor Dan a Grönland-ügy kapcsán: A szuverenitás a nemzetközi jog alapelve és nagyon fontos
Románia álláspontja Grönland ügyében az, hogy a szuverenitás a nemzetközi jog alapelve és nagyon fontos, ugyanakkor minden védelemmel kapcsolatos legitim kérdést párbeszéd útján kell rendezni, különösen ha két NATO-tagország az érintett – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön Brüsszelben.
Az elnök az Európai Tanács informális ülése előtt nyilatkozott az újságíróknak.
Beszámolója szerint az ülés fő napirendi pontjai a transzatlanti kapcsolatokhoz kötődnek, szó lesz Grönland helyzetéről, a vámtarifákról, de az ukrajnai háborúval kapcsolatos fejleményekről és valószínűleg az EU-Mercosur megállapodásról is.
Romániának a Béketanácshoz való csatlakozása kapcsán Nicușor Dan kijelentette, „nem egyszerű a kérdés”, a döntés előtt elemezni kell a Béketanács Charta által előírt jogokat és kötelezettségeket.
Azt is megkérdezték tőle az újságírók, elképzelhetőnek tartja-e Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését. Az elnök szerint ez akkor jöhet szóba, ha Moldovában többségi támogatottsága lesz a Romániához való csatlakozásnak. „Egyelőre nem tartunk ott” – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!