
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/European Commission
Az Európai Unió új, sürgősségi kölcsönökből és támogatásokból álló pénzügyi támogatási csomagot nyújt Ukrajnának – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn rövid sajtónyilatkozatában.
2022. január 24., 14:172022. január 24., 14:17
Mint mondta, az Európai Bizottság első körben egy 1,2 milliárd euró összegű, makroszintű sürgősségi támogatási csomagot javasol. Ez a csomag segíteni fog Ukrajnának abban, hogy az ukrán-orosz határon kialakult konfliktus miatt felmerülő finanszírozási szükségleteit megoldja.
Von der Leyen elmondta azt is, hogy a bizottság hamarosan kidolgoz egy második, hosszabb távú makroszintű támogatási csomagot is, amely viszont Ukrajna modernizációs erőfeszítéseit segíti majd. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság megduplázza az Ukrajnának saját hatáskörében nyújtott kétoldalú támogatásokat is.
„További 120 millió eurót különítünk el, hogy támogassuk Ukrajna államépítési erőfeszítéseit, és hozzájáruljunk az ország ellenálló képességének megerősítéséhez” – mondta.
Emlékeztetett: az EU és az európai pénzügyi intézmények 2014 óta több mint 17 milliárd eurót juttattak az országnak támogatások és kölcsönök formájában. „Mint mindig, az EU ilyen nehéz körülmények között is Ukrajna mellett áll. Ukrajna szabad és szuverén ország. Saját döntéseket hoz” – nyomatékosította Ursula von der Leyen.
Ezzel egy időben Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfő reggel Brüsszelben, a tagországok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve arról számolt be, hogy
„Nincs szükség az ukrán(-orosz) határon kialakult helyzet dramatizálására és a diplomaták hazahívására, hacsak Antony Blinken amerikai külügyminiszter a mai videokonferencián nem lát el minket olyan információval, amely indokolná ezt a lépést” – fejtette ki.
Az amerikai külügyminisztérium „a folyamatos orosz katonai fenyegetésre” és a súlyos koronavírus-járványra hivatkozva Ukrajna elhagyására szólított fel vasárnap minden amerikai diplomatacsaládot, a külképviseleti személyzet minden olyan tagját, akinek jelenlétére ott nincs feltétlenül szükség, és általában az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárokat.
Újságírói kérdésre válaszolva azt is hozzátette, hogy a keddi külügyi tanácskozáson egyelőre nem lesz szó Oroszország elleni újabb konkrét szankciókról.
Dánia külügyminisztere, Jeppe Kofod a tanácskozásra érkezve kijelentette: az Európai Unió készen áll arra, hogy példa nélküli, a 2014-esnél is szigorúbb szankciókat vezessen be Moszkva ellen, amennyiben Oroszország megtámadja Ukrajnát.
– mondta. Simon Coveney ír külügyminiszter kijelentette: az orosz haditengerészeti gyakorlatok az Ír-tenger nemzetközi vizein „nemkívánatosak”. „Nincs hatalmunk megakadályozni, de világossá tettem a dublini orosz nagykövetnek, hogy hazánk nem örül ezeknek a gyakorlatoknak. Ez nem a megfelelő idő arra, hogy növeljük a katonai tevékenységet és a feszültséget” – mondta Coveney.
Annalena Baerbock német külügyminiszer arról beszélt, hogy habár minisztériuma –„készenléti” tervet dolgoz ki a nagykövetségek alkalmazottai és más, Ukrajnában tartózkodó német állampolgárok számára, egyelőre nem lát okot az evakuálásukra.
amellyel Ukrajna elhagyására szólított fel vasárnap minden amerikai diplomatacsaládot és a külképviseleti személyzet minden olyan tagját, akinek jelenlétére ott nincs feltétlenül szükség, hangsúlyozva, hogy az ukrajnai biztonsági helyzetben gyakorlatilag nem történt változás.
„Tiszteletben tartva a külföldi államok azon jogát, hogy szavatolják diplomáciai képviseleteik biztonságát, az amerikai félnek ezt a lépését korainak és a túlzott elővigyázatosság megnyilvánulásának tartjuk.
– fejtette ki Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő a Jevropejszka Pravda hírportálnak. Rámutatott: a döntés nem jelenti azt, hogy a nagykövetség minden alkalmazottja távozik. „A külképviselet továbbra is működik, az alkalmazottak pedig ha akarnak, távozhatnak” – tette hozzá.
Nyikolenko szavai szerint „nem kell aggódni” amiatt, hogy az amerikaiaknak azt tanácsolják, regisztrálják utazási terveiket a külügyminisztérium honlapján, mert ez egy bevett nemzetközi gyakorlat a külföldi állampolgárokkal való kapcsolattartásra, és az ukrán külügyminisztérium is rendelkezik hasonló rendszerrel.
elriasszák a vállalkozásokat, aláássák Ukrajna gazdasági és pénzügyi stabilitását. Ebben a helyzetben fontos, hogy józanul mérjük fel a kockázatokat, és nyugodtak maradjunk” – hangsúlyozta Nyikolenko.
Megjegyezte: Volodimir Zelenszkij elnök, Dmitro Kuleba külügyminiszter és az egész ukrán diplomácia azon van, hogy példátlanul erős támogatást szerezzen Ukrajnának a nemzetközi partnerektől, ezzel rettentve el Oroszországot az agressziótól, és szavatolva az ukrán állampolgárok, az ukrán állam biztonságát.
– tette hozzá a külügyi szóvivő. Az Ukrajinszka Pravda hírportál közben brit médiaértesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy Nagy-Britannia is visszahívja az ukrajnai nagykövetség néhány alkalmazottját és családtagjaikat, az Oroszország felől érkező növekvő fenyegetésre hivatkozva. Az ukrán külügyminisztériumban ezt kommentálva csak annyit mondtak, hogy „a kijevi brit nagykövetség nyitva marad, és továbbra is elvégzi a szükséges munkát”.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
szóljon hozzá!