
A Moldovai Köztársaságnak meg kell őriznie függetlenségét, a Romániával való egyesülés ötlete nem praktikus – szögezte le James Pettit, az Egyesült Államok chişinăui nagykövete az ország függetlenné válásának 25. évfordulója alkalmából a moldovai közszolgálati televíziónak adott interjújában.
2016. augusztus 29., 15:072016. augusztus 29., 15:07
2016. augusztus 29., 20:032016. augusztus 29., 20:03
A vasárnap délután sugárzott interjúban az amerikai diplomata arra a kérdésre, milyen jövő mellett döntsenek a moldovaiak annak fényében, hogy fölmerült a Romániával való egyesülés lehetősége is, egyértelműen leszögezte: a Moldovai Köztársaságnak meg kell maradnia önálló államként.
„Fontosnak tartom, és természetesen ez a politikánk is, de azt hiszem, az itteni politika is, hogy a Moldovai Köztársaság szuverén és független állam maradjon, biztos határok között. A Romániával való egyesülés például, az EU-csatlakozás érdekében vagy bármilyen más indokkal nem praktikus választás, és nem olyan döntés, amely jobbá tenné a dolgokat itt, a Moldovai Köztársaságban” – szögezte le a nagykövet.
„A Moldovai Köztársaság nem Románia, a Moldovai Köztársaság saját történelemmel bír, és sajátos kihívásokkal küzd. Ezen kihívások egyike, hogy az ország többnemzetiségű, több nyelvet beszélő emberekkel, és ott van persze Transznisztria problémája is, amely még csak nincs is a központi kormányzat ellenőrzése alatt, de amelynek különleges jogállásra van szüksége, a Moldovai Köztársaságon belül” – hangoztatta az amerikai diplomata.
A nyilatkozat heves reakciókat váltott ki mind moldovai, mind romániai politikusok részéről. Mihai Ghimpu, a moldovai Liberális párt elnöke „megdöbbentőnek\" nevezte Pettit kijelentéseit, szerinte ugyanis azok egyrészt sértik a moldovai polgárok arra vonatkozó jogát, hogy saját maguk döntsenek a jövőjükről, másrészt az orosz birodalmi diplomácia szellemiségét idézik, amelynek részeként az orosz nagykövet még abba is beleszólt, hogy milyen tankönyveket használjanak, hogy milyen nyelven beszélnek, és hogy hogyan határozzák meg magukat nemzetként. A politikus, aki korábban ideiglenes államfőként stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Romániával az EU-integráció érdekében, leszögezte: álláspontja szerint Moldovának „anyaországa\", Románia nélkül nincs esélye az európai integrációra.
Felháborodottan reagált Traian Băsescu volt román államfő, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke is. Az exelnök, aki államfői mandátuma idején Moldova és Románia egyesülésének egyik fő szószólója volt, és jelenleg is ez képezi pártja egyik legfőbb célját, közösségi oldalán a román történelem elleni durva támadásnak, valamint a sztálini és a putyini propagandához hasonlatosnak nevezte a nagykövet kijelentéseit, és hivatalos washingtoni állásfoglalást kért.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
szóljon hozzá!