
Szabotázs. A gázai tűzszünet az egyiptomi hírszerzés egyik vezetőjének machinációi miatt hiúsult meg
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Az egyiptomi hírszerzés fű alatt megváltoztatta annak a tűzszüneti javaslatnak a feltételeit, amelyet Izrael már a hónap elején aláírt, és ezzel végül meghiúsította azt a megállapodást, amely a megbeszéléseket ismerő három személy szerint lehetővé tette volna az izraeli túszok és palesztin foglyok szabadon bocsátását, valamint a gázai harcok ideiglenes befejezését.
2024. május 22., 09:302024. május 22., 09:30
A tűzszüneti megállapodás, amelyet a Hamász végül május 6-án jelentett be, nem az volt, amiről a katariak vagy az amerikaiak azt hitték, hogy a Hamász elé terjesztették egy esetleges végső felülvizsgálatra – mondták a források.
Az egyiptomi hírszerzés által végrehajtott változtatások, amelyek részleteiről korábban nem számoltak be, haragot és bírálatokat váltottak ki az Egyesült Államok, Katar és Izrael tisztségviselői részéről, és zsákutcába juttatták a tűzszüneti tárgyalásokat.
– mondta az egyik forrás a CNN-nek.
Bill Burns, a CIA igazgatója, aki az amerikaiak tűzszüneti megállapodás közvetítésére tett erőfeszítéseinek élére állt, a térségben tartózkodott, amikor eljutott hozzá a hír, hogy az egyiptomiak megváltoztatták a megállapodás feltételeit. Dühös volt és zavarba jött – mondta ugyanez a személy , mivel úgy vélte, hogy ez azt a látszatot kelti, mintha nem lett volna képben, vagy nem tájékoztatta volna az izraelieket a változásokról.
A halk szavú és szelíd modorú Burns „majdnem kiborult” – mondta a forrás.
A CIA szóvivője nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Az ügyet ismerő három forrás a CNN-nek elmondta, hogy
Halek az egyiptomi hírszerzés vezetőjének, Abbasz Kamelnak a helyettese, aki Burns partnere volt az egyiptomi közvetítésben, a tűzszüneti tárgyalásokon való egyiptomi közvetítésben.
Egy, a tárgyalásokat jól ismerő forrás szerint Abdel Halek mást mondott az izraelieknek és mást a Hamásznak. A forrás szerint
A többi közvetítőt azonban nem tájékoztatták, és ami a legfontosabb, az izraelieket sem.
mondta az illető.
Az egyiptomi kormány nem reagált.
Eközben Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy a háborút követően „nagyon világos terve” van a gázai jövőre vonatkozóan.
A kormányfő kedden a CNN-nek kijelentette, hogy
Gáza újratelepítése izraeli telepesekkel azonban „soha nem szerepelt a tervekben” – mondta Netanjahu.
„Néhány választóm nem örül ennek, de ez az én álláspontom” – mondta.
A miniszterelnök az interjúban megerősítette elkötelezettségét a Gázai övezetet kormányzó Hamász felszámolása mellett, mielőtt megfontolná az övezet demilitarizálását.
Mivel még mindig több mint száz túszt tartanak fogva a Gázai övezetben, egyre nagyobb a nyomás egy olyan megállapodás érdekében, amely a túszok szabadon bocsátását tűzszünetért cserébe biztosítaná.
„A Hamász elleni katonai fellépésünk valójában annak az eszköze, hogy visszaszerezzük a túszokat, mert katonai nyomás nélkül, lényegében anélkül, hogy megszorongatnánk őket, a Hamász nem fog feladni semmit” – mondta az izraeli miniszterelnök, aki egyúttal cáfolta, hogy Izrael „kiéheztetné” a gázai lakosságot.
Több szervezet és ország bírálta az AP gázai élő adásának leállítását
Több szervezet és ország is bírálta kedden, hogy az izraeli hatóságok az „al-Dzsazíra törvényre” hivatkozva lefoglalták az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség felszereléseit és leállították a hírügynökségnek a Gázai övezet északi részéről sugárzott élő adását.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) párizsi székhelyű nemzetközi újságíró jogvédő szervezet „szégyentelen cenzúrának” nevezte az izraeli hatóságok eljárását.
Az RSF elítéli a hírügynökség kamerájának lefoglalását és a Gázai övezetet mutató élő adás beszüntetését, amit (az izraeli hatóságok) azzal indokoltak, hogy a felvételeket az Izraelben betiltott és május 5-én bezárt al-Dzsazíra (katari hírtelevíziónak) továbbítják – írta a szervezet az X közösségi portálon.
Az ENSZ főtitkára „nagyon aggasztónak” tekinti az AP hírügynökség működésének az izraeli kormány által történt korlátozását – közölte napi sajtótájékoztatóján António Guterres szóvivője.
„Az újságíróknak szabadon kell tudniuk dolgozni. Az Associated Press és más médiumok számára biztosítani kell, hogy szabadon, zaklatástól mentesen dolgozhassanak” – mondta a szóvivő.
A Fehér Ház szóvivője kedden „nyilvánvalóan aggasztónak” nevezte, hogy Izrael beszüntette az élő videóadást. Foglalkozni fogunk a kérdéssel – jelentette ki Karine Jean-Pierre, aki felszólította Izraelt, hogy állítsa vissza az élő videót.
A Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista palesztin szervezet, amelynek október 7-én indított Izrael elleni támadása nyomán kirobbant az újabb gázai övezeti háború, keddi közleményében kijelentette, hogy az AP berendezésének elkobzása „ismételt önkényes és elnyomó lépés a sajtószabadság ellen”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!