
Az alkotmánymódosítást támogató igen szavazatok kerültek többségbe vasárnap a Törökországban az elnöki rendszer bevezetéséről tartott népszavazáson – jelentette be Binali Yildirim török miniszterelnök hívei ezrei előtt a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ankarai székházának erkélyéről tartott beszédében.
2017. április 16., 22:552017. április 16., 22:55
2017. április 18., 14:322017. április 18., 14:32
A kormányfő úgy fogalmazott: a nem hivatalos eredmények szerint „a népszavazás igennel fejeződött be\". „Mindenki biztos lehet benne, hogy ezt az eredményt népünk békéje céljából a legjobb módon használjuk majd fel. Ennek a választásnak nincs vesztese, egész Törökország nyert vele. Büszkék vagyunk rá, hogy a nemzet egy nézetet vall velünk\" – tette hozzá a kormányfő.
Török sajtójelentések szerint az igen szavazatok aránya 51,3 százalék a voksok 99 százalékos feldolgozottsága mellett. Az igenek nem változtak az előzőekhez képest, mivel a szavazatok 98,2 százalékos feldolgozottságánál már 51,3 százalék volt az igenek aránya.
Az elnöki hivatalból érkező hírek szerint Recep Tayyip Erdogan azt mondta: hálás az embereknek, hogy kifejezték az akaratukat az urnáknál. Erdogan elnök hívei Isztambulban tűzijátékkal ünnepelték az eredményt, amely egyelőre még nem hivatalos részeredmény.
Később Erdogan bejelentette: a népszavazáson leadott igen szavazatok száma a nem hivatalos adatok szerint 1,3 millióval haladja meg a nem szavazatok számát. Elmondta, hogy a külföldön leadott szavazatok nagy szerepet játszottak az igen táborának sikerében. Hozzátette azt is, hogy az alkotmánymódosítások támogatása erősödött a délkeleti országrészben.
A török államfő köszönetet mondott a választóknak, és kiemelte, hogy minden egyes leadott szavazat számít. Hozzátette: a voksolás eredményét mindenkinek tiszteletben kell tartania, különösen Törökország szövetségeseinek.
Eközben az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) bejelentette, hogy az eredmény hivatalos kihirdetése után kérvényezni fogják a leadott szavazatok 37 százalékának újraszámlálását, mert törvénytelenségeket tapasztaltak a referendum során. Bülent Tezcan, a párt elnökhelyettese azt kifogásolta, hogy többen olyan szavazólapon voksoltak, amelyet korábban nem pecsételtek le a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) tisztségviselői. A CHP több képviselője úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy az eredmény „még nem világos”, és a nemek tábora „még megnyerheti” a népszavazást.
A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) – amely szintén a kezdetektől bírálta az elnöki rendszer ötletét – a Twitteren jelezte, hogy ugyancsak kifogást készül emelni.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.