2011. április 07., 15:552011. április 07., 15:55
A nagy többséggel megszavazott állásfoglalásban a testület sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a Görögországgal való rendezetlen névvita továbbra is akadályozza a csatlakozási folyamatot. A dokumentum utalt arra, hogy nem csupán az Európai Parlament, hanem az unió fő végrehajtó intézménye, az Európai Bizottság is a tárgyalások megkezdését tartaná kívánatosnak, egyedül a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal nem sikerült még elfogadtatni a javaslatot a görög vétó miatt.
A történelmi múlt eltérő értelmezésében gyökerező névvita lényege, hogy Görögország - ahol szintén van egy Macedónia nevű tartomány - nem hajlandó tudomásul venni a volt jugoszláv tagköztársaságot Macedóniaként.
Az EP egyúttal aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a 2005 óta EU-tagjelölt Macedóniában növekszik a feszültség az etnikumok között. A múlt héten bejelentett előre hozott választásokkal kapcsolatban azt szorgalmazta az uniós parlament, hogy mindegyik párt konstruktív és aktív szerepet vállaljon a választások során. Aggasztó jelenségnek nevezték az állásfoglalásban a fiatalokat sújtó magas munkanélküliséget, a korrupciót, az igazságügyi reformok lelassulását, a civilszervezetek megfélemlítését, valamint a sajtószabadság romlását.
A kérdésről folytatott vitában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője úgy vélekedett: nyomást kell gyakorolni a macedón politikai erőkre, hogy hagyjanak fel a populista politikával, és az ellenzék térjen vissza a törvényhozásba.
„Eszköztelenek vagyunk azonban, ha az Európai Unió nem nyújt hiteles bővítési perspektívát Macedónia számára. Közép-európaiként abszurdnak tartom a görög-macedón névvitában mindkét ország magatartását. A magyar politikusok részéről soha fel sem merült, hogy 2007-ben történelmi ürügyekre hivatkozva akadályozzák Románia felvételét” - mondta.
Az Európai Parlament csütörtökön arról is állásfoglalást fogadott el, hogy a demokratikus reformokért cserébe „európai távlatot” kell ajánlani az unió keleti szomszédainak. Azt a módosító javaslatot nem szavazták meg, amely az uniós tagság lehetőségét megfogalmazva konkretizálta volna az „európai távlat” mibenlétét. Az EP a jól teljesítő és a lemaradó országok közötti erőteljesebb különbségtételt szorgalmazta. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az uniónak ki kellene dolgoznia azt a kritériumrendszert, mely lehetővé tenné a különböző országok demokratikus reformjainak értékelését, teljesítményük elbírálását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!