
Képünk illusztráció
Fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Sajtóiroda
A megemelkedett energiaárakról, az erősödő migrációról, a koronavírus-járvány okozta válságról, a digitális átállás kihívásairól, és az uniós külkapcsolatokról tárgyalnak az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfői a csütörtökön kezdődő brüsszeli találkozójukon.
2021. október 20., 15:192021. október 20., 15:19
A személyes részvétellel, kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozón az Európai Tanács tagjai áttekintik a járványügyi és a koronavírus elleni oltóanyagokkal kapcsolatos helyzetet, valamint véleménycserét folytatnak az oltási stratégiákat illetően levont tanulságokról.
Az ülésen a tagállami vezetők az energiaárak közelmúltbeli emelkedéséről is tárgyalni fognak. Megvizsgálják, hogy nemzeti és európai szinten milyen intézkedésekkel lehetne enyhíteni az áremelkedés hatásait. Az Európai Bizottság október közepén mutatott be intézkedéscsomagot a megemelkedett energiaárak okozta rendkívüli helyzet rövid és középtávú tagállami kezelésére.
A megbeszélések középpontjában áll még az európai digitális átállás biztosítására irányuló uniós cél. A napirenden a digitális menetrenddel és a fontosabb jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos eredmények, valamint a digitális összeköttetés és a globális partnerségek jelentőségének kérdése szerepel majd. Az uniós tagállamok vezetői a találkozón értékelik majd a migráció témakörében a júniusi tanácsülés zárónyilatkozatában rögzítettek végrehajtását, továbbá stratégiai megbeszélést tartanak az uniós kereskedelempolitikáról.
A külkapcsolatok területét érintve a Tanács tagjai áttekintik az Európa és Ázsia közötti globális partnerség (ASEM) november 25-26-án tervezett virtuális csúcstalálkozójának témáit, továbbá a Keleti Partnerség országaival (Georgia, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Ukrajna) december 15-re tervezett csúcstalálkozó előkészítésének eddigi eredményeit.
Az Európai Tanács 2019 decemberében hagyta jóvá azt a célkitűzést, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Egy évvel később megállapodott abban a kötelező uniós célkitűzésben, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó 55 százalékkal csökkenjen az EU kibocsátása. A megbeszélés előkészíti a november közepén Glasgow-ban, az ENSZ szervezésében tervezett klímakonferencia uniós részvételét.
Információk szerint a tagállami vezetők holland javaslatra megbeszélést folytatnak a lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntéséról, amelyben a testület a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg azokon a területeken, amelyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A lengyel alkotmánybíróság nem vonta kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzítette, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
szóljon hozzá!