Képünk illusztráció
Fotó: Rab Zoltán
Idén augusztusban 77 595 ember folyamodott menekültstátuszért az EU-tagországaiban, 54 százalékkal többen, mint a tavalyi év azonos hónapjában – derült ki az unió statisztikai hivatalának (Eurostat) pénteken közzétett jelentéséből.
2022. november 25., 16:172022. november 25., 16:17
2022. november 25., 16:192022. november 25., 16:19
2019 augusztusában mérték ez idáig a menekültkérelmek hónapokra lebontott legmagasabb számát, ami akkor közel 50 ezer volt, ezt követően a koronavírus-járvány visszavetette a migrációs hullámot.
A felmérés azt mutatja, hogy augusztusban a legtöbb menedékkérelemért folyamodó ember szíriai, afgán, illetve indiai állampolgárságú volt. Az év eleje óta a legtöbb menedékkérőt Németország jelentette.
Németország ez év augusztusában 16 950 menedékkérőt fogadott be, 22 százalékát az összes kérelmezőnek. Ausztria mintegy 14 ezer, Franciaország közel 12 ezer, Spanyolország több mint 8600, Olaszország pedig körülbelül hatezer menekültnek biztosított védelmet ugyanebben a hónapban. Ebben az öt tagállamban fogadták be az első alkalommal menedéket kérők 74 százalékát.
Az Eurostat szerint a népességszámához viszonyítva 2022 augusztusában Ausztriában volt a legnagyobb az első alkalommal nyilvántartásba vett kérelmezők aránya, 1563 kérelmező egymillió lakosra vetítve, ezt követte Ciprus és Horvátország. A legalacsonyabb arány Magyarországon volt, ahol millió lakosonként egy menedékkérelmet rögzítették abban a hónapban.
Augusztusban a több mint 77 ezer menedékkérő közül 6100-an utólagos kérelmezők voltak, olyanok, akik korábbi kérelmük elutasítását követően újra megpróbálkoztak a menekültstátusz megszerzésével.
Február végétől, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, az ukrán menedékkérők száma nagymértékben megnőtt, de a következő hónapokban csökkent az arányuk. Ennek oka az is, hogy az Ukrajnából menekülők átmeneti védelemben részesülnek – tette hozzá jelentésében az Eurostat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!