
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Továbbra is Emmanuel Macron marad a párizsi Élysée-palota lakója, miután a közvélemény-kutatások szerint a hivatalban lévő államfő jelentős előnnyel megnyerte a francia elnökválasztás vasárnap rendezett második fordulóját.
2022. április 24., 21:262022. április 24., 21:26
2022. április 24., 21:582022. április 24., 21:58
A France2 közszolgálati televízió és a TF1 kereskedelmi csatorna előrejelzése szerint – amelyet a romániai idő szerint 21 órás urnazárást követően tettek közzé – Emmanuel Macron megszerezte a szavazatok 58,2 százalékát a francia elnökválasztás döntő megmérettetésében, kihívója, Marine Le Pen a voksok 41,8 százalékát kapta meg. A franciaországi közvélemény-kutatók szoros küzdelmet vártak a jelenlegi elnök és Marine Le Pen között.
Az elnökválasztás második fordulója – amelynek során közel 49 millió választópolgárt vártak az urnák elé – alacsony részvétel közepette zajlott.
Marine Le Pen vasárnap este, a szavazófülkékből kilépők megkérdezésén alapuló felmérések eredményének közzététele után elismerte választási vereségét. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke máris gratulált Emmanuel Macron győzelméhez, és ugyancsak üdvözölte a hivatalban lévő francia elnök újraválasztását Roberta Metsola, az Európai Parlament, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
A két forduló között a két továbbjutott jelölt mindenekelőtt az első fordulóban 22 százalékos támogatottságot szerzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szavazóit szólította meg. Marine Le Pen a megélhetési problémákra építve a kampányát azt ígérte, hogy a legelesettebbeket kívánja elnökként képviselni, míg Emmanuel Macron jelezte, hogy nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem a következő ötéves ciklusban.
Az öt évvel ezelőtti elnökválasztáson Macron a második fordulót jelentős előnnyel nyerte, az érvényes szavazatok 66,1 százalékát, 20,75 millió szavazatot szerezve. Marine Le Pen akkor a voksok 33,9 százalékát, 10,64 millió szavazatot gyűjtött.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
1 hozzászólás