Hirdetés

Von der Leyen: két értékrend csap össze, a demokrácia és az autokrácia az ukrajnai háborúban

Archív felvétel •  Fotó: Facebook/ European Comission

Archív felvétel

Fotó: Facebook/ European Comission

Az ukrajnai háborúban nemcsak két ország csap össze, hanem két érték- és világrend, a demokrácia és az autokrácia, valamint a jogállamiság és a fegyverek uralma – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós parlament keddi rendkívüli ülésén.

MTI

2022. március 01., 16:292022. március 01., 16:29

2022. március 01., 17:352022. március 01., 17:35

Az elnök elmondta:

az Európai Unió és szövetségeseinek az orosz agresszióra adott válaszlépései, reagálása szabja meg majd  a nemzetközi rendszerek jövőjét.

Hirdetés

„Ukrajna sorsa a tét, de a mi sorsunk is kockán forog. Meg kell mutatnunk, hogy milyen erő rejlik demokráciáinkban, hogy milyen erejük van az olyan embereknek, akik szabadon és demokratikusan választják meg saját sorsukat” – húzta alá beszédében az elnök.

Von der Leyen több tagállamnak mondott köszönetet, köztük Magyarországnak, az Ukrajnából érkező menekültek befogadásához. Mint mondta, az EU aktiválja az ideiglenes védelmi mechanizmust, hogy a menekültek biztos státuszt kapjanak.

Véleménye szerint az Oroszország elleni uniós szankciók súlyos csapást mérnek Moszkvára, azonban – tette hozzá – a büntetőintézkedések az európai gazdaság számára is költségekkel járnak.

„Úgy vélem, az európai emberek megértik: fel kell lépnünk ezzel a kegyetlen agresszióval szemben. Szabadságunk védelmének ára van, és ezt az árat hajlandóak vagyunk megfizetni” – hangsúlyozta.

Arra is kitért, hogy az EU most először használja az európai költségvetést – 500 millió eurót – arra, hogy fegyvereket vásároljon és szállítson egy megtámadott országnak.

További 500 milliót az EU a humanitárius segélyek fedezésére szán. Az elnök még hozzátette, hogy meg kell szüntetni az Oroszországtól való energiafüggőséget, egyebek között a zöld átállás felgyorsítása által.

Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke felszólalásában „geopolitikai terrorizmusnak” nevezte az Ukrajna elleni orosz inváziót. Mint fogalmazott, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetlen oka a „brutális megszállásra” az, hogy Ukrajna a szabadság útjára akart lépni.

Felhívta a figyelmet, hogy az Oroszország elleni szankciók súlyos következménnyel járnak majd Moszkva számára, ezek azonban az európaiak számára is fájdalmasak lesznek.

„Ezt az árat meg kell fizetnünk, hiszen szabadságunk forog kockán” – hangsúlyozta.

Ukrajna EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban Michel azt mondta: bonyolult kérdés, a tagállamok véleménye erről eltérő, de mihamarabb meg kell fontolni.

Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő beszédében kijelentette: „a geopolitikai Európa megszületésének vagyunk tanúi, a második világháború óta először éljük át, hogy egy ország megszáll egy másikat, és atomfegyverekkel fenyeget”.

Borrell hangsúlyozta: az EU-nak újra kell gondolnia védelmi politikáját, az elrettentő kapacitásokat jelentősen növelni kell. Azt is kiemelte, hogy csak azért, mert az EU valamilyen mértékben függ az orosz gázszállítástól, nem fog lemondani az emberi jogokról.

Ukrajna az európai utat választja, Ukrajna egyenlő tagja szeretne lenni Európának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videóhíváson keresztül kapcsolódott az EP-vitához.
„Meg vagyok győződve arról, hogy megnyílhat az európai út Ukrajna előtt” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, Kijev azt szeretné hallani, hogy valóban van európai perspektíva az ukránok számára. Ukrajna megmutatja, hogy Európához tartozik, belépésével az Európai Unió erősebbé válik, nélküle viszont magányos és szegényebb lesz – tette hozzá.

Zelenszkij hangoztatta: az EU tagállamai egységének és szolidaritásának Ukrajnával magas ára van, több ezer ember életébe kerül.

Az ukránok a hazájukat, a szabadságukat védik, a túlélésért küzdenek. Emberek halála a szabadság ára - hangoztatta, majd kijelentette: senki sem fogja megtörni Ukrajnát, mely azt szeretné, hogy gyermekeinek jobb jövője legyen.

„Megmutattuk, hogy legalább olyanok vagyunk, mint Európa. Bizonyítsák be, hogy velünk vannak. Bizonyítsák be, hogy nem fognak bennünket magunkra hagyni. Bizonyítsák be, hogy valóban európaiak, ami által az élet győzedelmeskedhet a halál felett” – tette hozzá az ukrán elnök.
Ruszlan Stefancsuk, a kijevi törvényhozás, a Verhovna Rada elnöke bejelentkezésében azt mondta, Ukrajna önvédelmével a civilizált világ határait védi. Ha Ukrajna elesik, nem lehet tudni, hogy hol fog megállni az orosz agresszió – mondta.

Idézet
„Nem lehet Európában békében élni, ha nincs béke Ukrajnában”

– fogalmazott.
Stefancsuk arra kérte az EP-képviselőket, emeljék Ukrajnát az EU stratégiai partnerévé, illetve támogassák, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjelölt országává válhasson. Ukrajna bizonyítja, hogy európai elkötelezettségű, hogy demokratikusan működő országot szeretne, és saját maga szeretne dönteni sora felett – tette hozzá.

Roberta Metsola EP-elnök köszöntőjében kijelentette: az Európai Parlament elismeri és támogatja Ukrajna európai perspektíváját. Az EP üdvözli Ukrajna jelentkezését az uniós tagjelölti státuszra, és dolgozni fog e cél megvalósítása érdekében. „Együtt kell szembenéznünk a jövővel” – fogalmazott.
Közölte: az EP el kívánja érni, hogy megtiltsa a Kreml képviselőinek, hogy belépjenek az EP épületeibe, ugyanis – mint fogalmazott – „agresszoroknak és a háborús uszítóknak nincs helyük a demokrácia házában”.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 10., kedd

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen

Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Aramco: katasztrofális következményei lehetnek, ha nem indul meg az olajszállítás a Hormuzi-szoroson

A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.

Aramco: katasztrofális következményei lehetnek, ha nem indul meg az olajszállítás a Hormuzi-szoroson
2026. március 10., kedd

Szili Katalin: a székely szabadság ügye nemcsak a székelyek ügye, hanem közös európai felelősség

A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.

Szili Katalin: a székely szabadság ügye nemcsak a székelyek ügye, hanem közös európai felelősség
2026. március 10., kedd

Ukrajna szerint „fizikai és pszichológiai nyomást” alkalmaztak Magyarországon a titokzatos pénzszállítmány kísérői ellen

A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.

Ukrajna szerint „fizikai és pszichológiai nyomást” alkalmaztak Magyarországon a titokzatos pénzszállítmány kísérői ellen
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Irán és Amerika egymást fenyegeti a Hormuzi-szoros kapcsán, Teherán nem tárgyal

Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.

Irán és Amerika egymást fenyegeti a Hormuzi-szoros kapcsán, Teherán nem tárgyal
2026. március 10., kedd

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára

Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára
2026. március 09., hétfő

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány

Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány
Hirdetés
2026. március 09., hétfő

Újabb iráni rakétát lőttek le Törökország légterében, Putyin gratulált az új legfőbb vezetőnek

A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.

Újabb iráni rakétát lőttek le Törökország légterében, Putyin gratulált az új legfőbb vezetőnek
2026. március 09., hétfő

Elemző: nem jött be a Hormuzi-szoros lezárása Irán számára, Teherán ellen fordul a lépés

Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.

Elemző: nem jött be a Hormuzi-szoros lezárása Irán számára, Teherán ellen fordul a lépés
2026. március 09., hétfő

Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt

Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.

Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt
Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt
2026. március 09., hétfő

Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt

Hirdetés
Hirdetés