Autonomista csapatban

A református püspök mindezt tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján jelentette be, miután a regionalizmus és az autonómia ügyéért síkra szálló EFA-frakció megszavazta belépését. Tõkés elmondta: „kétszeres” romániai kisebbségiként – magyarként és reformátusként – csatlakozik az európai Zöld Párttal közös frakciót alkotó Szabad Szövetséghez, amely hozzá hasonlóan a kisebbségi jogokért, az autonómiáért és a decentralizációért küzd. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Néppártba (EPP) történõ felvétele a román delegáció elutasító álláspontja miatt hiúsult meg, amelyet a demokrata-liberális (PD-L) képviselõk azzal indokoltak, hogy kiáll a Székelyföld területi autonómiája mellett. „Igaztalanul azzal is megvádoltak, hogy Erdély Magyarországhoz csatolásán dolgozom. Mindez nem véletlen, hiszen a PD-L euroképviselõi között akadnak, akik támogatták a kommunista rezsimet, néhány évvel ezelõtt pedig következetesen támadták a Néppártot és a kereszténydemokrata értékeket” – hangsúlyozta Tõkés. Ian Hudghton, az Európai Parlament eddig két skót, egy walesi, egy baszk és egy lettországi orosz képviselõbõl álló EFA-frakciójának skót vezetõje a romániai magyarság elkötelezett szószólójának nevezte a csoport új tagját, Nelly Maes, a szövetség flamand elnöke pedig meggyõzõdésének adott hangot, hogy Tõkéssel erõsítve hatékonyabban fognak fellépni az európai kisebbségek jogainak védelmében. Az újdonsült EFA-képviselõ a Krónikának elmondta: a mostani belépés és a néppárti frakcióból való kimaradás egyaránt elõnyt jelent számára, még akkor is, ha létszámát tekintve a néppárti az EP legnépesebb delegációja, a Zöld EFA-frakció pedig csak az ötödik. „Az EFA valójában jobban képviseli az autonómia ügyét, a közösségi kisebbségi jogokat az EPP-nél, amelybe nagy gyûjtõpártként alig fér bele például az erdélyi magyarság autonómiapolitikája. Míg a néppárti frakcióban külön tehertételt jelentett volna a román delegációval való együttlét, ezzel szemben az EFA-frakcióban Romániának nincs képviselõje. Ezen túlmenõen az EFA-csoportban teljes autonómiát, függetlenséget élveznek egymással szemben a frakciót alkotó zöldek és a Szabad Szövetség” – nyilatkozta lapunknak Tõkés László. A református püspök hozzátette: a skót függetlenségi törekvésekig terjedõ skálán – a Skót Nemzeti Párt az EFA tagjaként Skócia függetlenségéért harcol – minden lehetõség adott számára ahhoz, hogy hangsúlyosan képviselje az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Tõkés szerint pártszervezeti szempontból nagy elõnyt jelent, hogy EFA-tagsága révén olyan megszólalási lehetõségek, rendezvényeken való részvétel elõtt áll, amelyekre a Néppárt esetében nem is gondolhatott volna.

Különben a nemzetközi sajtótájékoztatón Szájer József, a magyar néppárti EP-delegáció vezetõje bejelentette: a frakció tegnap együttmûködési megállapodást kötött Tõkés Lászlóval, amelyben a felek a jövõben stratégiai szövetségesnek tekintik egymást az EP-ben végzett munkájuk során. Vállalják, hogy kiállnak az emberi és polgári szabadságjogok tiszteletben tartása mellett, támogatják a nemzeti kisebbségek legitim autonómiatörekvéseit, tudatosítani próbálják, hogy a kibõvült Európai Uniónak ideje szembenéznie a huszadik század totalitárius kommunista diktatúrájának örökségével, továbbá közös eltökéltséggel képviselik az európai politika keresztény hagyományainak erõsítését. Ezzel egy idõben Tõkéshez intézett levelében Joseph Daul, az EP néppárti frakcióvezetõje az EPP-delegáció teljes és folyamatos támogatásáról biztosította a püspököt, fõként a kommunizmus elleni harc, a kereszténydemokrácia eszmeiségének hirdetése és az emberi jogok védelme területén.

R. Sz.

EFA, a regionalisták szövetsége

Az 1981-ben alakult Európai Szabad Szövetséget (European Free Alliance) 2004 márciusában jegyezték be európai politikai pártként Barcelonában. Képviselõi a Zöld Párttal közösen alkotnak frakciót az Európai Parlamentben, a testület ötödik legnagyobb politikai csoportjában. Az EFA 13 uniós ország 33 haladó felfogású, nemzeti, regionalista és autonomista pártját egyesíti, mintegy kétszáz megválasztott képviselõvel mûködik európai, országos és regionális szinteken. Tagpártjai alkotmányos és békés eszközökkel küzdenek Európa állam nélküli nemzeteinek és régióinak önrendelkezési jogáért. Fõbb célkitûzéseik: a kisebbségek jogainak elismertetése és tiszteletben tartatása; a soknyelvûség és a multikulturalizmus védelme; a rasszizmus és idegengyûlölet megszüntetése; a népek, nyelvek és kultúrák közti szolidaritás megvalósulása; a társadalmi igazságosság és a haladó politika meghonosítása; a természeti környezet megóvása; a konfliktusok békés úton való megoldása, véget vetni minden fegyveres konfliktusnak.