Képünk illusztráció
Fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Sajtóiroda
A megemelkedett energiaárakról, az erősödő migrációról, a koronavírus-járvány okozta válságról, a digitális átállás kihívásairól, és az uniós külkapcsolatokról tárgyalnak az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfői a csütörtökön kezdődő brüsszeli találkozójukon.
2021. október 20., 15:192021. október 20., 15:19
A személyes részvétellel, kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozón az Európai Tanács tagjai áttekintik a járványügyi és a koronavírus elleni oltóanyagokkal kapcsolatos helyzetet, valamint véleménycserét folytatnak az oltási stratégiákat illetően levont tanulságokról.
Az ülésen a tagállami vezetők az energiaárak közelmúltbeli emelkedéséről is tárgyalni fognak. Megvizsgálják, hogy nemzeti és európai szinten milyen intézkedésekkel lehetne enyhíteni az áremelkedés hatásait. Az Európai Bizottság október közepén mutatott be intézkedéscsomagot a megemelkedett energiaárak okozta rendkívüli helyzet rövid és középtávú tagállami kezelésére.
A megbeszélések középpontjában áll még az európai digitális átállás biztosítására irányuló uniós cél. A napirenden a digitális menetrenddel és a fontosabb jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos eredmények, valamint a digitális összeköttetés és a globális partnerségek jelentőségének kérdése szerepel majd. Az uniós tagállamok vezetői a találkozón értékelik majd a migráció témakörében a júniusi tanácsülés zárónyilatkozatában rögzítettek végrehajtását, továbbá stratégiai megbeszélést tartanak az uniós kereskedelempolitikáról.
A külkapcsolatok területét érintve a Tanács tagjai áttekintik az Európa és Ázsia közötti globális partnerség (ASEM) november 25-26-án tervezett virtuális csúcstalálkozójának témáit, továbbá a Keleti Partnerség országaival (Georgia, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Ukrajna) december 15-re tervezett csúcstalálkozó előkészítésének eddigi eredményeit.
Az Európai Tanács 2019 decemberében hagyta jóvá azt a célkitűzést, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Egy évvel később megállapodott abban a kötelező uniós célkitűzésben, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó 55 százalékkal csökkenjen az EU kibocsátása. A megbeszélés előkészíti a november közepén Glasgow-ban, az ENSZ szervezésében tervezett klímakonferencia uniós részvételét.
Információk szerint a tagállami vezetők holland javaslatra megbeszélést folytatnak a lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntéséról, amelyben a testület a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg azokon a területeken, amelyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A lengyel alkotmánybíróság nem vonta kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzítette, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!