A képviselőház után az amerikai szenátus is nagy többséggel szavazta meg csütörtökön este az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot.
2017. július 28., 10:382017. július 28., 10:38
A száztagú szenátusban 98:2 arányban fogadták el a törvénycsomagot, csupán Bernie Sanders vermonti és Rand Paul kentuckyi szenátor szavazott ellene. A szenátusi szavazásra két nappal azt követően került sor, hogy a képviselőház szintén elsöprő többséggel - 419 igenlő és három ellenző vokssal - megszavazta a törvényt.
Csütörtöki sajtótájékoztatóján a Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders megerősítette, hogy Donald Trump aláírja a törvényt, ugyanakkor néhány elemző kétségeket fogalmazott meg.
Csütörtökön reggel ugyanis Anthony Scaramucci, a Fehér Ház múlt pénteken kinevezett új kommunikációs igazgatója a CNN hírtelevíziónak adott interjújában sejtetni engedte, hogy Trump esetleg mégsem írja alá a szankciókat. Az elnök „aláírhatja a szankciókról szóló törvénycsomagot a jelenlegi formájában is, de akár meg is vétózhatja, hogy még szigorúbb megállapodás szülessen Oroszország ellen” - fogalmazott az interjúban Scaramucci.
Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke még a voksolás előtt újságíróknak azt mondta: Scaramucci megnyilvánulása „rögtönzött kommentár” volt, és emlékeztetett arra, hogy a kongresszusnak joga van felülírni és hatályon kívül helyezni az elnöki vétót.
Donald Trumpnak ugyanis minden olyan kérdésben, amely „az amerikai külpolitikában jelentős változást okoz”, jelentést kell írnia a kongresszusnak és döntését a törvényhozóknak jóvá kell hagyniuk. Így például önhatalmúlag nem oldhatja fel az Oroszország elleni szankciókat sem - ami nyilvánvalóan nincs ínyére Trumpnak.
A törvényben rögzített szankciók vállalatokat és egyéneket vesznek célba, köztük az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint a tavalyi amerikai választási folyamatba történt beavatkozással megvádoltakat.
Korlátozzák az Egyesült Államok beruházási lehetőségeit is orosz vállalatokban, és amerikai cégek nem vehetnek részt olyan energetikai projektekben, amelyekben orosz vállalatok részesedése legalább 33 százalékos. Amerikai bankok egyébként már eddig sem folyósíthattak hosszú lejáratú hiteleket energetikai projektekkel foglalkozó orosz vállalkozásoknak.
A szankciók európai - német, francia, osztrák, holland - vállalatokat is érintenek.
- például az Északi Áramlat-2 nevű olajvezeték megépítésében - vagy bármilyen módon segítik az ilyen jellegű beruházásokat. A törvénynek ez a passzusa azonban nem kötelező érvényű, alkalmazásáról az elnök dönthet.
de aggodalmaikat fejezték ki egyes amerikai cégek, mint például az ExxonMobil is. Az amerikai gáz- és olajcégek tiltakozása nyomán módosították a törvénynek ezt a részét, és a végső változat szerint amerikaiak akkor nem vehetnek részt orosz energetikai projektekben, ha azoknak orosz vállalkozások is részesei.
Az új szankciókat Moszkva ellen az amerikai törvényhozók a Krím-félsziget 2014-es bekebelezésével, az Ukrajnában harcoló kormányellenes lázadók feltételezett támogatásával, az oroszországi korrupcióval és emberi jogi visszaélésekkel, továbbá a tavalyi amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozással indokolják.
Az Észak-Koreára kirótt szankciók kimondják: észak-koreai hajók, vagy az ENSZ Észak-Korea elleni szankcióit tiszteletben nem tartó országok nem hajózhatnak amerikai vizeken és nem köthetnek ki amerikai kikötőkben. Megtiltja a törvény észak-koreai termékek amerikai behozatalát is.
A törvénycsomag Iránra vonatkozó része kötelező büntetést ír elő mindazokra, akik részt vesznek az iráni ballisztikusrakéta-programban vagy üzleti kapcsolatban állnak e programban résztvevőkkel. A törvény fegyverembargót is előír.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Leállításra került Magyarországról a dízel üzemanyag szállítása Ukrajna felé, és mindaddig nem is indul újra, amíg Kijev nem állítja helyre a kőolajtranzitot a Barátság vezetéken Magyarország irányába – jelentette be Szijjártó Péter.
A Vatikán nem vesz részt a Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett Béketanácsban – közölte kedden az egyházi állam diplomáciai vezetője, hozzátéve, hogy a válsághelyzeteket a Szentszék szerint az ENSZ-nek kell kezelnie.
Amikor azt hittük, már nincs lejjebb, kiderült, hogy van: Dobrev Kláráék a gyűlöletkeltés legmagasabb fokára léptek azzal, hogy óriásplakátokon uszítanak a határon túliak ellen – írta a nemzetpolitikai államtitkár szerdán a Facebook-oldalán.
Konkrét eredmények nélkül, de némi előrelépéssel értek véget szerdán Genfben az amerikai közvetítéssel Ukrajna és Oroszország között tető alá hozott fegyverszüneti tárgyalások.
Kárörömmel átitatott bejegyzést tett közzé Ludovic Orban korábbi román miniszterelnök annak kapcsán, hogy Ukrajna nem indítja újra Magyarország irányába a Barátság kőolajvezetéken érkező kőolajszállítást.
Bár a keddi genfi tárgyalások során „előrelépés történt”, az Egyesült Államok arra számít, hogy az elkövetkező két hétben részletes javaslatokat kap az iráni kormánytól a két fél álláspontja közötti különbségek áthidalására.
Korábbi feleségét és felnőtt gyerekét lőtte le egy magát nőként azonosító férfi egy ifjúsági jégkorongmérkőzésen – közölték Rhode Island állam hatóságai kedden.
Az Egyesült Államok azt akarja, hogy Európa a „szó igazi értelmében” szövetséges legyen – jelentette ki J. D. Vance alelnök kedden.
Az Egyesült Államok által közvetített genfi orosz–ukrán tárgyalás első napján a „gyakorlati kérdések és a lehetséges megoldások mechanizmusai” álltak a középpontban – közölte Kijev főtárgyalója, Rusztem Umerov kedden este.
Romániának a Béketanács ülésén való jelenléte segít tisztázni az ország és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolat valós helyzetét – jelentette ki kedden Nicușor Dan államfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!