Képünk illusztráció
Fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Sajtóiroda
A megemelkedett energiaárakról, az erősödő migrációról, a koronavírus-járvány okozta válságról, a digitális átállás kihívásairól, és az uniós külkapcsolatokról tárgyalnak az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfői a csütörtökön kezdődő brüsszeli találkozójukon.
2021. október 20., 15:192021. október 20., 15:19
A személyes részvétellel, kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozón az Európai Tanács tagjai áttekintik a járványügyi és a koronavírus elleni oltóanyagokkal kapcsolatos helyzetet, valamint véleménycserét folytatnak az oltási stratégiákat illetően levont tanulságokról.
Az ülésen a tagállami vezetők az energiaárak közelmúltbeli emelkedéséről is tárgyalni fognak. Megvizsgálják, hogy nemzeti és európai szinten milyen intézkedésekkel lehetne enyhíteni az áremelkedés hatásait. Az Európai Bizottság október közepén mutatott be intézkedéscsomagot a megemelkedett energiaárak okozta rendkívüli helyzet rövid és középtávú tagállami kezelésére.
A megbeszélések középpontjában áll még az európai digitális átállás biztosítására irányuló uniós cél. A napirenden a digitális menetrenddel és a fontosabb jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos eredmények, valamint a digitális összeköttetés és a globális partnerségek jelentőségének kérdése szerepel majd. Az uniós tagállamok vezetői a találkozón értékelik majd a migráció témakörében a júniusi tanácsülés zárónyilatkozatában rögzítettek végrehajtását, továbbá stratégiai megbeszélést tartanak az uniós kereskedelempolitikáról.
A külkapcsolatok területét érintve a Tanács tagjai áttekintik az Európa és Ázsia közötti globális partnerség (ASEM) november 25-26-án tervezett virtuális csúcstalálkozójának témáit, továbbá a Keleti Partnerség országaival (Georgia, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Ukrajna) december 15-re tervezett csúcstalálkozó előkészítésének eddigi eredményeit.
Az Európai Tanács 2019 decemberében hagyta jóvá azt a célkitűzést, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Egy évvel később megállapodott abban a kötelező uniós célkitűzésben, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó 55 százalékkal csökkenjen az EU kibocsátása. A megbeszélés előkészíti a november közepén Glasgow-ban, az ENSZ szervezésében tervezett klímakonferencia uniós részvételét.
Információk szerint a tagállami vezetők holland javaslatra megbeszélést folytatnak a lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntéséról, amelyben a testület a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg azokon a területeken, amelyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A lengyel alkotmánybíróság nem vonta kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzítette, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!