Hirdetés

Az egyiptomi hírszerzés megfúrta az Izrael és Hamász közötti fegyverszüneti megállapodást

Szabotázs. A gázai tűzszünet az egyiptomi hírszerzés egyik vezetőjének machinációi miatt hiúsult meg •  Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg

Szabotázs. A gázai tűzszünet az egyiptomi hírszerzés egyik vezetőjének machinációi miatt hiúsult meg

Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg

Az egyiptomi hírszerzés fű alatt megváltoztatta annak a tűzszüneti javaslatnak a feltételeit, amelyet Izrael már a hónap elején aláírt, és ezzel végül meghiúsította azt a megállapodást, amely a megbeszéléseket ismerő három személy szerint lehetővé tette volna az izraeli túszok és palesztin foglyok szabadon bocsátását, valamint a gázai harcok ideiglenes befejezését.

Hírösszefoglaló

2024. május 22., 09:302024. május 22., 09:30

A tűzszüneti megállapodás, amelyet a Hamász végül május 6-án jelentett be, nem az volt, amiről a katariak vagy az amerikaiak azt hitték, hogy a Hamász elé terjesztették egy esetleges végső felülvizsgálatra – mondták a források.

Az egyiptomi hírszerzés által végrehajtott változtatások, amelyek részleteiről korábban nem számoltak be, haragot és bírálatokat váltottak ki az Egyesült Államok, Katar és Izrael tisztségviselői részéről, és zsákutcába juttatták a tűzszüneti tárgyalásokat.

Idézet
Mindannyiunkat átvertek”

– mondta az egyik forrás a CNN-nek.

Hirdetés

Bill Burns, a CIA igazgatója, aki az amerikaiak tűzszüneti megállapodás közvetítésére tett erőfeszítéseinek élére állt, a térségben tartózkodott, amikor eljutott hozzá a hír, hogy az egyiptomiak megváltoztatták a megállapodás feltételeit. Dühös volt és zavarba jött – mondta ugyanez a személy , mivel úgy vélte, hogy ez azt a látszatot kelti, mintha nem lett volna képben, vagy nem tájékoztatta volna az izraelieket a változásokról.

A halk szavú és szelíd modorú Burns „majdnem kiborult” – mondta a forrás.

A CIA szóvivője nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

Az ügyet ismerő három forrás a CNN-nek elmondta, hogy

a változtatásokért egy Ahmed Abdel Halek nevű magas rangú egyiptomi hírszerzési tisztviselő volt a felelős.

Halek az egyiptomi hírszerzés vezetőjének, Abbasz Kamelnak a helyettese, aki Burns partnere volt az egyiptomi közvetítésben, a tűzszüneti tárgyalásokon való egyiptomi közvetítésben.

Egy, a tárgyalásokat jól ismerő forrás szerint Abdel Halek mást mondott az izraelieknek és mást a Hamásznak. A forrás szerint

a Hamász követelései közül utólag többet is beillesztettek az eredeti változatba, amelybe Izrael hallgatólagosan beleegyezett, hogy biztosítsák a Hamász jóváhagyását.

A többi közvetítőt azonban nem tájékoztatták, és ami a legfontosabb, az izraelieket sem.

Minden fél abban a feltételezésben élt, hogy az egyiptomiak ugyanazt a dokumentumot adták át, amelyet Izrael aláírt, és amelyről a többi közvetítő, az USA és Katar is tudott –

mondta az illető.

Az egyiptomi kormány nem reagált.

Eközben Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy a háborút követően „nagyon világos terve” van a gázai jövőre vonatkozóan.

A kormányfő kedden a CNN-nek kijelentette, hogy

Izrael elsődleges célja a Hamász felszámolása, majd „Gáza tartós demilitarizálása” és végül újjáépítése.

Gáza újratelepítése izraeli telepesekkel azonban „soha nem szerepelt a tervekben” – mondta Netanjahu.

„Néhány választóm nem örül ennek, de ez az én álláspontom” – mondta.

A miniszterelnök az interjúban megerősítette elkötelezettségét a Gázai övezetet kormányzó Hamász felszámolása mellett, mielőtt megfontolná az övezet demilitarizálását.

Mivel még mindig több mint száz túszt tartanak fogva a Gázai övezetben, egyre nagyobb a nyomás egy olyan megállapodás érdekében, amely a túszok szabadon bocsátását tűzszünetért cserébe biztosítaná.

Amikor azonban arról a közvélemény-kutatásról kérdezték, amely szerint az izraeliek többsége úgy véli, hogy a túszok kiszabadítása fontosabb, mint a katonai akció, Netanjahu azt mondta, hogy egyik sem lehetséges a másik nélkül.

„A Hamász elleni katonai fellépésünk valójában annak az eszköze, hogy visszaszerezzük a túszokat, mert katonai nyomás nélkül, lényegében anélkül, hogy megszorongatnánk őket, a Hamász nem fog feladni semmit” – mondta az izraeli miniszterelnök, aki egyúttal cáfolta, hogy Izrael „kiéheztetné” a gázai lakosságot.

Több szervezet és ország bírálta az AP gázai élő adásának leállítását
Több szervezet és ország is bírálta kedden, hogy az izraeli hatóságok az „al-Dzsazíra törvényre” hivatkozva lefoglalták az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség felszereléseit és leállították a hírügynökségnek a Gázai övezet északi részéről sugárzott élő adását.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) párizsi székhelyű nemzetközi újságíró jogvédő szervezet „szégyentelen cenzúrának” nevezte az izraeli hatóságok eljárását.
Az RSF elítéli a hírügynökség kamerájának lefoglalását és a Gázai övezetet mutató élő adás beszüntetését, amit (az izraeli hatóságok) azzal indokoltak, hogy a felvételeket az Izraelben betiltott és május 5-én bezárt al-Dzsazíra (katari hírtelevíziónak) továbbítják – írta a szervezet az X közösségi portálon.
Az ENSZ főtitkára „nagyon aggasztónak” tekinti az AP hírügynökség működésének az izraeli kormány által történt korlátozását – közölte napi sajtótájékoztatóján António Guterres szóvivője.
„Az újságíróknak szabadon kell tudniuk dolgozni. Az Associated Press és más médiumok számára biztosítani kell, hogy szabadon, zaklatástól mentesen dolgozhassanak” – mondta a szóvivő.
A Fehér Ház szóvivője kedden „nyilvánvalóan aggasztónak” nevezte, hogy Izrael beszüntette az élő videóadást. Foglalkozni fogunk a kérdéssel – jelentette ki Karine Jean-Pierre, aki felszólította Izraelt, hogy állítsa vissza az élő videót.
A Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista palesztin szervezet, amelynek október 7-én indított Izrael elleni támadása nyomán kirobbant az újabb gázai övezeti háború, keddi közleményében kijelentette, hogy az AP berendezésének elkobzása „ismételt önkényes és elnyomó lépés a sajtószabadság ellen”.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 13., péntek

Eurobarométer: az európaiak közel 70 százaléka gondolja úgy, hogy országa veszélyben van

Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével – derült ki a pénteken közzétett Eurobarométerből.

Eurobarométer: az európaiak közel 70 százaléka gondolja úgy, hogy országa veszélyben van
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Zelenszkij: inkább semmilyen békemegállapodás nem kell, mint hogy rosszat kössünk

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy inkább nem fogad el semmilyen megállapodást, mint hogy rossz megállapodásra kényszerítse az ukránokat.

Zelenszkij: inkább semmilyen békemegállapodás nem kell, mint hogy rosszat kössünk
2026. február 13., péntek

EU-csúcs: az egységes piac, kevesebb bürokrácia és olcsóbb energia a cél

Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.

EU-csúcs: az egységes piac, kevesebb bürokrácia és olcsóbb energia a cél
2026. február 12., csütörtök

Ingatlanpanama? Razziát tartott a rendőrség az Európai Bizottságnál

A belga rendőrség csütörtökön házkutatást tartott az Európai Bizottságban a brüsszeli intézmény 2024-es ingatlaneladásait érintő esetleges szabálytalanságok kivizsgálását célzó nyomozás részeként – tájékoztatott a The Brussels Times.

Ingatlanpanama? Razziát tartott a rendőrség az Európai Bizottságnál
Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

Rutte: biztosítani kell, hogy Oroszország soha többé ne támadhassa meg Ukrajnát

Az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetés jelen van, de amennyiben az Északi-sarkvidék biztonsága kerül szóba, nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy Kína is érdeklődést mutat a térség iránt – közölte a NATO-főtitkár Brüsszelben.

Rutte: biztosítani kell, hogy Oroszország soha többé ne támadhassa meg Ukrajnát
2026. február 12., csütörtök

Hatalmas károk Ukrajnában az újabb orosz csapások után, újabb magyar halott

Az orosz hadsereg összesen 244 támadóeszközt vetett be ukrajnai létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen csütörtökre virradóra, a célpontok több mint 85 százalékát megsemmisítette a légvédelem, azonban a támadásban sokan megsebesültek.

Hatalmas károk Ukrajnában az újabb orosz csapások után, újabb magyar halott
2026. február 12., csütörtök

Trump közölte: tárgyalni akar Iránnal, de a katonai csapás is napirenden van

Donald Trump amerikai elnök továbbra is a tárgyalásos rendezést helyezi előtérbe az Egyesült Államok Iránnal fennálló nézeteltéréseinek rendezése érdekében.

Trump közölte: tárgyalni akar Iránnal, de a katonai csapás is napirenden van
Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

Transznemű nőként azonosították a kanadai iskolai mészárlás elkövetőjét

Mentális problémákkal küszködő 18 éves transznemű nőként azonosította szerdán a kanadai rendőrség a Brit Columbia tartomány Tumbler Ridge-i iskolájában nyolc embert megölő lövöldözőt.

Transznemű nőként azonosították a kanadai iskolai mészárlás elkövetőjét
2026. február 12., csütörtök

Zelenszkij konkrét EU-csatlakozási dátumot akar, Amerikában lehet háromoldalú tárgyalás a szabad gazdasági övezetről

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte szerdán, hogy elfogadta Washington javaslatát, hogy a jövő héten az Egyesült Államokban tartsanak egy újabb tárgyalási fordulót Oroszországgal a háború befejezéséről.

Zelenszkij konkrét EU-csatlakozási dátumot akar, Amerikában lehet háromoldalú tárgyalás a szabad gazdasági övezetről
2026. február 11., szerda

A kisebbségi jogokat is védenie kell Ukrajnának a 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagért

Az Európai Parlament szerdán sürgősségi eljárásban elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amely 90 milliárd euró összegű uniós hitel biztosítását teszi lehetővé Ukrajna számára a 2026-2027-es időszakra.

A kisebbségi jogokat is védenie kell Ukrajnának a 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagért
Hirdetés
Hirdetés