
Az Európai Bizottság az ideiglenes védelemről szóló irányelv aktiválását javasolta, hogy a tagállamok gyors és hatékony segítséget nyújthassanak az ukrajnai háború elől menekülőknek, valamint iránymutatásokat terjesztett elő a határellenőrzés hatékony kezeléséhez – közölte a brüsszeli testület szerdán.
2022. március 02., 13:152022. március 02., 13:15
2022. március 02., 13:182022. március 02., 13:18
Az uniós bizottság javaslata értelmében a háború elől menekülők ideiglenes védelmet kapnak az Európai Unióban, azaz tartózkodási engedélyhez jutnak, valamint hozzáférést az oktatáshoz és elhelyezkedési lehetőséget a munkaerőpiacon.
Ezzel egyidejűleg az Európai Bizottság olyan gyakorlati iránymutatásokat is előterjesztett, amelyek célja, hogy segítsék a tagállamok határőreit az Ukrajnával közös határokra érkezők hatékony ellátásában, a biztonság teljes körű fenntartása mellett. Az iránymutatás azt is javasolja a tagállamoknak, hogy hozzanak létre különleges vészhelyzeti útvonalakat a humanitárius segély továbbítására – számolt be az MTI.
A bizottsági közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki kijelentette: Európa a védelemre szorulók mellett áll.
– mondta.
Amennyiben az Európai Unió Tanácsa támogatja a bizottsági javaslatot, az ideiglenes védelemről szóló irányelv azonnali hatállyal egy évig lép érvénybe. Az időszak kétszer hathavi időszakkal, azaz legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Az uniós bizottság bármikor javasolhatja a Tanácsnak az ideiglenes védelemre vonatkozó irányelv hatályának megszüntetését, ha azt az ukrajnai helyzet lehetővé teszi – közölték.

Az ukrajnai háborúban nemcsak két ország csap össze, hanem két érték- és világrend, a demokrácia és az autokrácia, valamint a jogállamiság és a fegyverek uralma – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a mechanizmuson keresztül Románia támogatást kaphat a célra létrehozott uniós alapokból a menekülthullám kezelésére és a polgári védelmi tevékenységre.
Közlése szerint több uniós tagállam már felajánlotta segítségét Romániának a megnövekedett határforgalom lebonyolításában és a menekültek elhelyezésében – írja az Agerpres.

Az elmúlt 24 órában 23 862 ukrán állampolgár lépett be Romániába, 5,6 százalékkal többen, mint egy nappal korábban – tájékoztatott szerda reggel az országos határrendészet (IGPF).
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!